Már vagy egy hónapja, hogy nem szerepelt Zsolnay a blogomon. Épp itt az ideje, hogy a hosszú kihagyás után egy igazi műremeket mutassak be.

piros_unicum1.jpgA ház Budapest leghosszabb sugárútján az Üllői úton található. Amikor épült Budapest legnagyobb, legszebb, és legkorszerűbb bérháza volt.

piros_unicum2.jpg

Nevezik az épületet piros háznak is, hisz a Drasche téglagyár piros burkolótéglái messziről virítanak. Az átadáskor órásháznak hívták, mert a fő homlokzatán a toronyóra messziről mutatta a pontos időt. Amikor én a 80-as években megismertem, a téglák színe már nem volt piros, és az órának is csak a hűlt helye volt. Most már szerencsére az óradíszt is visszakapta. Bár nem az eredeti formájában, hanem reklámóraként, de ez senkit sem zavar. A Zsolnay zöld kerámiavirágait csak közelről lehet megcsodálni, de szerintem érdemes közel menni, és a részleteket sem szabad figyelmen kívül hagyni.

piros_unicum6.jpg

Információk a házról:

„A harmadik ciklus terve 1911 májusában került a közgyűlés elé. Ekkor 5 helyszínt jelöltek ki többemeletes házak építésére, 591 lakással, továbbá egy kislakásos telepet 3 telken, 871 lakással.

Ekkor kapott megbízást Petz Samu is egy ötemeletes lakóház tervezésére és építésére az Üllői út 121. alatt, fővárosi tisztviselők részére, 1 éves határidővel, 2,3 millió Korona értékben, amely 1912. novemberére el is készült a Haller utca és az Üllői út sarkán, az akkor Mihálkovics-térnek nevezett közterület jelentős részét elfoglalva.

Ezzel Budapest egyik legszebb bérházát adták át, amelyet Fővárosi kislakások néven ábrázoltak a korabeli térképek. Az épület befejezését - melyben összesen 132 lakás és 16 üzlet kapott helyet - több ezer család várta, hiszen már generációk nőttek föl Budapesten ideiglenes családi hajlékban, szükséglakásokban, barakkbódékban, nyomortanyákon. Ráadásul a fővárosban ez a bérház épült fel elsőként fürdőszobás lakásokkal.

Mivel a ház a program utolsó évében, a tisztviselők számára, magasabb kivitelben készült, amikor az építési költségek már magasabbak voltak, a hitelkeret pedig vészesen fogyott, így itt a bérleti díjak is magasabbak voltak, a kétszobás lakások bérleti díja évi 900 K, a háromszobásoké 1300 K, a négyszobásoké pedig 1500 K volt. Jellemző, hogy a házban többek közt 7 fogalmazó lakott, 4 hivatalnok, 3 főmérnök, 1 főjegyző és 1 levéltáros, hogy csak a fővárosi alkalmazottakat említsük. Ráadásul a szomszéd házban lakott a már említett Kabdebó Gyula is.” Forrás: http://www.ferencvaros.hu/index0.php?name=hir_121126_piros

piros_unicum3.jpg 

Pecz Samu önéletrajzi írásában így emlékezik az építkezésre: "Az 1911. évben a székes főváros részéről megbízást kaptam a IX. kerület Űllői út és gróf Haller utca sarkán levő szabadon álló telekre fővárosi tisztviselők részére egy ötemeletes lakóházat tervezni és a felépítést úgy vezetni, hogy tekintettel a tisztviselő lakáshiányra ezen épület - bár Budapest legnagyobb bérházainak egyike - körülbelül egy év alatt teljesen elkészüljön. A feladat az volt, hogy egy háztömbben körülbelül 120 két-négyszobás lakást elhelyezni, melyek mindegyike a szükséges mellékhelyiségekkel legyen ellátva. Miután az épülettömb minden oldalról szabadon álló, a helyzet oly kedvező volt, hogy az összes lakások lakószobái kizárólag az utca felé voltak helyezhetők, míg az udvar felől csak mellékhelyiségek vannak melyek a nagy udvarok, valamint az itt is alkalmazott nálunk dívó függő nyílt folyosók folytán világosak és szellősek. A földszinten az Üllői úti oldalon üzlethelyiségek, a többi utcákban lakások vannak. Az alagsorban az üzletek alatt, illetve az udvari mellékhelyiségek alatt is a lakásokhoz tartozó pincerekeszek, a lakások utcai szobái alatt pedig kisebb-nagyobb műhelyek, illetve világos raktárak helyeztettek el. A két udvaros óriás épülettömbben van 3 kapu, 3 főlépcső, 2 melléklépcső, 2 személyszállító felvonó, 1 teherfelvonó. A mosókonyhák, mángorlók, ruhaszárítók, vasalókonyhák, és cselédfürdők egy külön udvari traktusba helyeztettek el olyanképpen, hogy minden emeleten lévő lakásokhoz tartozók ugyanazon az emeleten vannak, amely elrendezés úgy a lakókra, mint az alkalmazott személyzetre nézve nagyon kényelmes és időt megtakarító. Felemlítendőnek vélem még, hogy az épületben egy önműködő, villamoshajtásu szivattyú berendezés helyezett el az alagsorban. Ennek az önműködő szívónyomó szivattyú-berendezésnek feladata a 4. és 5. emelet lakásait vízzel ellátni akkor, amikor a városi vízvezetéknek nincs elegendő nyomása. Előfordult nyáron már többször, hogy a 4. és 5. emeleti lakóknak volt vizük, míg a 2. és 3. emeletieknek nem. Az épület külsején a tagozások és a szerkezetileg fontos részek szárazon sajtolt téglából és kemény faragott kőből állanak, mint a műegyetemi épületeknél, ornamentális díszítések gyanánt pedig majolikát alkalmaztam. A közel két millió koronára előirányzott építési költségből több mint százezer koronát sikerült megtakarítani.” Forrás: http://www.ferencvaros.hu/index0.php?name=hir_121126_piros

piros_unicum4.jpg

piros_unicum5.jpg

Szerző: MULTMENTO  2013.08.13. 06:30 komment

Címkék: épület sarokház zsolnay épületkerámia

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr315453803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2013.08.13. 16:41:15

Érdekes a Pecz Samu féle leírás. Én jártam olyan pesti (régi)bérházban, ahol a cselédek lakása valami fura megoldással, de 2 emelet között került elhelyezésre. Ezt csak azért írom, mert említés történik a szövegben a cselédfürdőkről - de a cselédszobákról nincs szó.
süti beállítások módosítása