Szombat, vagy vasárnap évek óta elmegyek alatta. Tudom, hogy Dr. Liffa Aurél emléktáblája, de nem tudom, hogy ki is volt Ő. Aztán múlt hétvégén gondoltam egyet, és fényképeztem. Otthon aztán jött az internet és kiderült, hogy ki is volt Liffa Aurél, aki túlélt két világháborút, és az 56-os forradalom kitörésekor halt meg.
Íme, tanulságos életrajza: „Hont vármegyében született. Az elemi iskola elvégzése után a selmecbányai evangélikus líceum tanulója volt, ahol 1891-ben érettségizett.
Középiskolai tanulmányainak befejezése után 1891 szeptemberében a Budapesti Tudomány Egyetem filozófiai karának természetrajz-vegytani szakára iratkozott be. Egyetemi tanulmányai alatt - egyéb tárgyaktól eltekintve - vegytanból Dr. Than Károly, Dr. Lengyel Béla, Dr. Wartha Vince, a földtan- és őslénytanból Dr. Hantken Miksa, Dr. Szabó József, ásvány- és kőzettanból Dr. Krenner József, kristálytanból Dr. Schmidt Sándor, fizikából Dr. báró Eötvös Loránd stb. voltak a professzorai és semsei Semsey Andor ösztöndíjasa volt.
Egyetemi tanulmányai befejezése után 1895-ben a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának lett a gyakornoka.
1897-ben a Budapesti Tudomány Egyetem ásvány-kőzettani tanszékénél a II., majd I. tanársegéd teendőivel bízták meg.
1900-ban a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa, ahol kezdetben agrogeológiai felvételeket végzett, Esztergom-Dorog-Tokod-Felsőgalla-Tata stb. környékén. Ekkor kezdődnek tanulmányai a geológiai felvételekről szóló jelentésekben. Közben 1906. június 16-án a Budapesti Tudományegyetem filozófiai karán doktori oklevelet nyert „summa cum laude” eredménnyel. Doktori értekezése a ceyloni chrysoberill kristálytani viszonyairól szól, melyben sikerült a nevezett ásvány ikerképződésének a törvényét meghatároznia.
1910-től montán felvételeket végezvén, dolgozatai a montan geológia körébe esnek. (Vaskő-Dognácska-Oravica-i kontakt terület stb. geológiai felvétele.) Ezeken kívül kristálytani dolgozatai is megjelentek, (A piritről, fillipsitről, tschermigitről stb.) a Földtani Közlönyben.
Az Állami Földtani Intézetnél töltött idő alatt 1909-ben a Heidelbergi Egyetemre került, ahol ásvány-kőzettan, -elméleti kristálytan-, kristályoptika és az ezekkel járó laboratóriumi munkálatokkal foglalkozott. Heidelbergben eltöltött teljes esztendő után még a müncheni egyetemen Groth P. prof-nál töltött 1-2 hónapot.
1910-ben a József Műegyetemen ásvány-kőzettani elméleti kristálytanból és kristályoptikából magántanárrá habilitált. A montán geológiai értekezéseken kívül a Csiklovabánya diopsidjának kristálytani viszonyairól a Magyar Tudományos Akadémiában, majd az újmoldvai realgár kristálytani ismertetéséről a Magyarhoni Földtani Társulat közlönyében számolt be.
1915-ben főgeológussá neveztetett ki. 1919 elején a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtani tárához helyezték át ideiglenesen, ahonnan két hónap múlva ismét a Földtani Intézethez tért vissza.
1921-ben felhagyott Telkibánya nemesérc bányáinak a tanulmányozásával, azután az egész Eperjes-tokaji hegység geológiai felvételével bízták meg. Közben azonban még a hazai kaolin- és tűzálló anyag-előfordulásokat is tanulmányozta. Az ezekre vonatkozó, úgy tudományos, mint gyakorlati szempontból érdekes eredmények az Állami Földtani Intézet kiadványaiban jelentek meg. Szintén 1921-ben főbányatanácsossá, a Műegyetemen pedig 1922-ben c. ny. rk. tanárrá, végül 1934-ben a Földtani Intézet igazgatójává nevezték ki, ahonnan 1935-ben nyugdíjba vonult, de utána is megszakítás nélkül járt az Állami Földtani Intézetbe. A Magyarhoni Földtani Társulatnak 17 éven át (1923-1940) volt a másodelnöke. Halála előtt néhány évvel még részt vett egyik legfontosabb ásványos nyersanyagunk, a perlit felkutatásában.” Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Liffa_Aur%C3%A9l
Az I. Világháborús naplóját nemrég adták ki. Egy kis ismertető róla:
„Az írás 1914. szeptember 1-től 1916. május 22-ig követi nyomon írója alakulatának, a magyar királyi pécsi 19/IV. hadtápzászlóalj, az 1915. november 25-től magyar királyi pécsi 19/IX. népfölkelő gyalogzászlóaljnak nevezett katonai egység történetét. A leírt feljegyzések inkább szólnak az alakulat történetéről, mint a kezdetben hadnagyi, majd főhadnagyi rangú írójának katonasorsáról, mert azok akkor is „íródnak”, amikor írójuk nincs jelen. Így például az 1914. szeptember 1. és október 11-e közötti időszakot is megismerhetjük belőle, holott hősünk csak az utóbb említett napon vonul be az alakulathoz, illetve az 1916. április 13. és május 2-a közötti harci eseményekről is tájékoztatást kapunk, amikor Budapesten szabadságon tartózkodik. S mindezekről a távollétekről is nagyon pontos információkkal rendelkezünk, mert a naplóíró precíz műszaki ember és katona, aki minden számára fontos, s rajta számon kérhető adatot rögzít. Az az érzésünk, mintha a kezdetben századparancsnoki, majd 1914. december 23-től zászlóalj-segédtiszti beosztásban szolgáló tiszt által kommandírozott egység hivatalos naplóját olvasnánk, amit többnyire ő írt, de távollétében más is vezetett. Ő maga is csak egyes szám harmadik személyben jelenik meg a naplóban, kívülről szemlélve saját cselekedeteit.” Forrás:http://nagyhaboru.blog.hu/2012/06/27/egy_tudos_geologus_a_fronton_dr_liffa_aurel_naploja
