Cserebere, fogadom,
Többé vissza nem adom!
Hogyha vissza kéred,
Száz forintot kérek!
Nem gondoltam volna, hogy ez a gyerekkori csere-bere sorozatom – amikor is sok-sok játékom így cserélt gazdát -, most megismétlődik. Pedig így esett, hogy az utóbbi időben sok minden családi tulajdon cserélt gazdát. Az egyik kedves dedikált könyvünk „Salamon Béla: Hej, színművész ! … „című könyvére érkezett csereajánlat. (Erről a könyvről már írtam korábban: http://multmento.blog.hu/2010/12/08/hej_szinmuvesz ) Először meglepődtem a csereajánlaton, mert valójában ugyanarra a könyvre történt az ajánlat, csak egy másik évben dedikált példányára. A cserélőnek volt kettő 1939-ben dedikált könyve. Azt szerette volna elérni, hogy neki 1939-től kezdődően 1944-ig legyen minden évből egy-egy dedikált könyve, azaz hat darab ugyanolyan könyv. Megértem a cserélőt. Salamon Béláról tudta, hogy hat évig a saját könyveivel házalt. Az 1942-ben szignált kötetből az antikváriumok kínálatában nem talált. A blogomon megtalálta a mi kötetünket, mely pont egy hiányzó évjáratú. Most már remélem, megvan már mind a hat évből egy-egy kötete. Ezekkel bizonyítani tudja, hogy minden évben eladott legalább egy kötetet a saját visszaemlékezéséből. Abban a hat szűk esztendőben, amikor nem szerepelhetett színpadon a zsidótörvények miatt.
Ha már így esett levettem a Salamon Béla könyve melletti könyvet. Ez szintén dedikált, és megjelenése éppen úgy a zsidótörvényekhez köthető.
Ajánlom szíves figyelmetekbe az előszót, melyet képként a poszthoz illesztettem.
A szerzőről: „Kálmán Jenő (Szakcs, 1885. dec. 27. – Bp., 1968. ápr. 12.): újságíró, humorista. Gimn.-i tanulmányait Kaposvárott végezte. 1905-től Bp.-en élt. Pályafutását a Független Magyarság c. lapnál kezdte. Munkatársa volt Ágai Adolf Borsszem Jankó és Heltai Jenő Fidibusz c. élclapjának is. A Színházi Élet c. lapnak megindulásától (1911) munkatársa, segédszerkesztője és rovatvezetője. 1916-tól katona, 1920-ig hadifogoly Nyikolszk-Uszuriszkiben, ahol m. kabaré- és színjátszó társulatot szervezett, felléptek különböző szibériai táborokban. Hazatérve a Színházi Életnél folytatta tevékenységét. 1921–22-ben Nagy Endre kabaréjának titkára, maga is írt kisebb jeleneteket és kuplékat. Hadifogoly emlékeiről regényt írt. 1945 után karcolatai jelentek meg a Magyar Nemzetben és az Esti Hírlapban. – F. m. Omszki randevú (r., Bp., 1930); Ez a kutya eladó (r., Bp., 1931); A dollár kalap (r., Bp., 1932); Könnyeim átvizsgálása után (válogatott humoreszkek, Bp., 1939); Sicc kalandjai (verses mese, verses képeskönyv, folytatásokban, Bp., 1956–1969) „Forrás: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07284.htm
