Én már hat éve elvittem a komáromi erődrendszerhez hetven kollégámat egy munkahelyi kirándulás keretében. A családomat nem sikerült bevinnem, mert a család nőtagjait nem különösebben érdeklik a katonás témák. Gimnáziumi fiú osztálytársaimmal kísérletet tettem arra, hogy megmutassam nekik az erődrendszer legfiatalabb tagját. Így esett, hogy Július második szombatján bevettük a monostori homokhegyet.  A legjobban felújított épületrészek – lőoktató terem és a dunai bástya – nem voltak látogathatóak. Így is vagy négy kilométert bolyongtunk a főbejáratnál kapott térképekkel, és leírásokkal a kezünkben. Aznap nem is vállalt be kis csoportunk több kulturális programot az én nagy sajnálatomra. A környéken még olyan sok érdekes látnivalót tudtam volna mutatni. Azért megígérték, hogy máskor is ellátogatnak a hétvégi házamba, és más látnivalókat is szívesen megnéznek velem.

erod_komarom1.JPG

A posztban levő dőlt betűs erődrendszer ismertetők az internetről származnak. Elsősorban azokról a részekről kerestem, és másoltam be ismertetőket, amelyekről a képek készültek.

A mohácsi csata után Komárom hadászati jelentősége szinte egyedülállóan fontos lett. A három részre szakadt országnak azon a helyén állt, ahol a török hódoltság és a királyi Magyarország területe találkozott. Komárom ekkor végvár volt, hiszen Buda már török kézre került. I. Ferdinánd felismerte a vár fontosságát - főként Bécs védelme szempontjából - és nagyszabású erődítési munkálatokba kezdett. Ekkor épült fel az ún. Óvár, amiről a várkapu fölött látható emléktábla tanúskodik.

1592-1649 között építik ki Komárom várának ellenerődjeit. A Duna jobb partján épült fel a Szent Miklós palánk (a későbbi Csillagvár), míg a bal parton a Szent Fülöp palánk (a későbbi Vág-hídfő).

1606-ban Rudolf magyar király és a török szultán kötött békét a város mellett, Zsitvatőnél (zsitvatoroki béke), majd 1627-ben a komáromi szigeten folytatott tárgyalások után kötötte meg a magyar király és a török szultán az ún. szőnyi békét.

A török háború idején Komárom az első ostrom 1527-ben élte át. Ettől kezdve egészen 1683-ig meg-megújultak a török rohamok. Például Pálffy Miklós kapitánysága alatt a török harminc támadást intézett Komárom ellen. Az egyre erősödő török támadások további erődítési munkálatokat tettek szükségessé. Ekkor épült fel az ún. Új-vár 1673-ban, Lipót császár uralkodása idején.

A napóleoni háborúk során ismét megnőtt a komáromi vár jelentőssége. I. Ferenc uralkodása alatt az Új-várhoz északi irányban új erődítményvonalat húztak.

Az építkezést 1809-ben fejezték be. Ekkor került föl a vár északnyugati bástyájára a Kőszűz a talapzatán az ismert szöveggel: Nec arte, nec marte.

Nem hiába készült el az újjáépített várerőd, mert az 1809-es győri csata után - Napóleon elől menekülve - Ferenc császár az egész udvarával Komáromba jött. Másfél hónapig időzött itt; július 14-től augusztus 22-ig. Ferenc császár ekkor elrendelte, hogy Komáromot tovább kell erősíteni, hogy az a Monarchia legerősebb támaszpontjává váljon, akár 200 000 katona befogadására is tegyék alkalmassá.

erod_komarom2.JPG

AZ ERŐDRENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK BEFEJEZÉSE

1850-ben most már az 1848/49-ben szerzett tapasztalatok birtokában - ismét előtérbe került a komáromi erődrendszer kiépítésének folytatása. Az időszak elterjedt gyakorlata volt az erődövek alkalmazása. Ennek az volt a lényege, hogy a központi vár köré - mindig a tüzérségének lőtávolságát figyelembe véve - erődöket építettek, létrehozva egy vagy több övet.

Komáromban a Maly-féle terv szerint a jobb parti terület biztosítása három erődre támaszkodott: a Csillagsáncra, a homokhegyi erődre és a Nagyigmándi út mentén lévő magaslaton létesítendő erődre. Ezen erődöket egy folyamatos sáncnak kell összekötnie, melyet a térközben három köztes, kis erőd erősít meg. Az építkezés legfontosabb területe a Homokhegy, vagy más néven Monostor-hegy megerősítése volt. Az új erőd létesítésénél semmit sem használtak fel az 1849 nyarán felépített védműből, hanem azt a legkorszerűbb elvek alapján tervezték és valósították meg.

erod_komarom3.JPG

Az erődépítészet történetében mindenképpen egy új korszak kezdődött ekkor, és ezt jól szemlélteti e rendszer is. Elvei szerint az erőd alaprajza általában a hosszú, egyenes oldalakból álló zártsokszög volt, figyelembe véve a terep nyújtotta lehetőségeket. A hosszú oldalak kialakítását az indokolta, hogy így egy irányba több löveg állítható fel. A főfalon, vagy gáton - melynek vonalvezetése adta az alaprajzot - álló lövegek számára a mellvéd szolgált fedezékül, az ágyúk e fölött, vagy az ebbe vágott résen keresztül tüzeltek. Ez volt az erőd legfontosabb része, melyet az előtte húzódó árok védett, ez biztosította az ún. "rohammentességet". A főfal tulajdonképpen egy földgát volt, melyben falazott kazamatákat, csarnokokat, helyiségeket alakítottak ki. A már említett belső fal (escarpe) mögötti kazamatasoron kívül, az árok külső, szintén falazott oldala (contrescarpe) is kazamatázott volt, melyen ugyancsak lőrések biztosították a kilövést a gyalogság, illetve a sarkoknál a kisebb űrméretű lövegek számára.

erod_komarom4.JPG

A hosszú oldalak közepén az árokba többszintes oldalazóműveket (koffer) terveztek, melyek tökéletessé tették az árok teljes pásztázását, vagyis tűz alatt tartását. Az árok külső fala fölött futott körbe a fedett út, melyet az árokból a koffereknél kialakított lépcsőkön lehetett megközelíteni. A fedett utat általában a saroknál, az árok vonalvezetésének a törésénél, gyülekező helyekké szélesítették ki. Az erőd előterében itt is lejtőt alakítottak ki, mely fedezte a főfalakat és kizárta a holtterek kialakulásának lehetőségét. Az erőd belsejében laktanyákat építettek, melyeket szintén védőművekkel láttak el. Az itt felállított lövegekkel a főfalra feljutott ellenséget lehetett pusztítani. A védőműveket, épületeket több métert magas földréteggel borították, ezzel is növelve ellenálló képességüket. Szabadon, nyíltan álló falak, lehetőség szerint nem voltak, így az ellenség tüzérsége számára nem adtak közvetlenül lőhető felületet. Mindent igyekeztek föld alá süllyeszteni, a védelmet tehát nem a magas, erős falak, hanem az árok, a földtöltések adták.

erod_komarom5.JPG

A Monostori erőd az osztrák elvei szerint épült, védművei teljesen megfeleltek előírásainak. Klasszikus bástyák nélküli zártsokszög alaprajzú építmény, melynek legfontosabb eleme a főfal, mely elsősorban nyugati és déli oldalon biztosította nagyszámú löveg elhelyezését.

erod_komarom9.JPG

erod_komarom10.JPG

A Monostori erődben két teljesen egyforma koffer épült, ami viszont nem oldotta meg a teljes árok védelmét. A déli falszakasz keleti lezárásánál ezért egy kétszintes oldalazó - féltornyot építettek, míg az erőd keleti oldalán egy szintén kétszintes oldalazótorony fedezte azt a területet. Az erőd északi - Duna felöli részének a védelmét ezzel szemben teljesen másként alakították ki. E falszakasz nyugati, 145 méter hosszú falszakaszán 10-15 löveget állíthattak fel. Ezen oldal közepén épület az a háromszintes védmű, mely legjobban hasonlít egy hagyományos bástyához. A nagyméretű, belső udvarral rendelkező építmény több rendeltetésű volt. Fő feladata a Duna felé nyúló, északi félköríves arcvonalán elhelyezett lövegek tüzével szükség esetén a folyó hajóforgalmának a lezárása, a Nádor-vonal déli szárnya előtti területek pásztázása volt. Innen oldalazták az északi oldal nyugati árokszakaszát is és biztosították az erőd Duna felőli bejáratát. Az épület hátsó helyiségei a tüzérek és a tüzérségi anyagok elhelyezését biztosították. Békében itt tárolták azokat a lövegeket, melyeket az ostromállapot kihirdetésekor a falakra vontattak. Az erőd keleti oldalának kialakításánál figyelembe vették az erődrendszer kiépítésének további tervét is. Eszerint a Monostori erődöt a többi erőddel egy folyamatos fal köti majd össze, hasonlóan, mint a Nádor-vonal esetében.

erod_komarom11.JPG

A Monostori erőd létesítésével egyidőben megkezdődött a jobb parti rendszer keleti elemének, a Csillagsáncnak a felújítása is, mely az átépítések ellenére megőrizte eredeti alakját. Megmaradt bástyák homlokzata, feltehetően egyrészt szintén anyagi okokból, másrészt, mert itt a védelmet jelentősen segítette a mocsaras talaj. A bástyák belsejében kazamaták voltak, melyekbe lövegeket helyezhettek el. Ezen lövegek a szomszédos bástyák előterét pásztázták. A főfalra állított lövegeket itt széles vizesárok védte. Az átépítés az erőd belsejét érintette, ahol egy belső udvaros bombabiztos épületet emeltek, amely a sáncok felé csak lőréseivel néz.

erod_komarom12.JPG

erod_komarom13.JPG

A sánctábor legdélibb eleme, az osztrák erődítési rendszer tipikus överődjének számító Igmándi erőd volt, melynek építése csak 1871-ben, a Monostori erőd befejezése után kezdődött. Ennek az erődnek az építése - a pénzszűke ellenére - feltétlenül szükség volt, ezt jól mutatta az 1866-os porosz-osztrák háború is. Az ekkor még beépítetlen magaslatot sáncokkal erősítették meg, hogy egyáltalán kialakuljon egy védhető terület a hídfő és a központi várak biztosítására.

erod_komarom6.JPG

A szovjet csapatok 1945 március 28-án foglalták el Komáromot.. Észak-Komárom 30. án került az északkeleti irányból támadó, ugyancsak a 46.szovjet hadsereghez tartozó alakulatok birtokába. A szovjet csapatok mindkét oldalon azonnal elfoglalták a stratégiailag fontos pontokat, így az erődöket is megszállták. A második világháború lezáró békeszerződés ismét két részre szakította Komáromot. Egy dolog azonban továbbra is összekötötte a két várost: az erődökben a következő évtizedekre szovjet csapatok rendezkedtek be. A szovjet csapatok 1991-ben hagyták el Komáromot. Kiürítették a lőszerraktárként használt Monostori erődöt, a mellette lévő laktanyát és elhagyták a volt Frigyes laktanyát is. Ettől kezdve a város több száz éves katonajellege végleg megszűnt.

erod_komarom7.JPG

 

erod_komarom8.JPG

Dőlt betűs részek forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kom%C3%A1romi_er%C5%91drendszer

erod_komarom14.JPG

erod_komarom15.JPG

erod_komarom16.JPG

erod_komarom17.JPG

Szerző: MULTMENTO  2014.07.26. 06:07 komment

Címkék: épület emléktábla

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr186511815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2014.07.26. 10:12:39

Sosem hallottam róla - érdekes volt olvasni. Igaz, a háborús dolgok annyira nem érdekelnek - de most mégis kicsivel többet tudok, mint eddig.

MULTMENTO 2014.07.29. 13:34:17

@aranyosfodorka: Kevesen ismerik ezt az erődrendszert, pedig Jókai Mór is írt ennek az építkezéséről az Aranyember című regényében. Ez egy olyan erőd - nem úgy mint a várromjaink -,amihez nem kell nagy képzelőerő, hogy lássuk hogyan használták, és hogy működött.
süti beállítások módosítása