szalloda1.JPG

A Hősök teréhez közel az Andrássy út palotanegyedében van egy hatalmas épülettömb. A szálloda a kis historizáló és szecessziós paloták közül nemcsak méretével, hanem modern vonalvezetésével is kilóg. Ezt az épületet egy nagy tehetség tervezte, aki nemcsak építészetben volt tehetséges. Mérnökhallgató korában a Földközi tengerben bemutatta, hogy világcsúcsra képes. Építészmérnökként tervezett historizáló és szecessziós stílusban is. Amikor az építészvilág a kényelem és egyszerűség felé fordult meg tudott újulni, és egy szép és maradandó Bauhaus szállodát tervezett. A szálloda ma is az Andrássy úton áll, és használják is annak rendje módja szerint. Falai között sokan és sokfélék megfordultak. A szállodához köthető hírességek közül három embernek van kint az emléktáblája, csak erről a háromról regényeket lehetne írni. Öröm látni, hogy ennek a szállodának dicső múltja mellett jelene, és remélhetőleg még dicső jövője lesz.  

szalloda2.JPG

A tervezőjéről

hajosalfred.jpgHajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. 1908. április 30-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Blockner Vilmát, Blockner Izidor és Eisler Regina leányát.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Haj%C3%B3s_Alfr%C3%A9d

szalloda3.JPG

Gidófalvy Lajosról

gidofalvy.jpgAz Udvarhely megyei Bögözön született, tizenkét testvér közül ő volt a legidősebb, édesapja vasúti pályaőr volt. A marosvásárhelyi kereskedelmi iskolában érettségizett kitűnő eredménnyel, 1918 őszén Budapesten a közgazdasági egyetemre iratkozott be, tanulmányait azonban anyagi nehézségek miatt kénytelen volt abbahagyni. Volt minisztériumi tisztviselő, dolgozott segédmunkásként is. Mivel mindig is vonzotta a katonai pálya, 1927 és 1932 között önkéntesként szolgált a Magyar Királyi Honvédségnél. Leszerelés után családot alapított, majd 1938-ban behívták tartalékos tiszti tanfolyamra. Részt vett a felvidéki és erdélyi bevonulásban, melyről emlékérmei tanúskodtak. A XIII. kerületi katonai parancsnokságon mint körzeti leventeparancsnok működött, már hivatásos tiszti állományban, főhadnagyi rangban. 1944 őszén megbízást kapott a XIII/1. Kiegészítő Karhatalmi Század megalakítására, amely egység később Kisegítő Honvéd Karhatalmi Zászlóaljjá szerveződött.

Demokratikus gondolkodású és németellenes érzelmű tisztként lehetővé tette, hogy a Vilmos főhercegről elnevezett, XIII. kerületi tüzérlaktanyában levő alakulatánál katonaszökevények, szökött munkaszolgálatosok és más üldözöttek menedéket kapjanak. Olyan fegyveres csoportokat szervezett, amelyek megakadályozták egyes angyalföldi gyárak leszerelését, katonái őrizték meg a jövő számára a Ferdinánd-hidat, a Rákosrendező pályaudvart, az Aréna úti vasúti felüljárót. Ő és katonái látták el az akkor életet jelentő igazolványokkal a rászorulókat, élelmezték a csillagos és védett házak lakóit, fegyvert adtak az Újpesti víztornyot megvédő újpesti partizánoknak. Kapcsolatban állt Raoul Wallenberggel is. 1945 januárjának első napjaiban szűkebb törzsével együtt elhagyta a Vilmos Főherceg Laktanyát és elindultak, hogy megmentsék a Dunába robbantástól az aláaknázott Erzsébet hidat. Valószínűleg 1945. január 9-én az Erzsébet hídnál halt hősi halált, holttestét állítólag a híd környékén látták. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gid%C3%B3falvy_Lajos

szalloda4.JPG 

szalloda5.JPG

Nâzim Hikmetről

nazim_hikmet.jpgNâzim Hikmet Ran (1901. november 20. Oszmán Birodalom, Selânik – 1963. június 3. Szovjetunió, Moszkva), ismertebb nevén Nâzım Hikmet, török költő, drámaíró, regényíró; az egyik legismertebb modern török költő, kit világszerte a 20. század legnagyobb költőinek egyikeként tartanak számon. Nemzetközi hírnévre lírájával tett szert. Többször hivatkoznak rá, mint „romantikus kommunistára”, illetve „romantikus forradalmárra”. Politikai nézetei miatt többször letartóztatták, illetve száműzték. Műveit több mint 50 nyelvre fordították le.

 

Ezt a  verset a költő a IV. Magyar Békekongresszus (1955. február 26–27) alkalmából írta és ott olvasta fel először.

HALOTT KISLÁNY

(Kiz csodzsugu)

Az ajtókon én zörgetek,
mindenhová bekopogok,
nem láthattok engem soha,
a holtak láthatatlanok.
Hirosimában vesztem én,
tíz éve is már, úgylehet;
hétesztendős kislány vagyok,
nem nőnek fel holt gyermekek.
Előbb tüzet fogott hajam,
aztán szemem égette láng,
hamu lettem, egy kis marék;
hamvam szállt négy égtáj iránt.
Én mitsem kérek tőletek
magamnak, hiszen nem ehet
cukorkát a papír gyanánt
elégett, elhamvadt gyerek.
Néni, bácsi, aláírást
adj – zörgetek ajtót, falat –
hogy éljenek a gyermekek
s cukorkát szopogassanak.

Urbán Eszter fordítása

Források: http://terebess.hu/keletkultinfo/torok/hikmetran.html ; http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A2z%C4%B1m_Hikmet

szalloda6.JPG

 

szalloda7.JPG

szalloda8.JPG

Szerző: MULTMENTO  2015.01.24. 06:53 komment

Címkék: épület emléktábla sarokház

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr567080891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2015.01.24. 16:08:42

Újabb ismerettel gyarapodtam - köszönöm.

Hajós Alfrédról nem találtam elégséges adatot, kíváncsiságom kielégítésére. (Hol volt a háborúk alatt?)
A Gidófalvy emléktáblát ötször olvastam el - szerintem érthetetlen, zavaros megfogalmazású.

MULTMENTO 2015.01.24. 20:33:35

@aranyosfodorka: A net még sok esetben kevesebb információt ad, mint egy könyv formájában megjelent életrajzi regény. Ezt Zsolnay Miklósról is így gondoltam , de miután elolvastam az életéről írt regényt, nálam ez nem jött be. A Gidófalvy emléktábla szerintem is kissé zavaros megfogalmazású.
süti beállítások módosítása