Sokáig bekerítetlenül állt a Nevenincs téren a kutya szobor. Sokszor gondoltam lefényképezni a szobrot, és a körülötte kialakult kis kutyás csoportosulásokat. Itt én többször láttam kutyát sétáltató urakat és hölgyeket megállni, és beszélgetni. Addig gondolkodtam ezen, míg a teret bekerítették, és a kutyásokat is kitiltották a térről. Valójában nem is tér ez, hanem három utca (Izabella, Alsó erdősor, Hutÿra Ferenc) találkozása.  A kutyus tekintete pont a Hutÿra Ferenc utcára tekint, mintha onnét várna valakit. Gondoltam a kutyusnak talán pont Hutÿra Ferenc volt az állatorvosa, és ezért került pont ennek az utcának a kezdetére.  

Szepeshelyi Hutÿra Ferenc (Szepeshely-Zsibra, 1860. szeptember 6. – Budapest, 1934. december 20.)[1] magyar állatorvos, orvos, patológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1910), rendes (1921), majd tiszteleti (1934) tagja. A magyarországi állatorvos-tudomány kimagasló jelentőségű, világszerte elismert alakja, az állatorvosi patológia, járványtan, belgyógyászat, immunológia, szerológia és virológia, valamint az igazságügyi állatorvostan terén végzett munkássága egyaránt kiemelkedő. Nevéhez fűződik a korszerű humánorvosi szemlélet és gondolkodásmód meggyökereztetése az állatorvos-tudományban. A budapesti Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola megszervezője és három évtizeden keresztül rektora volt. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hut%C3%BFra_Ferenc

Akár így is lehetett volna, de nem ezért került ide ez a kutyus ide, hanem egyszerűen száműzték az ötvenes években. Mondhatni koncepciós per áldozata lett, mert nagyon hasonlított Dr Némethy Károly miniszteri tanácsos Fool nevű kutyájához. Aki nem hiszi, járjon utána!

Idézetek a Nevenincs tér neves kutyájáról, és hozzá köthető személyekről:

„A legrégibb és a legismertebb önálló kutyaszobor Maugsch Gyula alkotása, és 1938-ban eredetileg a Szilágyi Erzsébet fasorban állították fel. A méretes alkotást a háború után vitték jelenlegi helyére, a néhány évvel ezelőtt bekerített, zsebkendőnyi parkba a VII. kerületben, az Izabella utca és a neves állatorvos, Hutÿra Ferenc nevét viselő utca sarkánál. A források azt is tudni vélik, hogy a szobor modellje Némethy Károly politikus-jogászdoktor Fool névre hallgató dogja volt – ám hogy a főváros miért rendelte meg a szobrot, nem sikerült kiderítenünk.” Forrás: http://hg.hu/cikkek/design/12844-barataink-bronzba-ontve

„Dr. Némethy Károly miniszteri tanácsos 1862-ben született Berettyó-Ujfalun. Középiskolai tanulmányait a debreczenii ref. collegiumban, a jogot az ottani jogakadémián végezte, a jogtudományi szigorlatokat a budapesti egyetemen tette le. 1884-ben a belügyminiszteriumba lépett, hol 1889-ben már fogalmazó lett. 1900-ig részint a vármegyei, részint a közjogi osztályban dolgozott, majd az utóbbinak vezetője lett. Ebben az időben a közigazgatási biróságról, a községi és egyéb helynevekről, valamint a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló törvények megalkotásának munkálataiban nagy része volt. 1900-ban már az újonnan létesített törvényelőkészítő osztály főnöke s mint ilyen: "A községi közigazgatási tanfolyamokról, "Az állami gyermekmenhelyekről, "A közsegélyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozásáról" és "A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről" szóló törvények megalkotásában vett részt. Tevékenyen működik a különböző közigazgatási kérdéseket tárgyaló enquetteken, az országos községi törzskönyvbizottság és a magyar jogászegylet űlésein, melyeken több becses értekezést tartott. Több jogi és közigazgatási szaklap munkatársa és évek óta főmunkatársa a Magyar Közigazgatásnak; a hivatalos Belügyi Közlönynek pedig - annak megjelenése óta - szerkesztője. A hivatalos pályán tehetségéhez méltó gyorsasággal emelkedett. 1895-ben titkárrá, 1898-ban osztálytanácsossá és 1901-ben már miniszteri tanácsossá neveztetett ki. „ Forrás:http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0005/33.html

„Némethy Károly (Berettyóújfalu, 1862. aug. 2. – Bp., 1941. dec. 22.): jogász, a Horthy-korszak ismert közigazgatási politikusa. Tanulmányait Bp.-en végezte, majd 1884- től 1918. nov.-ig a belügymin, szolgálatában állt. 1899-től a kodifikációs osztály vezetője. 1910-ben adminisztratív államtitkárrá nevezték ki. 1895-ben megalapította és 1918-ig szerk. a Belügyi Közlönyt, majd haláláig a Boncza Miklós által alapított Magyar Közigazgatás c. lapot. Pályafutása alatt a hivatalos pilitika szellemében gyakorlati közigazgatási politika és a kodifikáció egyik irányítója és végrehajtója. 1918-ban főrendiházi tag, 1927-től a felsőház tagja volt. – F. m. A közigazgatási bíróságról szóló tőrvény magyarázata (Bp., 1897); A nyilvános betegápolási törvény magyarázata (Bp., 1899); A közigazgatási eljárás egyszerűsítése (Bp., 1903); A közigazgatási hivatalnokok képesítése és a közigazgatási gyakorlati vizsgák (Bp., 1912). – Irod. Fejezetek a közjog és a közigazgatási jog köréből (N. K. emlékkv, szerk. Mártonffy Károly, Bp., 1932); Ravasz László és Tomcsányi Károly: N. K. emlékezete (Bp., 1942).” Forrás: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11226.htm

Ajánlott blogposzt: http://dunaninnendunantul.blogspot.hu/2015/03/oops-hogy-kerulok-en-ide.html