A blogom karbantartásával lelassultam, gondolatban pedig megvannak ám a tervek és az anyagok a szokásom szerinti „SZ” betűs megjelenésekre. Most még egy ideig időhiány miatt csak minden SZOMBATON jelenek meg. Aztán, ha időm, és energiáim engedik, vissza fogok térni a megszokott kerékvágásba.
A mostani szombatra Zsolnay épületkerámiás ház képeit hoztam Nektek. A Váci utca és Duna utca sarkán épült az emeletes bérház. A szakirodalmam szerint tervezője ismeretlen, épült 1900 körül historizáló stílusban. Az emeletes bérház vakolt homlokzatán, az első emelet magasságában három színezett, pirogránit falikép jelzi, hogy ebben a házban működött az előző századfordulótól a harmincas évekig a Zsolnay-gyár budapesti képviselete. A sarkon a Zsolnay-gyár öttornyos kerámiacímere, pajzson. A Váci utcai homlokzaton korongozó férfi, a Duna utcai homlokzaton festő nő látható. Az épületet 2003-ban felújították. A kerámiaplaketteket letisztították és átfestették: az öttornyos Zsolnay-védjegyet élénksárgával, a hátteret kék mázzal befestették, a két plakettet színezték, és fényes lakkal vonták be.
Mattyasovszky Zsolnay Margit visszaemlékezéseiben ezt írja a képviseltről: „Miklós a pécsi gyár képviseletét és lerakatát az Andrássy útról a Váci utca és Duna utca sarkán álló Takács-bérházba telepítette át, és olyan nagyra növelte, hogy az üzlet, a raktárhelyiségek és az irodák elfoglalták a saroképület földszintjét és első emeletét. Itt végezte irodai munkáját, megosztva szobáját az képviselet vezetőjével. Sem itt, sem Pécsett nem engedett írógépet használni, mert udvariatlanságnak minősítette a géppel írt levelet.
A pesti tartózkodás fő célja az üzletkötés volt. Ez kizárólag az ő személyéhez főződött, alapja a neves építőművészekkel, az illetékes minisztériumok és állami intézmények, mint a Posta és a MÁV főtisztviselőivel és a nagyobb vidéki városok vezetőivel kiépített kapcsolata volt. Baráti összeköttetéseit megnyerő modorának köszönhette. a Pesten töltött napok alatt sohasem pihent. Estéit a társadalmi összeköttetések ápolása és állandó nyugtalansággal izzó otthona töltötte ki.”
