vaci15_berhaz1.JPG

Volt már a Váci utcából Zsolnais épület, most egy olyat mutatok, ahol a tekintet a negyedik és ötödik emelt magasságába kell emelni, hogy meglássuk a Zsolnay kerámiákat. A két felső szint téglány lakú, tojáshéj színű mázas kerámialapokkal van burkolva. A koszorúpárkány alatt ívsor mintázatú kerámia fríz húzódik, melyet középen háromkaréjos, megemelt oromzat szakít meg. Az oromzat mezőiben szimmetrikus, tulipánokkal és gránátalmákkal gazdagon díszített, domborított virágminta ível – a motívumot régi magyar hímzések alapján tervezték.

vaci15_berhaz2.JPG

 

A harmadik emelet magasságában Gonzaga Alajos festett faszobra áll.  

vaci15_berhaz3.JPGGonzaga Szent Alajos (Castiglione, 1568. március 9. – Róma, 1591. június 21. – olasz arisztokrata, lombardiai őrgrófi család sarja, aki a világi hatalomról lemondva jezsuita szerzetesnek állt; korai halála után kevesebb mint másfél évtizeddel boldoggá, majd később szentté avatták.

1568. március 9-én született Castiglione őrgrófja, Ferrante Gonzaga elsőszülöttjeként, szüleinek még hét gyermekük született. Lombardiai családjának korábbi férfitagjai többnyire császári vagy egyházi szolgálatban álltak, és vakmerő katonákként, esetleg kíméletlen zsoldosvezérként tüntették ki magukat. Előfordult, hogy egyidejűleg két bíboros is a tetterős és becsvágyó Gonzága család tagja volt. A családi ambícióknak megfelelően Ferrante Gonzaga nagy terveket dédelgetett magában elsőszülöttjével kapcsolatosan: azt tervezte, hogy fia fogja egyesíteni az őrgrófságot két, férfiutód nélküli nagybátyjának tartományaival, és így addig soha nem látott magaslatra emelheti a család hatalmát és dicsőségét.

Alajos alig tíz évesen a toszkán nagyherceg udvari szolgálatába állt, ahol a fejedelmi származású fiúk és lányok között megtapasztalta, hogy az udvar mentalitására messze nem a keresztény lelkiség, sokkal inkább a féktelen kegyetlenség és határokat nem ismerő léhaság volt jellemző. Már ekkor elhatározta, hogy távol tartja magát ettől a viselkedéstől, és bár kora szerint még gyerek volt, de a szerviták firenzei Angyali Üdvözlet templomában fogadalmat tett: nem alkalmazkodik környezetének e szelleméhez, hogy szabad maradjon Isten számára.

vaci15_berhaz4.JPG

1579-ben az egész Gonzaga-ház fejének számító mantovai herceg udvarába ment, ahol állítólag már ki is fejtette azon meggyőződését, hogy ,,Istennek szolgálni jobb, mint az egész világon uralkodni”. Nem sokkal később már Mantuában folytatta tanulmányait, mindinkább elzárkózva könnyelmű környezetétől, és társaival ellentétben az imádságban kereste örömét. Ebben az időben részesült az első szentáldozás kegyelmében, Milánó szent érseke, Borromeo Szent Károly kezéből. 13 évesen II. Miksa felesége, Mária udvartartásába került. 1583-ban Madridban ő mondhatta el az üdvözlő szónoklatot a több éves portugáliai tartózkodásból hazatérő II. Fülöp király köszöntésére, ez szónoki tehetségére utal.

vaci15_berhaz5.JPG

Spanyolországban úgy határozott, hogy belép a jezsuita rendbe, feldúlva ezzel apját, aki magasabb méltóságra szánta a fiút. A győzködés nem járt eredménnyel, 1585. november 2-án Alajos lemondott minden elsőszülötti jogáról, két nap múlva pedig már úton volt Róma felé. Első tanulmányi évét súlyos családi viszály zavarta meg – Rudolf öccse ugyanis birtokviszályba keveredett a mantovai herceggel, amit egy rangján aluli liaisonnal tetézett –, s a rendfőnök úgy döntött, hogy Alajos legyen, alig 20 évesen az ügy döntőbírója. Közvetítése sikeres volt, és helyreállt a béke a családban; ezt követően visszatért római szolgálati helyére.

Róma lett élete utolsó állomása: 1590-91 tele ugyanis éhínséget és pestist hozott Olaszországra, márpedig e betegséggel szemben az akkori emberek szinte tehetetlenek voltak. Az önkéntes ápolók sorába a Római Kollégium növendékei is beálltak, ám Alajos egy napon, amikor egy, az utcán összeesett pestisest próbált megmenteni, maga is megfertőződött, mindössze 23 évesen. Fájdalmas betegeskedése csaknem fél év után ért véget, a Római Kollégiumban 1591. június 21-én bekövetkezett halálával. Már 1605-ben boldoggá, 1726. december 31-én pedig szentté avatták; ünnepét 1842-ben vették föl a római kalendáriumba. Dőlt betűs részek forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gonzaga_Szent_Alajos

vaci15_berhaz6.JPG

Az alsó három szintet gazdag faragású faburkolat fedi. A faburkolat egyes részein visszaköszön a párkány alatti magyaros kerámia motívum.

Szerző: MULTMENTO  2015.04.18. 07:11 3 komment

Címkék: fa szakrália zsolnay épületkerámia

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr667358618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2015.04.18. 09:40:29

Azoknak, olyan tudatlanok, mint én, üzenem:
"A téglalap latin neve parallelogrammum rectangulum (derékszögű paralelogramma), ami angolul rectangle, franciául rectangle, németül Rechteck, olaszul rettangolo és spanyolul rectángulo, mely szavak jelentése derékszögű.
A téglatest latinul parallelepipedum rectangulum (derékszögű paralelepipedon), amit Dugonics már 1784-ben téglánynak magyarít.
Mások a következő kísérleteket teszik: mellékes sima szerue, párlapos, űrlap-egyközény, űrállány, egyközű hatlap, hosszas hatoldalú test, egyközlapú, négy oldalú oszlop, négyszöges hasáb, egyenközlap. A téglatest viszonylag új keletű elnevezés, hiszen Keresztesi többször idézett művében még nem szerepel, ugyanakkor egy 1923-ban kiadott tankönyvben a derékszögű parallelepipedon, egy 1935-ös tankönyvben pedig a derékszögű négyszöges hasáb kifejezés található."
Idézet innen: web.t-online.hu/pellestamas/Tamas/terminologia.htm
Életemben ezt a szót nem hallottam....
Viszont itt hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9glalap azt olvasom, a téglalap régies neve téglány.
Nem értem egészen, a téglalap azt hiszem nem egyenlő a téglatesttel. Akkor melyik a téglány ?

MULTMENTO 2015.04.18. 12:15:03

@aranyosfodorka: Én a "téglány alakú kerámia" kifejezést Mattyasovszky Zsolnay Tamás Zsolnay kerámiás épületeket bemutató könyvében olvastam. Gondolom ő levéltári kutatásaikor olvashatta valamelyik építész száz évvel ezelőtt műleírásában. Én a téglalap régies elnevezéseként ismertem matematika történetből, és ezért használtam a téglalap alakú csempére. Az általad idézett részlet a téglány téglatestre használja. Valószínűleg régen a "téglány" kifejezést is úgy használhatták, mint a kockát, hisz a kockás füzet, valójában négyzetrácsos. Köszönöm, hogy ilyen alaposan utána néztél. :-)

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2015.04.18. 15:06:05

Szívesen, máskor is ! Mindig élvezem, ha valami újdonságot tudok felfedezni. Azt viszont kifelejtettem, hogy a ház valóban gyönyörű. Szeretek ilyent látni !
süti beállítások módosítása