Feleségem kellett Tatára fuvaroznom. Én az ilyen felkéréseknek örömmel teszek eleget, hisz Tata, az egyik kedvenc városom. Sokszor és sokat járkáltam utcáin, és sokat csodáltam jól megtervezett és megépített épületeit. Fellner Jakabhoz köthető épületeit sokszor csodáltam meg, és időztem előttük. Feleségem a malomba, a Magyarországi Németek Múzeumába vittem. Nejem a Malomban egy kerek asztal ülésen, én meg a malom egykori tulajdonosának és újjáépítőjének épületeit jártam sorra és fényképeztem.
Kőfallal kerített telken, szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős épület. A körítő falban félnyeregtetővel fedett, kosáríves nyílású kapuépítmény, mellette gyalogkapu, a fal belső oldalához támasztva tizenkét, másodlagos elhelyezésű sírkő. A malomépület D-i homlokzatához csatlakozik a vörös mészkő gát, amely a telken keresztülfolyó patak vizét duzzasztotta. Alkotmány u.-i homlokzatán, szoborfülkében, Nepomuki Szent János-faszobor. A malom K-i részén elhelyezkedő egykori üzemteret fafödém osztja szintekre, melyeket faragott oszlopok tartanak. A Ny-i részen mellékterek találhatók. Az udvarban téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős magtárépület, melynek belseje kétszintes, fafödémes. 1758-ban Hertzog Mátyás pékmestertől vásárolta Fellner Jakab, 1760-ban újjáépítette. 1798-ban átalakították (építész: Gött Antal). Nevét a homlokzaton elhelyezett faszoborról kapta. 1868-1950 között a Frank és a Lampert család bérelte. 1950-ben államosították és raktár céljára szolgált. 1979-1983 között alakították át múzeumi célra. Forrás: http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6395
Aztán meglátogattam az Eszterházyak egykori kastélyát, és a Tata főterén álló plébániatemplomát. Véleményt nem szeretnék írni a látott műemlékekről, beszéljenek inkább helyettem a képek.
Fellner Jakab (Fellenthali Fellner Jakab) (Nikolsburg, mai nevén Mikulov, 1722. július 25. – Tata, 1780. december 12.) építész, a késő barokk copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere.
Morvaországban született. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeres, elismert, keresett szakemberré.
1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. A klasszicizáló késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott. Az első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát Fellner Jakab végezte el. Sajnos, ő sem tudta befejezni, ezért halálát követően Grossmann József fejezte be, 1783-ban.
Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. 1762-ben a Lamberg család kastélyát tervezte Móron. Eszterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg, pályafutása ekkor ívelt fel. Itt első munkája a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt 1766-ban. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is. A Gerl József bécsi építész által tervezett egri líceum építését 1765-ben vette át. 1768–1774 között tervezte a veszprémi püspöki palotát, amely az európai késő barokk számottevő emléke, legragyogóbb változata. Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban, amely klasszicizáló homlokzatával és világos, tágas belső terével a magyar templomépítés egyik típusalakító őse. A meglévő építészeti adottságok, a hely és a táj kitűnő kihasználásának egyik kiváló példája a veszprémi aggpapok háza, amely 1770–1778 között épült.
Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom kriptájában. Emlékét a Nagytemplom falán az 1940-es évek elején elhelyezett emléktábla is őrzi:
„Fellentháli Fellner Jakab 1722-1780. A XVIII. századi Magyarország legnagyobb építőművésze és mérnöke volt, barokk szellemű alkotásainak egyéni stílusa harmonikusan forrt egybe a magyar tájjal és lélekkel. Fáradhatatlan munkássága szebbé, gazdagabbá tette hazánkat. Művészetét Eger, Pápa, Veszprém, Pozsony, Csejklész, Mór, Kecskéd, Kistálya és főleg Tata emlékei hirdetik. Itteni főalkotásai: a plébániatemplom, a kastély, a piaristák rendháza, a kálváriakápolna. Nagyszerű tervet készített az öregvárnak várkastéllyá való átépítésére. A mester Tatáé volt, innen indult el dicsőséges útjára, itt lakott, innen irányította többi építkezését is. Tatán halt meg és porladó hamvai itt szemben nyugszanak a hatalmas alkotásának kriptájában. Halhatatlan emlékét hirdeti e szobor, amelyet 160 évvel halála után emelt a hálás utókor.”
Segédjéből Grossmann Józsefből utódja lett, és feleségül vette özvegyét, majd befejezte félbe maradt munkáit. Tatán, a templom előtti tér rendezésekor, 1940-ben, szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos alkotása. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fellner_Jakab
