Az idei év a Magyarországi Németek történelmének egy tragikus évfordulója, mert 70 éve, hogy kezdődött a Magyarországi Németek kitelepítése. A tragikus évforduló tiszteletére több emlékmű, emléktábla készült, vagy csak a korábbi emlékműveket újították fel. Én, amely emlékművet lehetett meglátogattam a felségemmel, és fényképeket készítettem róluk. A sok fényképezett emlékműből többet be fogok itt mutatni. Az első ilyen bemutatón a „batyus” emlékművekről készült fotókból mutatok be néhányat. Egy kis történelmi magyarázat, hogy miért is szerepel sok emlékművön a batyus motívum.

batyus_kitelepites1.JPG

„A Vörös Hadsereg 1944. szeptember 23-án délkelet felől átlépte a magyar határt és gyors ütemben tört előre Budapest felé. December 2-án Szegeden a sebtében megalakult pártok megalapították a Nemzeti Függetlenségi Frontot, a hónap végén pedig megalakult az Ideiglenes Kormány. A szovjet kormány a látszat kedvéért írásban kért munkaerőt országa újjáépítéséhez. A magát „népi demokratikusnak" nevező magyar kormány hamar készen volt a válasszal: Itt vannak a svábjaink, vigyétek őket! És az oroszok vitték is őket, de a mintegy 60.000 sváb mellet még közel kétszázezer magyart is az ún. „malinki robotra".1 Az. egy-két naposra ígért munkából aztán hosszú évek lettek.

Már 1945 tavaszán nyíltan beszéltek a magyar politikusok a svábság kitelepítéséről - sokan közülük nem is olyan régen még a zsidók deportálását követelték! A svábellenes gyűlöletkeltésben a Nemzeti Parasztpárt politikusai jártak az élen. (Veres Péter, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Tamási Áron és társaik). A Párt elnöke, Kovács Imre április 7-i beszédében követelte a kitelepítés mielőbbi végrehajtását: "Egy batyuval jöttek, egy batyuval is távozzanak!" A földreformra készülő Parasztpárt a kisajátítandó nagybirtokokhoz a svábok földjeit is hozzászámította. A Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt sajtójában is egymást érték a kitelepítést követelő, uszító, a történelemhamisítástól sem visszariadó cikkek. „Azt a földet, ami most a svábság kezén van, a magyar paraszttól lopták el" „... a svábokat szörnyű és megbocsáthatatlan bűn terheli. Össze kell pakolni a cókmókjukat és meg se álljanak Berlinig!" Egy Szabad Nép-cikk a sok közül: „Nemzeti ostobaság volna, ha akárcsak egy könnyet is ejtenénk, amikor végleg és örökre elbúcsúzunk tőlük. Mentő körülményeket nem ismerünk!"

batyus_kitelepites2.JPG

A Debrecenből Budapestre települő kormány április 12-i első ülésén is a kitelepítést tárgyalta. Május 26-án jegyzékben fordultak a szovjet kormányhoz, melyben engedélyt kértek arra, hogy 200-250 ezer svábot - akik "a hitlerizmus odaadó szolgálói voltak" kitelepíthessenek Németország orosz megszállási övezetébe.

A kitelepítés mikéntjének megtárgyalása előtt előre kell bocsátani egy igen lényeges, igaz tényt. A kitelepítés óta eltelt évtizedekben a magyar kormányok és médiák mindig és mindenhol azt hangoztatták, hogy az általuk kitelepítésnek mondott etnikai tisztogatásra a győztes nagyhatalmak az 1945. július 17-től, augusztus 2-ig tartó Potsdami konferencián kötelezték őket. Az újabb kutatások ezt a leghatározottabban cáfolják. Hiteles, eredeti okmányok igazolják, hogy jóval a konferencia megkezdése előtt, július 5-én kelt levelében a magyar kormány azzal a kéréssel fordult a három nagyhatalomhoz, hogy engedélyezzék számukra a területén élő német kisebbség kitelepítését. A három állam kormányfői a szövetséges Ellenőrző Tanács elé utalták e kérést, mely végül megadta a jogot, a lehetőséget a magyar kormánynak - de nem a parancsot!!! Tegyük ehhez hozzá, hogy a Konferencia határozata Csehszlovákiára, Lengyelországra és - ismételten hangsúlyozzuk: a magyar kormány kérésére - Magyarországra szólt, nem terjedt ki Finnországra, Romániára, Olaszországra és a Balkáni államokra.

A kapott hozzájárulás birtokában a magyar kormány, 1945. december 22-i ülésén határozott a kérdésben. A szavazás megkezdése előtt Antall József - a rendszerváltás utáni miniszterelnök édesapja - kijelentette: „Itt van most a soha vissza nem térő alkalom, hogy megszabadulhassunk a sváboktól!"

A döntés meghozatalában az alábbi miniszterek vettek részt:

Dobi István    államminiszter         Független Kisgazdapárt     Igen
Nagy Imre     belügyminiszter        M. Kommunista Párt           Igen
Gerő Ernő     közlekedésügyi m.   M. Kommunista Párt           Igen
Molnár Erik   népjóléti m.              M. Kommunista Párt           Igen
Rákosi Mátyás    államminiszter    M. Kommunista Párt           Igen
Tombor Jenő            védelmi m.    Független Kisgazdapárt     Igen
Antall József újjáépítési m.           Független Kisgazdapárt     Igen
Ries István    igazságügyi m.       Szociáldemokrata Párt       Nem
Bárányos Károly      népjóléti m.   Független Kisgazdapárt     Nem
Bán Antal      iparügyi m.             Szociáldemokrata Párt       Igen
Bolla Antal    tájékoztatásügyi m. Független Kisgazdapárt     Igen

 

Még egy megjegyzés a fentiekhez: Ries Istvánt - mert szembe mert szállni Rákosi akaratával - néhány év múlva letartóztatták, és az Államvédelmi Hatóság börtönében agyonverték.

A kitelepítést - így fejeződik be a határozat jegyzőkönyve - nem szabad büntetésnek venni, mert a németek saját hazájukba, az amerikai zónába fognak hazatelepülni. ,A magyar kormány nem riad vissza semmi áldozattól, hogy az áttelepülés humánus módon, fűthető, fekvőhelyekkel ellátott vagonokban, orvosi ellátás mellett történhessen." Mindehhez csak annyit, hogy nem ez volt a magyar kormányok ígéretei, törvényei, szerződései sorában az első, ami üres szó maradt...!

A kormány kitelepítést elrendelő (1945. dec. 29-i 12330) 1945 sz. rendelete a Szövetségi Ellenőrző Tanács határozatára hivatkozik. Ez viszont 1946. január 25-i ülésén Vorosilov marsall vezetése alatt utasította a magyar kormányt, hogy a rendelet szövegét úgy változtassa meg, hogy abból kitűnjön, az áttelepítést ő maga kérte! A magyar kormány ennek az utasításnak nem tett eleget.

batyus_kitelepites3.JPG 

Kitelepítendőnek mondták azt a magyar állampolgárt, aki az 1941-es népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek mondta magát, tagja volt a Volksbundnak, vagy az SS katonai szervezetnek, vagy a háború éveiben visszavette korábbi német nevét. Fejenként 100 kilogrammos csomagot vihetnek magukkal, melyben ruha, ágynemű, háztartási tárgy, 1 kg zsír, 2 kg hús, 7 kg liszt, 2 kg hüvelyes és 8 kg burgonya lehet.” Idézet forrása: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/mor/a_mori_nemetseg_tortenete_es_elete/pages/025_kitelepites.htm

 

batyus_kitelepites4.JPG

A posztban szereplő emlékművek: 1-2 Biatorbágyi emlékmű, 3-4 Dunabogdányi emlékmű

Aki még batyus emlékműveket akar nézni, ezeken a linkeken megteheti:

https://www.kozterkep.hu/~/13045/Kitelepitesi_emlekmu_Csaszartoltes_2000.html

https://www.kozterkep.hu/~/19788/Az_eluzottek_emlekmuve_Dunabogdany_1997.html

https://www.kozterkep.hu/~/541/Magyarorszagrol_eluzott_nemetek_emlekmuve_Pecs_1997.html

https://www.kozterkep.hu/~/28881/1947_1948_as_ki_es_betelepitesek_emlekszobra_Csehbanya_2008.html

Szerző: MULTMENTO  2016.10.15. 06:26 2 komment

Címkék: emléktábla

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr2911803425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2016.10.15. 10:57:08

Szomorú történet ez - bár nem ismeretlen... Most, amikor újfajta népvándorlás zajlik, érdemes elgondolkodni ezen (és máson) is.

MULTMENTO 2016.10.16. 11:51:38

@aranyosfodorka: Volt "szerencsém" több avatóünnepségen meghallgatni a felszólalók beszédét, és sajnos mindenütt ennek a szomorú történetnek egy kozmetikázott változatát hallottam vissza.
süti beállítások módosítása