Amikor a Bakóca feliratú téglát megláttam barátom telkén, tudtam ez kell nekem. Bakóca, az apai családom ősi fészke. Nagyapám házának tűzfala is BAKOCA feliratú téglákból épült. A képen épp ezen téglafal előtt áll Apám és Anyám. A fotósnak a jegyes párról kellett volna képet készítni, de szemmel láthatóan a téglafal nagyobb hangsúllyal szerepel a képen.
A BAKOCA tégla sokáig az asztalom alatt vesztegelt, de azért így is néha hasznát vettem, amikor nehezék, vagy ajtókitámasztó kellett. Feleségem már többször kért meg rá, hogy tüntessem el a téglát is, és a több felhalmozott egyéb barkács maradékot. Én most egy mindenes íróasztal lámpát készíttetem. Nem is tartott sokáig, míg összehoztam. Könyvespolc építéséből maradt egy gyalult fahasáb. A hasáb egyik fele éppen téglaszélességű volt. Én négy nagy 30mm átmérőjű lyukat fúrtam rajta. Kettő lyuk fölé került egy-egy IKEA lámpakar. A másik 2 lyuk fölé került a tégla és lyukanként egy asztalos pillanatszorító. Így most együtt az íróasztalomon egy asztali lámpa, de ez csak egy pillanatnyi látszat, mert ha kell ez képes átalakulni kártyapréssé, fejhallgató tartóvá, stb. Kaptam egy sokoldalú eszközt a barkácsoláshoz, és a család sem mondja, hogy „ne őrizgesd azt a téglát”.
A Bakócai téglagyárról az alábbiakat tudtam összeszedni
1908-ban alapítja a téglagyárat Koch Ferenc A gyár 15-16 alkalmazottat foglalkoztat, évi termelése téglában és cserépben 1 millió darab.
1937-ben tulajdonos Scheffer Mátyás (vendéglős, hentes és homokbánya tulajdonos, téglaégető. Azonkívül vaj- sajtmester, szénégető, strandfürdő tulajdonos.) A téglaégető Godisa határában van.
A második világháborúig a Bakóca-Godisai tégla- és cserépgyár tulajdonosa Spahr Károly.
Egy hirdetés szerint 1955 júliusában 14 betöltetlen állásra kerestek munkaerőt, tehát az államosítás után még javában működött. De, hogy meddig? Forrás: http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9096635&aq_ext=1&aq_text=Bak%F3ca