addiator.jpg

Miki barátom a bolhapiacon akadt rá - az induló képeken látható -, a két világháború között készült mechanikus számológépre. A Facebookra fel is tett róla képeket, és többen tetszésüket fejezték ki. Egyik ismerős ezt írta róla: Ez igazán egy remek "számítógép" a múltból! Az utca végén a szatócsnak volt ilyenje, fogalmam sem volt akkor, hogy miért kellett vakargatni! Édes anyám kért valamit, adta, utána vakargatta!

Én is megdicsértem, és kérdeztem van-e felvétele a belsejéről. Kíváncsi voltam, hogy milyen elven működik. Azt véltem, hogy fogaslécek vannak benne, és a helyi érték váltásnál fogaskerék működik.  Miki barátom sajnálta szétszedni a remekül működő darabját, ezért valami más megoldás után kellett néznünk. Megtaláltam egy eladó rozsdás kistestvérét az elektronikus piactéren. Gondoltam egyet és megvettem, hogy Miki szétszedhesse, és meglássuk, hogyan működik. Ennek az EFZET mechanikus számológépnek a felújítás történetét nézhetitek és olvashatjátok a következőkben:

efzet1.jpg

Fellelt állapota. A fém részen csak kevés sérülés van, a használatot nem befolyásolja. A skálák mozgathatók, de a sok rozsda miatt helyenként akadoznak. A számok itt-ott kopottak, a piros jelzés sok helyen lekopva. (piros jel: mutatja, hogy tolni,vagy húzni kell a skálát.) Csukott állapotban a tok mérete 7x12 cm. Anyaga kartonpapír, bent pókháló mintával, kívül piros vászon. Valami könyvkötészetben használatos anyag, lehet, hogy műanyag. A fémrész háta és a tok között újabb kartonpapír. Az egész ragasztással rögzítve, de nem volt nehéz szétválasztani. A közbülső papíron a hat lyuk hat lemezcsavar fejének a helye. Jelenleg várom a rozsdaoldó hatását, mert nem szeretném feszegetni. Nem csavarfejek, lábak! Nem is lehetnek csavarok,mert ott vannak ahol a skálákat mozgatni kell és ezt akadályoznák. A közbülső karton azért kellett mert a lábak miatt nem lehetett felragasztani. Így komplikáltabb és egyszerűbb lett volna, ha nem is csinálnak lábakat!

efzet2.jpg

Még kapott jó sok rozsdaoldót és "csak" szét kell húzni! Türelmesen várok.

efzet3.jpgefzet5.jpgefzet6.jpg

Megadta magát, pár óra maratás után. Pici műszerész fogóval húztam az alsó részt lefelé, felváltva mindkét oldalon, hogy ne álljon keresztbe. Közben a tetejét fogtam vissza. Úgy lett, ahogy gondoltam! Nehezen indult meg, aztán apránként jött... és végül szétugrott. Megtaláltam minden részét, nem lett semmi baja újból összerakható. Valamikor talán rozsdamentesnek szánhatták, de nem jött össze. A lécek ívesek azért, hogy kisebb véletlen rázásra ne mozduljon el az eredmény. Továbbá ez az állandó feszülés tartja egyben az egészet. Lécek nélkül az alsó és a felső rész könnyedén szétcsúszhatna. Persze ez a veszély csak újkorában volt fenyegető, most fogta rendesen a rozsda is. Összerakva nem tudnak kicsúszni, egy kis bütyök megakasztja őket.(képen látszik) Egyformák, a sorrend mindegy. Vezető sínek közt mozognak. Mára már hagyom pihenni így ahogy van,később meggondolandó a teljes újrafestés, vagy legalább a lekopott részek kijavítása.

efzet7.jpgefzet8.jpgefzetu9.jpg

Ez már a célegyenes. A fogaslécek tiszták, a piros jelzéseket újra festettem. Nem fog lekopni. Könnyedén mozog, bármikor szétszedhető, de magától nem esik szét. Sajnos az előlapjáról sok szám lejött, pedig finoman fogdostam, Újra fogom festeni a hiányzó részeket, (szürke, fekete) öregítve, patinázva, úgy, hogy ne nagyon virítson.


efzetu10.jpg
efzet12.jpg

Ilyen lett! Valószínűleg a középkorban egy mini kódex másoló szerzetest ezért többször megkergettek volna az apátság körül. A számok magassága kb.2mm. Próbáltam gombostű és fogpiszkáló hegyével is,de legfeljebb az egyenes számok elfogadhatók,a gömbölyűek nem. Eszembe jutott a csőtoll készletemből a 0.1 vagy 0.2 hegyű,de 40 éve benne van a beleszáradt tus. Egyelőre így marad,ha szerzek pici csőtollat,akkor átfestem a mostani próbálkozást és akkor talán sikerül jobban. A kottaszámok (műszaki rajz) hivatalos magassága 2.7mm volt és a 0.1-es tollal szépen írtam.

Ezen a kis rövid amatőr videónkon megnézhetitek, amint Miklós barátom „kikapargatja"1965 és 1986 összegét.

A mechanikus számológép tervezőjéről: 

Otto Meuter 1892-ben született Berlinben, kereskedelmi iskolát végzett, majd a háborúban mint haditudósító vett részt. A tízes években megszerkesztett egy összeadó szerkezetet, melyet 1918-ban szabadalmaztatott. Ezt a szabadalmat vásárolta meg Karl Kübler 1920-ban az újonnan indítandó Addiator nevű cége számára, így nem meglepő, hogy az Otto Meuter által gyártott Produx kéziszámológépek mennyire hasonlítanak az Addiator egyes típusaira.

Otto Meuter a húszas évek közepétől gyártotta a Correntator nevű összeadógépét, mely egy lamella-szerű lemez fel-, illetve lehajtásával volt képes a kivonás és az összeadás elvégzésére. 1928-tól voltak gyártásban a Produx márkanevű, egyszerű felépítésű fogasléces összeadók különböző méretű és működési elvű változatai, de Multator néven szorzógépeket is készítettek. Az összeadókat a hatvanas évek végéig, a szorzógépeket viszont az elektronikus zsebszámológépek széleskörű elterjedéséig, 1973-ig gyártották.

Az Addiator gépeihez hasonlóan, a Produx összeadók is az adott ország pénznemének megfelelő osztású fogaslécekkel készültek, a magyarországi készülékek nyilván teljesen decimális szerkezetek voltak. Ezt az alaptípust több más társaság is forgalmazta saját márkaneve alatt, például a nálunk is feltűnt Franz Zimmer-féle "EFZET" valójában Otto Meuter gyártmánya. Forrás: http://www.arithmomuseum.com/album.php?cat=m&id=2

Szerző: MULTMENTO  2017.05.03. 06:33 2 komment

Címkék: játék barkács papír fém Hónap műtárgya

A bejegyzés trackback címe:

http://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr712447823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2017.05.03. 21:01:16

Nagyon tetszik - de bevallom azt nem értettem meg, hogy valójában hogyan is működik - de nem baj. Rettentően tudom értékelni a régiek agyát, akik ilyen kis ketyeréket ki tudtak találni,hétköznapjaik megkönnyítésére.
Az EFZET az a
Franz (F)
Zimmer (Z a németben kiejtve ZET)
név rövidítéséből lett ? Gyanítom.

MULTMENTO 2017.05.04. 08:56:36

@aranyosfodorka: A működési logikája ugyanolyan, mint a golyós számológépnek, csak itt a maradék helyi érték növekedését a számok alatti helyi érték váltó lyukakkal lehet megoldani. A léceken levő piros festés jelöli, hogy ha azt a számot adjuk hozzá, akkor lesz maradék. Éppen úgy, mint az írásbeli összeadás, csak nem kell külön a papírra a maradékot feljegyezni. Az EFZET márkanév képzése telitalálat Részedről:-) Lásd: www.mechanicalculator.com/other-slide-adders/produx-ao-meuter/