Korábban mutattam, hogy vettem egy kis klumpát. Határozott céllal vásároltam, mert meg akarom tanulni a klumpakészítő mesterséget. A nyugdíjas éveimben aztán majd a restaurátor műhelyemben nemcsak régi tárgyak felújításával, hanem újak készítésével is fogok foglalkozni. Ez a kis klumpa pedig jól jön mintának. Persze gondoltam addig is hasznát tudjuk venni. Éppen emiatt gondosan megtisztítottam, és az új tulajdonosa monogramját is rá tettem díszítésnek.

Ezen kívül jó kedvem volt. Rögtön egy kis mesét is írtam a kis klumpáról.

Réges-régen történt, hogy a Szigetközben Wamberger a szegény zsidó elment halászni, hogy a gyerekeknek legyen mit enni otthon. Amikor ott halászott messziről látott a folyó partján egy nagy-nagy vándorlúd sokadalmat. A vándor ludak között látott messziről egy hófehéret is.

Hú-ha. De jó lenne azt a nagy fehéret elkapni. Nagyon jó kóser libalevest tudna belőle az asszony készítni az egész családnak.  — gondolta magában, és egyre közelebb merészkedett a vadludakhoz a susnyásban.

Már egészen közel jutott a libához. Titkon érezte, hogy ez biza, hamarosan az övé lesz.

Ám ekkor vékony gyerekhangokat hallott a közelből. Fülét hegyezve az alábbiakat hallotta.

Márton vigyázz. Úgy látom, valaki a közeledben rosszban sántikál. – . Mire a libát elkaphatta volna — méretét meghazudtolva —, a liba máris a magasba emelkedett.

Wamberger már csak a repülő vadlibák csapatát látta a magasban. Utánuk tekintve a fehér liba nyakába kapaszkodva egy kisfiút vélt látni. Bár lehet, hogy a látomását csak az éhségérzete szülte. A valóságban azon a helyen — ahonnét a fehér liba elrugaszkodott —, egy pár gyerekklumpát talált. Így liba nélkül, de mégsem üres kézzel tért haza a családjához.

Otthon aztán Ármin fiának ajándékozta ezt a pár klumpát. Azt hogy ez a klumpa kié volt, azt a mai napig nem lehet tudni. Azt viszont tudjuk, hogy a klumpa új gazdájának, Árminnak szerencsét hozott. A kis klumpának hála a magyar és jiddis mellett a svédet és más skandináv nyelveket, angolt, oroszt, szerbet, törököt és sok szinte megszámlálhatatlan nyelvet és nyelvjárást elsajátított.

A klumpa valamikori gazdája aztán világhírű Ázsia kutató lett. Dunaszerdahelyen szobrot is emeltek emlékezetére. Ez a klumpa bajai tisztelője hagyatékából került elő.

Ez a klumpa már eddig is bizonyított. Reméljük segíteni fog ezek után is.