solymar_bauernhaus1.jpg

solymar_bauernhaus2.jpg

solymar_bauernhaus3.jpg

solymar_bauernhaus4.jpg

Feleségem révén ismételten eljutottunk a solymári német nemzetiségi közösségi házba. A német nemzetiségi házak közül nekem is kedvencem. Egy valódi élő tájház, ahol nem porosodik a település helytörténeti gyűjteménye. Itt rendszeresen vannak közösségi események, kiállítások, előadások. Ajánlom felkeresni a ház oldalát: http://bauernhaussolymar.blogspot.hu/

solymar_bauernhaus5.jpg

Nem mondható, hogy zökkenőmentesen indult. A nagyképernyős TV-n a lézermutató által vetített pöttyből semmi sem látszott. Aztán előkerült a teleszkópos mutatópálca, és ezek után már gördülékenyen lebonyolódott az előadás.  

solymar_bauernhaus6.jpg

solymar_bauernhaus7.jpg

Szerző: MULTMENTO  2018.05.09. 06:13 1 komment

Címkék: épület Sváb fesztivál

dozsa_gyorgy_ut1.jpg

A Dózsa György út páros oldaláról szúrtam ki, hogy a túloldalon van az utca névadójának domborműve. A ház másik oldalán egy emlékmű is látszott, gondoltam nem hagyhatom ki és a következő zebrán át is mentem a páratlan oldalra. Meglepődtem és örültem, hogy a házon az emléktáblát, és a kapubejárat fölötti jelképet nem távolították el.

dozsa_gyorgy_ut2.jpg

A Dózsa György út egy többsávos, roppant forgalmas út Budapesten, a belsőbb VI., VII. és VIII. és a külsőbbnek számító XIV. kerület határán, valamint a XIII. kerületben. A Kerepesi úttól a Váci útig tart, hossza 4200 méter.

dozsa_gyorgy_ut3.jpg

Az 1860-as években Aréna útnak (Arena Weg) nevezték, ami a környék kiépülésével párhuzamosan vált hivatalossá 1874-ben. Nyomvonala ekkor a Kerepesi úttól a Lehel utcáig tartott. Ez 1897-ben a Váci útig hosszabbodott, elérve mai hosszát.

dozsa_gyorgy_ut4.jpg

Mai nevét 1945-ben kapta Dózsa György után, aki 1514-ben vezetett parasztfelkelést a nemesség ellen, s aki emiatt lett roppant népszerű a második világháború utáni új, kommunista vezetés szemében. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_%C3%BAt

dozsa_gyorgy_ut5.jpg

Szerző: MULTMENTO  2018.05.05. 07:45 1 komment

Címkék: épület emléktábla

porcelan_malom2.jpg

Idén ősszel lesz harminc éve, hogy a Pécs-Bátaszék vonalon utazva a vonatablakon kinézve egy vízimalmot láttam. Hatalmas vízkerekének nagy része már hiányzott, és az elkorhadt többi rész is éppen, hogy ott volt még. Már akkor is csak rom volt, de akkor még azt gondoltam: Ha nagy leszek, és ez a malom eladó lesz, biza én ezt megveszem.

porcelan_malom3.jpgAztán az idei évben névnapi kisebbik lányomtól névnapi ajándékba egy porcelánfestő tanfolyamon való részvételt kaptam. A tanfolyam akvarell stílusú porcelán festés technikáját mutatta be. A tanfolyamon az általunk választott nyers porcelán tálra festhettük. Nekem akkor ott eszembe jutott a harminc éve a vonatból látott vízimalom, körülötte az éppen sárguló jegenyenyárfa sorral. Ezt képet festettem meg ezen a tanfolyamon.

porcelan_malom4.jpg

A végeredményből Ti is láthatjátok, hogy van még mit gyakorolni. Bár az igazat megvallva negyven éve nem volt ecset a kezemben. Ez a malomépületen is látszik. Szerintem ilyen épületet már hétévesen is tudtam festeni. Sebaj, azért álmaim működő vízimalmát megfestettem. Bármikor ezen tudok én majd süteményt tálalni.

porcelen_malom1.jpg

És, ha már megfestettem ezt a malmot, gondoltam felkeresem a harminc évvel ezelőtt látott malmot. A képek megmutatják, hogy a nyárfasor még megvan. A malomnak és a malomkerék romjainak is ott kell lenni valahol a zöld bokrok között.

porcelan_malom5.jpg

Sétáltam egy nagyot, fényképeztem, és ha nem is malmot, de egy kis patak mellett álló házat is fényképeztem. Akár nyugdíjas éveim álomházának is megtenné.

Szerző: MULTMENTO  2018.05.02. 06:51 1 komment

Címkék: barkács porcelán épület sarokház

adda_kalman1.jpg

A VII kerületben a Cserhát utcán jöttem a városligeti sétám után. A járda túloldalán felfigyeltem egy kisméretű márványtáblára. Gondoltam, ha már erre járok, átmegyek és lefényképezem a kaput, és a táblát. Otthon egy kis keresés, és megint okosabb lettem.

adda_kalman2.jpg 

adda_kalman4.jpgAdda Kálmán (1862–1901) „Adda Kálmán azoknak egyike volt, akiket a hivatás, becsvágy és erős elhatározás vonzott a geológiai pályára, hogy Magyarország földét hegyeinek alkotásában s azokat minden rejtvényeikkel együtt kutassák: nagy munkájuk eredményeivel egyrészt a tiszta tudományt gyarapítsák, másrészt a gyakorlati élet törekvéseit is támogassák.” (Pethõ Gy., 1902.4. l.)

A magyar geológusok és a selmeci tanáregyéniségek kiemelkedő képviselője Adda Kálmán is. Bár rövid életpályája nem tette lehetővé számára az igazi kibontakozást, tudásának és felkészültségének eredményesebb kamatoztatását, életműve így is figyelemre méltó. Az alig négy évtizedes életút megannyi állomása a Felvidékhez kötötte őt. 1862. július 30-án született a Trencsén megyei Borcsányban, vagyonos bányászcsaládban. Nyitrán, Pozsonyban és Nagyszombatban végezte alap-, illetve középiskolai tanulmányait. A körmöcbányai főreáliskola után a selmeci akadémiára került, ahol 1886-ban fejezte be stúdiumait. Egy ideig bányászgyakornok Körmöcön és Nagybányán, majd Budapesten a fémjelző és fémbeváltó hivatal alkalmazottja 1892-ben lett a selmeci akadémia ásványtan–földtan–őslénytan tanszékének ideiglenes, majd rendes tanára. Itt azonban nem sok időt töltött, mivel a földművelésügyi miniszter 1893. december 5-én kinevezte őt a Királyi Földtani Intézet geológusává. 1900-ban már osztálygeológus ugyanitt. Sajnos, e minőségben nem tudta igazán kifejteni tehetségét, mert súlyos betegsége megakadályozta ebben. Pozsonyi rokonaihoz költözött, s ott is halt meg 1901. június 26-án.

adda_kalman3.jpg

Adda tudományos munkássága elsősorban a Krassó-Szörény megyei hegyek tanulmányozására terjedt ki. Elkészítette azok térképezését és geológiai vizsgálatát. Ezenkívül foglalkozott a petróleum magyarországi előfordulásának feltárásával is. Geológiai tanulmányaiban meghatározta a kutak helyét, mélységét stb. Tanulmányai, szakirányú munkái a Földtani Intézet kiadványaiban jelentek meg. Ilyenek például a Geológiai tanulmányok Krassó-Szörény megyében (Földtani Intézet Jelentései, Budapest, 1895); a Teregova délnyugati vidékének, valamint Temes-Kövesd környékének geológiai vizsgálatairól (Budapest, 1896); a Zemplén vármegye északi részének földtani és petróleum előfordulási viszonyai (Budapest, 1898); a Petróleum-kutatások érdekében Zemplén és Sáros vármegyében végzett földtani felvételekről (Budapest, 1900) stb. Ezeket a tanulmányokat színes nyomású térképekkel egészítette ki. Forrás: http://mek.oszk.hu/01800/01841/01841.pdf

Szerző: MULTMENTO  2018.04.28. 07:06 Szólj hozzá!

Címkék: emléktábla

schiman_haz1.png

Szeretek a Wesselényi utca felé sétálni, mert ebben van a kedvenc festett lakóházam, a Schiman ház. Már többször kerestem rá a neten, és a házról ugyan találtam adatokat, de az egykori tulajdonosáról szinte semmit. Pedig a homlokzatra festett mintaként is értelmezhető klasszikus jelenetek olyan jól vannak festve, hogy azt gondolhatnánk kapott ő megrendelést bőven. Legutóbb viszont azt láttam, hogy az első emeleti lakások közül az egyik eladó. Régen a ház tulajdonosa az első emeleten szokott élni családjával, így feltételezhetően Schiman János festő is ott élt. A neten szerencsére a fényképes ingatlanhirdetések között meg is találtam a Schiman ház eladó lakásának képeit. Ugyan a nagyszoba falképei már hiányoznak, de egykori fakazettás mennyezete még megmaradt. A lépcsőház padlómintája is azt sugallja, hogy festőnek voltak megbízásai, és volt miből más iparost is megfizetni.   

schiman_haz2.png

A historizáló lakóház építése Schiman János* épületfestő és mázoló mester nevéhez fűződik, aki 1885-ben vásárolta meg a 4483/30 helyrajzi számú teleket – akkoriban még a Wesselényi utca 45. cím alatt. Először csak egy kisebb földszintes házat építtetett, majd azt 1892/93-ban egy kétemeletes, belsőudvaros bérházzá alakíttatta át. Ő látta el az épületet homlokzati díszítő festéssel is.

schiman_haz3.png

Olyan, mint egy díszítőfestő mester mintakönyve, szinte bemutatja, mi mindenre vállalt megbízást az egyébként nem ismert Schiman úr és műhelye. „Anno 1893” olvasható a homlokzaton, és különböző allegorikus alakok lejtenek jobbra-balra az évszámos sorminta alatt. A kariatidák olyanok, mintha gerendákat, vagy más építészeti szerkezeteket tartanának, de nem tartanak semmit, a perspektívával játszott csak a festő.

schiman_lakas1.png

*Fura, hogy Schiman mester a homlokzatra egy n-nel írta, festette a nevét, míg a Fővárosi Levéltár irataiban – két 1898-as kivételtől eltekintve – mindenütt Schimann-ként írva, két n-nel szerepel… Forrás: http://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2017/03/22/wesselenyi_utca_55

schiman_lakas2.png

schiman_lakas3.png

schiman_lakas4.png

Szerző: MULTMENTO  2018.04.25. 06:16 2 komment

Címkék: épület emléktábla

latabar1.jpg

Már régóta akartam a Dózsa György úton levő hatalmas sarki szecessziós bérpalotát és bejáratnál levő Latabár Kálmán emléktáblát fotózni. A Latabárok színházi, és filmbeli alakításai a családi felmenőim nagyon szerették. Az én gyerekkoromban, ha az „Önök kérték” műsorban nem szerepelt Latabár, akkor a sorozatnak az az adása „leszerepelt”. A Latabár család egykori lakásának helyet adó házról készült fényképek után nézzétek meg a „Nyitott ablak” című operett korabeli reklámfüzetét.

latabar2.jpg

Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. január 11.) Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, ahogy rajongói – főként a gyereknézők – nevezték: a Latyi, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar komikusa. A híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, akik mindannyian neves színészek voltak. Fia, ifjabb Latabár Kálmán ugyancsak színész lett.

latabar3.jpg

Szülei Latabár Árpád színész és Deutsch Ilona színésznő. Az ifjú Kálmán az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját. 1922-ben a Várszínházban lépett először közönség elé, mint táncos komikus. Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927–33 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön. Felléptek a világhírű rendező, Max Reinhardt színházában is (A két Ajax; Offenbach: Szép Heléna); Reinhardt a testvérpárt az európai fiatal színésznemzedék legjobbjának tartotta. A kritikusok Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították őket. Hazatérését követően különböző fővárosi zenés színházakhoz szerződött. Első filmje 1937-ben készült el. Ez év augusztus 28-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Walter Katalint (Walter István és Brandeisz Erzsébet lányát). 1938-ban született Kálmán fiukat – aki felnőttként ugyancsak a színészmesterséget választotta – római katolikusnak keresztelték, miután a szülők megegyeztek abban, hogy leendő gyermekeik az anya vallását követik.

latabar13.jpg

Latabár Kálmán 1945-től mindvégig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán I.: Csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér) és Nyegus (Lehár: A víg özvegy) szerepében.

latabar4.jpg

Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönöző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlensége”, egyéni humora óriási népszerűséget szerzett számára. Árpád testvérével gyakran lépett fel groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült; színpadi „rögtönzései” sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Játékával senkit sem állított pellengérre, szerette az embereket, felszabadult kacagásukat. Munkásságát 1950-ben Kossuth-díjjal ismerték el, ugyanabban az évben érdemes művész lett, 1953-ban pedig megkapta a kiváló művész kitüntetést.

latabar5.jpg

Egyre súlyosbodó cukorbetegségben szenvedett, melynek kezelését nehezítette a színészi mesterséggel járó állandó stressz és a rendszertelen életmód. Utolsó hónapjai a lakás és a kórház között zajlottak, utolsó hetei már csak a kórházban. Állapota 1970 elején válságosra fordult, s a nagy nevettető január 11-én örökre lehunyta szemét. „A pálya lezárult” – jelentette a halálhírt aznap este a televízió. A remek színészt, az őskomédiást, a clownt, a humoristát, a virtuóz táncost egy egész ország gyászolta, a szakma és a sajtó méltón elsiratta. Feledhetetlen alakításainak emlékét máig őrzi az utókor. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Latab%C3%A1r_K%C3%A1lm%C3%A1n_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz,_1902%E2%80%931970)

latabar6.jpg

latabar7.jpg

latabar8.jpg

latabar9.jpg

latabar10.jpg

latabar11.jpg

latabar12.jpg

Szerző: MULTMENTO  2018.04.21. 06:40 1 komment

Címkék: papír emléktábla sarokház