Mióta felújították a Zeneakadémiát, ott áll a száz évesnél idősebb platánfa alatt az emlékmű. Azt hittem, hogy csak egy hangszerekkel díszített szoborkompozíció. Közelebbről aztán kiderül, hogy ez Solti György emlékműve. Talán elsőre szokatlan ez a modern emlékmű, de végül is jó helyen, igazán elgondolkodtató, és Solti György zenei sokoldalúságát jól jellemző alkotás.

solti_emlekmu1.jpg 

Solti György (nemzetközileg Sir Georg Solti néven ismert; Budapest, 1912. október 21. – Antibes, 1997. szeptember 5.) magyar karmester, zongoraművész és zeneigazgató. Világszerte ismertté operadirigensi fellépései tették. 

Zeneakadémiai tanulmányait zongora és zeneszerzés szakon 1927–31 között végezte, majd 1932-től az Operaház korrepetitora volt. 1936-ban a Salzburgi Ünnepi Játékokon Arturo Toscanini asszisztenseként működött közre. Először 1938-ban állt zenekar élére: Mozart Figaro házassága című operáját vezényelte. Zsidó származása miatt emigrálnia kellett: 1939–45 között Svájcban élt. 1942-ben elnyerte a genfi zongoraverseny első díját, és ezzel megalapozta ismertségét. A második világháború után ismerősei a Bajor Állami Opera főzeneigazgatói tisztségéhez segítették. 1952-ben a frankfurti opera főzeneigazgatója lett, majd 1959-ben a londoni Royal Opera House alkalmazta. Újjászervezte és a világ legjobb operaházai közé emelte a londoni társulatot. 1969-től a Chicagói Szimfonikus Zenekar igazgatója volt, itt a szokásos operarepertoár mellett szimfonikus műveket is vezényelhetett. 1971-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója, 1979-től a Berlini, 1985-től pedig a Londoni Szimfonikusok főzeneigazgatójaként dolgozott.

solti_emlekmu4.jpg

Kiváló hanglemez-dirigensként tartják számon; külön tehetsége volt a stúdiómunkához. Számtalan lemeze közül kiemelkedik Richard Wagner Ring ciklusának teljes felvétele a Bécsi Filharmonikusok élén. 31 Grammy-díjat kapott, európai és amerikai egyetemek avatták díszdoktorukká, az angol királynő pedig lovaggá ütötte (KBE),

Hatalmas repertoárja volt, és ennek részeként világszerte fáradhatatlanul propagálta magyar szerzők – Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Weiner Leó – műveit. Élete utolsó lemezét is magyar komponisták műveiből állította össze. Egy dél-franciaországi fürdőhelyen hunyt el; hamvait kérésére a budapesti Farkasréti temetőben, Bartók Béla sírja mellett helyezték örök nyugalomra. Síremlékén ez olvasható: „Hazatért”. Forrás: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Solti_Gy%C3%B6rgy

solti_emlekmu3.jpg

Síremlék fotójának forrása: http://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/solti.html

Szerző: MULTMENTO  2018.02.03. 07:17 1 komment

Címkék: fa temető emléktábla sarokház

A szabadidőm egy részét mostanában az köti le, hogy a Feked történelméhez adatokat, és képeket gyűjtsek. Ezzel tudom segíteni a felségem magyarországi német kutatásait, és nem utolsó sorban számomra is érdekes. A krónikák szerint a templomtorony régen világoskék volt. Erre persze a ma élők már nem emlékeznek, a korabeli képek meg fekete-fehérek voltak. Azért a régi képeken látszik, hogy nem volt olyan sötét, mint most. Valaha be is volt kerítve. A bekerítés oka is kiderül a falu történetét leíró könyvekből. Meg az is, hogy nem voltak a Fekedi juhászok sem elveszettek, ha vissza kellett szólni a helyi papnak.

feked_templom_1.jpgA templom a falu közepén áll, mellette pedig egy patak folyik. Amikor a templom épült nem volt még a faluban köves út, de a talajvíz igen magas volt, ezért sokszor kitört az út közepéig, és így a lovas meg a tehenekkel vontatott kocsiknak ki kellett kerülni, úgyhogy kellett a hely a házsoroktól egészen a templomig, a templom előtt állt egy kereszt, annak is a szénás szekérrel nekimentek és eldöntötték. Ezt a keresztet az akkori pap felvitette a „Gründlibe", és azt mondta: „Ott úgyis csak szegény emberek laknak, hadd legyen nekik is egy kereszt, ahol imádkozhatnak." ősszel, amikor a juhász hazahajtotta a juhokat a legelőről, akkor mindig megállt velük a templom előtt, és ott szétosztotta őket, hogy melyik tartozik a falu felső részéhez és melyik az alsó részbe, a birkák mind meg voltak jelölve a fülükön, így a juhász tudta, hogy melyik hová tartozik. De ez a szétválasztás nem volt éppen egy könnyű dolog, mert a birkák össze-vissza futkostak. Erre aztán a juhász nagyokat káromkodott, méghozzá a templom előtt. Ezt meghallotta a pap is, és kiment, hogy beszéljen a juhásszal, és azt mondta neki: „Nézze juhász, én ezt nem tűröm, hogy itt az Isten háza előtt ilyen csúnyán káromkodik, mert tudja én is juhász vagyok, de én soha az én nyájammal nem beszélnék ilyen csúnyán." Mire a juhász: „Nézze Uram, ha a maga birkái is így viselkednének, akkor biztosan maga is más szavakat használna." a pap elment és elhatározta, hogy a templom körül kerítést fog csináltatni. Ez meg is történt 1926-ban. a templomkertben ültettek akkor szép kis tujafákat, mégpedig annyit, amennyi hősi halottja volt a falunak. Egy új kereszt is került megint a templom elé, és körülötte egy szép virágágyás díszíti a környékét, a kerítés ma már nincsen, mert már több helyen szakadt volt, és el kellett bontani. Igaz ma már birka sincs, és csönd van a templom előtt. Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/feked/a_falu_es_lakoi/

feked_templom_2.jpg

A bolhapiacon egy képeslapot is tudtam venni Fekedről. A kép valamikor a két világháború között készült, és 1941 telén adták fel. Amikor a képeslapot elhoztam, érdeklődtem, hogy létezik-e más Fekedi képeslap. Az eladó - akinek a gyűjteményében állítása szerint húszezer képeslapja van - nem tud, és nem látott még egy hasonlót sem.

feked_templom_3.jpg

feked_templom_4.jpg

Szerző: MULTMENTO  2018.01.31. 06:25 3 komment

Címkék: papír épület szakrália régiségpiac Hónap műtárgya

Vevér Oszkár kutatások alapján jutottam oda, hogy ő szentendrei Bubán kolónia tagja volt. A Szentendrei Bubán kolóniáról keveset lehet olvasni, de szerencsére rátaláltam „NAGY ANDREA – NÉMETH ANDRÁS

Az osztrák-német életreform-törekvések magyar recepciója a szentendrei Bubán-kolónia és az Életreform című folyóirat példája alapján” – tanulmányra. Az alábbiakat írják erről a reform közösségről (idézet a tanulmányból): A szentendrei Bubán-kolónia 1930-tól 1945-ig állt fenn. A kommunaéletnek feltehetően a második világháború és a fasizmus vetett véget, mert az ott képviselt elvek nem feleltek meg az akkori ideológiai elvárásoknak. A közösség két alapítója és egyben mindvégig kiemelkedő vezetői Antolik Arnold és Markó Sándor. Antolik Arnold korábban Szentendre polgármestere volt, 1914–1922 között; Markó Sándor pedig saját telkén biztosított helyet a kommuna számára. Telepüket a Berlin Oranienburgban működő Éden mintájára akarták felépíteni. 1930-ban, megalakulásakor mindössze 10 felnőtt és 4 gyermek alkotta a kommunát, akik egy kétszobás házban laktak. 1935-re azonban már 24 családból és közel 90 tagból állt a vegetáriánus telep. A családok 1-2 holdon gazdálkodtak, hogy étrendjüknek megfelelő növényeket termelhessenek (Schleininger, 2004). A kolónia tagjai 1932-től Életreform címmel időszaki folyóiratot adtak ki, amelynek szerkesztője kezdetben dr. Antolik Arnold volt, aki egy családi tragédiát követően 1936-ban a tisztséget átadta Markó Sándornak, aki 1938-ig, annak betiltásáig szerkesztette a lapot.

kep_51.jpgAz „Életreform” lapra rákerestem, és találtam is kettő eladó példányt. Örömmel vettem meg, mert igazi különleges csemege a szentendrei vegetár telep gondolkodásáról, és egy ici-pici bepillantást enged az akkori reform- táplálkozók, és gondolkodók életébe. Most ebből a két példányból válogattam néhány reklámot és néhány cikket, hogy bepillanthassatok az akkori szentendrei vegetáriánusok újságjába

kep_52.jpg

kep_53.jpgkep_54.jpg

kep_55.jpgkep_56.jpgkep_57.jpgkep_58.jpgkep_59.jpgkep_60.jpgkep_61.jpg

kep_62.jpg

Szerző: MULTMENTO  2018.01.27. 06:08 2 komment

Címkék: könyv papír recept

A múlt évben a Fekedi stifolderfesztiválon részt vettünk, azért hogy feleségem az egyik előadásához anyagot gyűjtsön. Az idei évben, már hívtak a fesztivál rendezők, hogy januárban menjünk le a Szülőföldünk baráti körének disznóvágására. Ez az első rendezvény, amelyik a fesztivált előkészíti. Itt készülnek azok a stifolderek, melyek a rendezvényen versenyen kívül kerülnek elfogyasztásra.

feked_disznovagas1.jpg

feked_disznovagas2.jpg

feked_disznovagas3.jpg

feked_disznovagas4.jpg

Nem újdonság nekem a disznóvágás, hisz már megszámlálhatóan sokon vettem én részt öt évtizeden keresztül. Újdonság annyi volt benne, hogy böllér szakmai munkához nem jutottam. Így aztán maradt a fényképezés, és kóstolás. Meg kell hagyni, hogy jól sikerült töltelék. Most már csak füstölődni, és érni kell a stifoldernek a fesztiválig.

feked_disznovagas5.jpg

feked_disznovagas6.jpg

feked_disznovagas7.jpg

feked_disznovagas8.jpg

feked_disznovagas9.jpg

Szerző: MULTMENTO  2018.01.24. 19:17 2 komment

Címkék: Sváb fesztivál

habsburg_kvhaz1.png

habsburg_kvhaz2.png

A Király utcában van egy nagyon tetszetős sarki épület a Lajos Udvar. A földszinti üzletrész már a megépítés óta vendéglátó egységeknek ad otthont. Emlékeim szerint a nyolcvanas években a Prágai söröző volt itt a földszinten. Mostanában megint tulajdonosváltás van, és az oldalsó bejárat fölött előbukkant a jól hangzó Habsburg Kávéház felirat. Már régóta próbáltam utánajárni, hogy milyen nevezetes hely lehetett. Nem sok híradást találtam róla neten, aztán megnéztem a közgyűjteményi adatbázisban (https://hungaricana.hu/hu/). Rengeteg találat van, de a Budapesti Habsburg kávéházban történtekről nem sokat találtam. Aztán egyszer csak Matuska Biatorbágyi vonatmerényletének bírósági tárgyalásán megemlítést nyert a Habsburg Kávéház. A tudósítás szerint a kávéház az akkori kommunisták egyik törzshelye volt. Bár van egy gyanúm, hogy a történések nem biztos, hogy a Budapesti Habsburg kávéházban voltak, hanem a Bécsiben. A történet viszont számomra érdekes volt, ezért most, akit érdekel, itt olvashatja.

habsburg_kvhaz3.pnghabsburg_kvhaz4.pnghabsburg_kvhaz5.pnghabsburg_kvhaz6j.pnghabsburg_kvhaz7j.pnghabsburg_kvhaz8j.png

Szerző: MULTMENTO  2018.01.20. 07:47 Szólj hozzá!

Címkék: papír emléktábla sarokház

aldozatok_56_1.jpg

Vasárnap délelőtt igazi bolhapiaci nap. Ilyen napokon fényképezőgéppel a nyakamban kis utcákon elindulok Terézvároson keresztül az Erzsébetvárosi bolhapiacra. Régen Januárban, hidegben és napsütésben ideális fényképezni. Most Őszies ködben igyekszem kiválasztott célom felé. Azért egy-egy emléktáblánál megállok. A Szófia utcában találok egy emléktáblát.

aldozatok_56_2.jpg 

Hegedűs István (Nyíregyháza, 1924. – Budapest, 1956. október 24.) magyar öttusázó, az 1956-os forradalom mártírja. Alap- és középfokú tanulmányait Nyíregyházán végezte, majd a Testnevelési Főiskolán szerzett tanári diplomát. Magyar bajnok, a válogatott keret tagja, később edző.

aldozatok_56_3.jpg

Már fiatalon sokat sportolt: futott, úszott és lovagolt. Jó lovasként filmben is kapott dublőri szerepet. Horváth Endre őt választotta az 1948-ban kiadott húszforintoson szereplő férfiakt modelljének (az arckép stilizált).

aldozatok_56_4.jpg

1956 október 24-én hajnalban edzést tartani sietett a Sportuszodába, amikor megállt a Szófia utcában, ahol az emberek kommunista könyveket égettek. A könyvégetés mellett hirtelen ÁVH-s teherautó állt meg, ahonnan válogatás nélkül lőni kezdtek. Itt kapott halálos lövést. Az Élelmiszeripari Technikum megbecsült és szeretett testnevelő tanára volt. Dőlt betűs rész forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Heged%C5%B1s_Istv%C3%A1n_(%C3%B6ttus%C3%A1z%C3%B3)

aldozatok_56_5.jpg

A Szófia utcából a körúton átvágok egyenesen a Dohmányi utcába. Itt is ötvenhatos áldozat emléktáblájára bukkanok.

aldozatok_56_6.jpg

Katit vöröskeresztes karszalaggal látták kollégiumi ismerősei. Ápolónak jelentkezett kilenc társával. A Tétényi úti kórházba került. Itt ápolták részben a budapesti harcok sebesültjeit. Mentővel indultak a harcok színhelyére a sebesültekért, amely nem kis veszélyt rejtett.

Ágh István a költő aki az október 25-i Parlament előtti vérengzés sebesültje volt, így emlékezik: Kati engem is ápolt a kórházban. Nem él bennem más csak a kedvessége, s a piros melegítője. Kati októberben levetette lódenkabátját, új divatot csinált, új varázslatot. Kerek arca körül kendőbe kötötte haját, így ment vért adni, azután vöröskeresztes teherautókba rakni a harcok sebesült túlélőit.

A kórház és a város között naponta többször átsuhant zörgő teherautójával a Duna hídján. Katinak dolga akadt gézzel, vattával, vérrel, amely sokszor borította a kocsi platóját. Kati édesanyja mondta el: Egy héttel a halála előtt még hazajött. Hegyeshalomba mentek orvosságért, kötszerekért s ő beugrott hozzánk.

Csókkal búcsúzott!

Éjfélkor állt meg a ház előtt az a kocsi, amely Pestre vitte és az örökkévalóság. Azt válaszolta, amit a sorsa mondatott vele: Édesapám megígérem, hogy visszamegyek és becsület is van a világon. - Ezt egy tizenhat éves leány mondta ki, hogy annyi évvel a halála után mi most eltöprengünk a szavakon, ha tudunk. Itt Mosonmagyaróváron az utolsó találkozáskor elbeszélte, a kórházba beszállásolt orosz katonákat alig akartál ápolni, amikor ő kijelentette: ezen a helyen nincsenek ellenségek csak betegek.

Azt mondta az édesapja: büszke vagyok rád, Katikám!

  1. november 4-én megindult az új orosz támadás Katit orosz katonák ölték meg.

Hárman voltak a mentőautóban, egy munkáslány, Kati a gimnazista és a sofőr. Egy kilencéves kisfiúért szólt a harang, aki a Liszt Ferenc téren sebesült meg.

A kisfiú már bent feküdt a mentőautóban. A sofőr egy kis utcába igyekezett, itt akart meghúzódni, amíg a harcok elcsitulnak. Szembe találta magát egy orosz tankkal. A következő pillanatban a tank megsorozta a mentőautót. A gyerek fejét szétroncsolta egy golyó, meg is halt nyomban. Egy másik golyó Katit találta el. A sorfőt és a munkáslány kúszva próbálták megközelíteni az egyik kapualjat.

Kati gyere! - mondta a sofőr. Kati azt felelte: Szevasztok én meghalok!

A sofőr visszament, hogy kihúzza a mentőautóból a sérült lányt, de amikor az utcán voltak Kati egy újabb sorozatot kapott. Ott halt meg a ház előtt az utca kövén. A sofőr Katona Sándor, aki súlyos lábsérüléssel megúszta felépülése után elhagyta Magyarországot. Mielőtt eltávozott volna bekopogott Mosonmagyaróváron Kati szüleihez. Így értesült Magyar Ferenc és családja a részletekről.

1957 tavaszán a Tétényi-úti kórház kertjében kibontották Kati földi maradványait. Ott volt az egész osztály, a család részéről az édesapa és Magyar Ferenc nővére. Aki látta a kihantolást állítja, hogy a fehér lepedőbe csavart holttest olyan volt tavasszal is, mint amikor eltemették. Kati 1957 tavaszán karhatalmi kísérettel az óvári temetőben lett eltemetve. A temetésen csak a szűkebb család vehetett részt. Dőlt betűs rész forrása: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=otvenhatosemlekev2016&pid=302456&blog_cim=Magyar%20Katalin%20(1940-1956)%20eml%E9k%E9re

Szerző: MULTMENTO  2018.01.17. 06:40 1 komment

Címkék: épület emléktábla