termenyaldas1.jpg

Az utóbbi két hónapom hétvégéit magyarországi német emlékművek és rendezvények fényképezésével töltöttem. Feleségem kérése, hogy minél több emlékmű és rendezvény legyen, mert akkor ezeket tudja az egyetemi óráin felhasználni. Így aztán tananyag lesz ezekből a képekből is, melyeket most bemutatok. A következő képeket a vecsési káposztafesztiválon fényképeztem. Elárulhatom, hogy a fényképeken van olyan tananyag, amelyet miután lefényképeztem, megvásároltam, hazavittem, megfőztem és meg is ette a család. A lányom szerint az utóbbi idők legistenibb töltött káposztáját sikerült elkészítenem a Vecsésről hozott alapanyagokból.

termenyaldas2.jpg

Nagy élmény volt számomra a vasárnapi terményáldás, és az utána következő felvonulás. A felvonuláson az óvodástól a nyugdíjasig képviseltették magukat a falu lakói. Jártam én annak idején, a debreceni virágkarneválon is, de ez ötletességben, látványban nálam vezet.

termenyaldas3.jpg

termenyaldas4.jpg

termenyaldas5.jpg

termenyaldas6.jpg

termenyaldas7.jpg

termenyaldas8.jpg

termenyaldas9.jpg

termenyaldas11.jpg

termenyaldas12.jpg

termenyaldas13.jpg

termenyaldas14.jpg

termenyaldas15.jpg

Szerző: MULTMENTO  2016.10.01. 07:01 Szólj hozzá!

Címkék: recept

pusztavam_kvircedli1.JPG

Móri wellness hétvégére mentünk a felségemmel. Aki ismer bennünket, az tudhatja, hogy mi nem tudunk egy helyben maradni. Hajnalban felébredtünk, aztán a szállodánk wellness részlegében úsztunk. Úsztunk egyedül a medencében, rajtunk kívül csak a takarítónő volt az uszodában. Mikorra a fürdővendégek megérkezhettek, mi már a Mór környéki falvakat jártuk, hogy magyarországi német tájházakat ismerhessünk meg. Pusztavámra, azért mentünk, mert kinéztem, hogy kitelepítési emlékmű és tájház is van.  Megérkeztünk, aztán a tájházat zárva találtuk, de még a szokásos tábla sem volt kint, hogy kit kell felhívni. A templom előtt szerencsére találkoztunk falubeli asszonyokkal, akik segítettek, hogy előkerüljön a tájház gondnoka. Kiderült, hogy a tájház gondnoka épp a volt kocsmában nemrég rendezett kiállításon tartózkodott. Kiderült, hogy egy hete kvircedli fesztivál volt, és erre az ünnepre egy új kiállítás is készült a volt kocsmában.  (Egy kis ismertető a fesztiválról: http://feol.hu/pusztavam/kvircedli-rekord-a-falunapon-1773806 )

pusztavam_kvircedli2.JPG

Az ország legnagyobb megsütött kvircedlijét ugyan nem kóstolhattuk meg, de legalább lefényképezhettük mivel készült. Ezeket a képeket az új kiállításról hoztam.

pusztavam_kvircedli3.JPG

pusztavam_kvircedli4.JPG

pusztavam_kvircedli5.JPG

pusztavam_kvircedli6.JPG

pusztavam_kvircedli7.JPG

pusztavam_kvircedli8.JPG

pusztavam_kvircedli9.JPG

pusztavam_kvircedli10.JPG

Szerző: MULTMENTO  2016.09.28. 06:51 3 komment

Címkék: recept szakrália

A Dohány utcában évekig nem történt semmi, ami miatt megálltam volna. Aztán nemrég felfedeztem, hogy az egykor lebontott ház helyén levő telket már nem egy palánk védi, hanem egy multi funkciós emlékmű. Kerítés is, emlékmű is, információs tábla is. Modern, és mégis az ódon házak közé illő. Amikor megálltam és fényképezni kezdtem, örömmel konstatáltam, hogy előtte várakozni tilos, ezért kényelmesen lehet megismerni. Amíg fényképeztem megállt előtte egy kis piros kocsi. A kocsiból kiszálltak, és bementek a kóser boltba. Mire a fényképezést befejeztem, már el is mentek. Nagyon jó leírásokat és kritikát találtam róla.

getto1.jpg

Az emlékfal a budapesti Dohány utcában a valamikori gettófal vonalában épült a holokauszt 70. évfordulójára. Az emlékfalon interaktív térkép tünteti fel a környék legfontosabb helyeit, ismerteti a városrész történetének főbb eseményeit is, és egy zsoltár is olvasható rajta. A beton és COR-TEN-ből készült különleges emlékfalat Sugár Péter Ybl díjas építész tervezte.

"A budapesti gettó a Szálasi-kormány idején a fővárosi zsidóság jelentős részének elkülönítésére, koncentrálására létrehozott intézmény és kényszerlakhely volt. Vajna Gábor belügyminiszter 1944. november 29-én kiadott rendeletére alakították meg Budapest VII. kerületében. A gettó 1944 novemberének legutolsó napjaitól 1945. január 17-éig, a szovjet Vörös Hadsereg alakulatainak megérkezéséig állt fenn. Területén több ezer ember lelte halálát, a nyilas terrort és a város ostromát pedig – megalázás, rettegés, nélkülözés és maradandó sérülések árán – több tízezer ember élte túl."

getto2.jpg

Az emlékművet 2014-ben, a holokauszt 70. évfordulója évében állíttatta Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata és a Bét Menachem Zsidó Oktatási Központot is működtető EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség.

Tervezte:Sugár Péter építész tervező
Kara László építész tervezőtárs
Jézsó Dóri építész munkatárs
Baróthy Anna betondesign
Kivitelezte: Szabó Bence generálkivitelező

Forrás: https://www.kozterkep.hu/~/24467/Budapesti_getto_emlekfal_Budapest_2014.html

getto3.jpgA rendelkezésre álló tér igencsak szűkösnek, egy klasszikus értelemben vett emlékmű számára eléggé előnytelennek bizonyult. Egy keskeny utca, még keskenyebb járdája mellé kellett „beszorítani” a kerítésként, sőt egy tolókapuval autóbeállóként is funkcionáló emlékművet. Az épületek tengelyéhez képest az egyik végében a telek felé kissé betolt, ezzel egy hosszan elnyúló, háromszöget formáló, árnyékoló tetővel ellátott emlékfal egy pillanatra megállásra késztet. Mivel az 1944 novemberében, a nyilas kormány által létrehozott budapesti gettó kerítése nem az utcafronton húzódott, így a Dohány utcai emlékhely kialakításának meg volt az a szabadsága, hogy ne ragaszkodjon a korabeli háborús fatákolmány bármilyen hatású rekonstrukciójához. Célja azonban mindenképpen a gettóról való megemlékezés, a terület és az itt felélénkülőben levő zsidó kulturális élet színtereinek bemutatása lett.

A nagy vonalakban háromosztatú emlékfal alapját a különleges technikájú, öntömörödő beton adja, amely segítségével igen finom felületek, akár milliméternyi vastagságú betűk, formák is kidomboríthatóak a betonfelületen. Erre illesztették azokat a kezeletlen acéllemez-táblákat, amiken lézer kivágással, három nyelven olvasható az emlékmű „mondandója”, néhány tárgyilagos sor a gettó létezéséről, körülményeiről, majd mindezt egy Dávid zsoltár zárja. Középen rajzolódik ki a gettó területét bemutató térkép, amelyen a betonfelületek megmunkálására felkért Szövetség ’39 Csoport, technikailag bravúros, igen finom textúrákat hozott létre.

getto4.jpg

A gettó határvonalát kirajzoló – esténként alulról megvilágított – vonal köré és közé elhelyezett kis kukucskálókban pedig a környék zsidóságához köthető kiemeltebb épületéről, illetve néhány eseményről készült archív fényképek bújnak meg. A térkép mellett, betonba öntött betűkből feloldó kulcs a megjelölt helyszínekhez, majd a parkoló bejáratát képző, nagy felületű nyers acél tolókapu feliratai zárják az emlékművet. Itt, szintén lézer betűkivágással, némiképp dramatizálva az „élet” és a „halál” kronológiája olvasható, azaz a gettó tragédiájának előzményei és évszámai, illetve a terület újjáéledésének dátumai.

A baloldali beszögelésen, majd a tetőzeten is az Árpás Renátó által tervezett finom ornamentika húzódik végig, amely a Rumbach Sebestyén utcai Zsinagóga motívumkincsét ötvözte héber betűkkel. A szintén szépen megformált és technikailag kivitelezett mintázat, a pozitív, negatív és hiányos formák rendszertelenül váltogatják egymást, a beszögelésen, majd a tetőzeten, akár csak az egész emlékművön, itt is végigvonul a felület patinásítása.

A konstrukció szürkületkor teljesen új arcot kap, már most számos, finoman elbújtatott LED fény emeli ki a nappal kevésbé észrevehető részleteket, a teljes világítási rendszer kiépítésével – így a parkoló reflektoraival – pedig a fal új aspektusai tárulnak fel, így a tolókapu átlyukasztott feliratai a hátulról jövő megvilágítással válnak teljessé. A hagyományos értelemben vett emlékművek kereteiből kilépő Gettófal a holokauszt felidézése mellett ugyanolyan súllyal utal a környéken ismét felpezsdülő zsidó kulturális életre, a megújulásra és a jövőre. Forrás:  http://epiteszforum.hu/gettofal-multbol-a-jovobe

getto5.jpg

Szerző: MULTMENTO  2016.09.24. 06:55 2 komment

Címkék: fém emléktábla

Volt annak idején a film, szerettem. Most megláttam a vasárnapi bolhapiacozásom után a fiatalok egyik kedvenc szórakozóhelyét nappal. Mit mondjak? A hozzá tartozó reklámszöveg és amit én éreztem erről a szórakozóhelyről amikor a képeket készítettem… Finoman fogalmazva: a reklám és a valóság köszönő viszonyban sincs egymással.

mai_fitalok1.jpg

mai_fitalok2.jpg 

„Vessz el Budapest egyik legjobb szórakozóhely komplexumában. Itt mindig történik valami, ami miatt tátva marad a szád. Könnyű megérkezni, de nehéz távozni.” Az idézet forrása: http://www.fogashaz.hu/

mai_fitalok3.jpg

mai_fitalok4.jpg 

Én nem akarok elveszni a mai fiatalos éjszakai életben, inkább megkerestem a neten a hatvanas évek fiataljainak szórakozásáról készült filmem. Aki csak egy részletet akar belőle megnézni:

Aki az egész filmet, az is megteheti.

Szerző: MULTMENTO  2016.09.21. 06:33 2 komment

Címkék: épület emléktábla

Sokszor álltam én előtte a körúti villamosra várva, és nem vettem észre, hogy ebben a házban élt Korányi Frigyes. A Váci utcai korányi házról írtam már, most örömmel teszem meg, bemutassam a híres orvos dinasztiának egy újabb tagját.  

koranyi_frigyes1.JPGBáró tolcsvai Korányi Frigyes (szül. Kronfeld) (Nagykálló, 1828. december 10. – Budapest, 1913. május 19.), belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja, (ifj.) báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter (1931-1932) és Korányi Sándor orvosprofesszor apja. Korányi (Kronfeld) Sebald (1800-1885), nagykállói gyakorló orvos, és Nyíri (Kandel) Anna első gyermekeként, 1828. december 10-én született Nagykállóban tehetős izraelita orvoscsaládba, később még nyolc testvére született. A középiskolát a szatmárnémeti piaristáknál végezte, a pesti egyetem orvosi karán 1844-ben kezdett tanulni. 

Orvostanhallgatóként rész vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, előbb, mint nemzetőr, majd a Szabolcs vármegyei önkéntes zászlóalj gyógyszertár parancsnoka, aztán a nyíregyházi katonakórház főhadnagya, a szabadságharc végén, pedig mint a 104. honvédzászlóalj főorvosa. 1848-ban apja kezdeményezésére ő is (teljes családjával együtt) áttért a katolikus hitre és felvette a Korányi nevet. 1849 őszén folytatta tanulmányait Pesten, 1852-ben szerzett diplomát. A szabadságharcban való részvételéért még ebben az évben száműzték Bécsből (ahová, mint műtőnövendék, két évre készült) felségsértés címén (egy magánlevélben tett egy megjegyzést Ferenc Józsefre – „a császár jóképű gyerek” – amit – szándékosan vagy véletlenül – „jól táplált gyereknek” fordított félre a rendőrségi cenzúra, így az gúnyosnak hatott) illetve Pestről is, Nagykállóba. 1852-ben kezdte meg praxisát Nagykállóban, 1859-ben egyik alapítója volt a helyi kórháznak. 1857-1858-ban több tanulmányutat tett a kor legnevesebb orvosi intézményeibe illetve egyetemeire Markusovszky Lajossal, Hirschler Ignáccal és Török József debreceni gyógyszerésszel. A tapasztalatait tanulmányokban adta közre az Orvosi Hetilapban, a hazai orvosképzés reformjának szükségességét hangoztatva, illetve – az elsők között – a gyermekhalandóság okait vizsgálta. 1861. január 30-án Szabolcs vármegye főorvosának nevezték ki. A magyar alkotmány felfüggesztése (provizórium) elleni tiltakozásul 1861. november 4-én a teljes megyei tiszti karral együtt lemondott (a provizórium egészen a kiegyezésig tartott). 1864-ben amnesztiát kapott és visszatérhetett Pestre, ahol előbb a tífusz-fiókkórház, majd 1865-ben a pesti Szent Rókus-kórház idegosztályának vezetője lett. 1864-ben a pesti egyetemen magántanári képesítést szerzett idegkórtanból. 1866-ban kinevezték a pesti egyetemen a belgyógyászat tanárává.

koranyi_frigyes2.JPG1878-ban kezdődött meg az I. belklinika (ma Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, rövidebb nevén „Korányi Kórház”) építése saját tervei alapján, melynek átadása (1880) után egészen haláláig igazgatója lett és maradt. „Klinikáján” – Magyarországon elsőként, de a korban sem túl elterjedt módon – bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi-, bakteriológiai- és röntgenvizsgálatokat. Előadásaiban, szakirodalmi tevékenységében a kor leghaladóbb, legkorszerűbb tudományos nézeteit propagálta és érvényesítette. 

Részt vett az 1870-es évek egészségügyi reformjainak előkészítésében és kidolgozásában (1874. évi egyetemi orvosképzési reform, 1876. évi közegészségügyi törvény), ennek révén számos korábbi, még tanulmányútjai során megfogalmazódott reformelképzelését keresztül tudta vinni. Munkássága elismeréseként 1884-ben „tolcsvai” előnévvel (Adolf nevű öccsével együtt) nemesi, majd (egymaga) 1908-ban bárói rangot kapott, 1891-ben a főrendiház örökös tagja lett. Szintén 1884-ben az MTA levelező tagjának választotta.

1886-ban kinevezték egyetemi rektorrá. Ebbéli minőségében bevezette az egyetemen a klinikai gyakornoki rendszert, a belgyógyászati szakvizsgáknál pedig feltételnek szabta meg a klinikain felül az ideggyógyászati és a kórbonctani gyakorlatot is. A „kórházában” olyanok fordultak meg a keze alatt, mint Victor Babeș (később világhíres bakteriológus), Udránszky László, Kétly Károly, Elischer Gyula, Bókay Árpád, Issay Artúr, Buday Kálmán, és még sokan mások. Főleg a mellkasi betegségekkel foglalkozott, az elsők között vizsgálta a relatív szívbillentyű zavarokat, munkáiban, előadásaiban gyakran vizsgálta illetve mutatott rá az adott betegséggel összefüggésbe hozható társadalmi hátterekre. Kezdeményezésére indult meg az aktív megelőző és gyógyító küzdelem a tuberkulózis (tbc) ellen, melynek keretében aktívan részt vett a tüdővizsgálói rendelő hálózat (ma: tüdőszűrő állomások) kiépítésében, elterjesztésében. Teljes egészében neki köszönhető az Erzsébet királyné Tüdőszanatórium 1905-ös megnyitása, mely a saját tervei alapján az általa gyűjtött adományokból épült fel.

koranyi_frigyes3.JPG

Hosszú ideig volt elnöke az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, tagja az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak. Fontos feladatnak tartotta a folyamatos kórházfejlesztéseket, a legújabb eljárások, eredmények alkalmazását, illetve szorgalmazta a gyógyfürdők fejlesztését, integrálását a gyógyászatba. 84 éves korában, 1913. május 19-én hunyt el, Budapesten. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kor%C3%A1nyi_Frigyes_(orvos)

koranyi_frigyes4.JPG

Szerző: MULTMENTO  2016.09.17. 06:37 Szólj hozzá!

Címkék: épület emléktábla

ruttkai1.JPG

Amikor Lénárd Sándor emléktábláját mentem megkeresni, akkor vettem észre, hogy a Lénárd ház előtti másik sarokházon Ruttkai Éva és testvéreinek emléktáblája van. Érdekes, nem láttam még hasonlót, amit az emléktáblán szereplő Ruttkai testvérek közül Iván állított. A Ruttkai testvérek gyermekkorának állít emléket, ezért gondoltam egy kicsit utána olvasok, hogy mi is történt azokban a harmincas és negyvenes években a Ruttkai, illetve Russ – ahogy akkor még hívták őket -, testvérekkel.

ruttkai2.JPGAz Erzsébetvárosban lakó igen sok zsidó származású jelentős színész között van Ruttkai (Russ) Éva (1927–86) is, aki gyerekként a harmincas években az Erzsébet Körút 25–27. alatti négyemeletes sarokházban élt. A Novák Ferenc tervei szerint 1895-ben a Bécsben lakó Ehrenfeld Ignác sokszoros háztulajdonos és földbirtokos számára emelt épület neogótikus saroktornyú, pártázatos homlokzatával és a hatalmas, íves földszinti portálok mögötti óriási belmagasságú keresztboltozatos tereivel, színpadias jellegű lodzsás udvarával élesen elüt körúti neoreneszánsz társaitól. Ruttkai, aki híres színházi szerepei mellett annyi jelentős magyar film főszereplője is lett, abban a házban nőtt fel, ahol 1906-ban az első budapesti mozi nyílt, a Neumann–Ungerleider páros által létrehozott Projectograph, később Odeon. Gyerekkora két véglet, a szegény és a gazdag világ között telt. A család nagyon szegény volt, de a Weiss Manfréd-gyár egyik igazgatójának felesége megszerette, nevelt lányává fogadta, taníttatta. A Lakner-féle gyerekszínházban Lakner Artúrtól kapta színészként ismert nevét.  Forrás: http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48210

Ruttkai Iván Édesanyja Bécsben festőakadémiára járt, mielőtt férjhez ment. Ruttkai Iván állítása szerint talán tőle örökölte a festészet iránt érzett vonzalmát. Édesapja egy darabig amatőr színészkedett a szakszervezeti színkörben. Az első világháborút követő gazdasági válságban aztán elveszítette a munkáját, mindössze árveréseken dolgozott. Nagy szegénységben éltek, ezért a három gyereknek igazából nem volt gyerekkora, nekik is pénzt kellett keresniük, mert a családfő fizetése nem volt elég a megélhetésre.

- Én is minden pesti színházban - az Opera és az Operett Színház kivételével - gyermekszerepeket vállaltam. Volt egy ugródeszkánk, amit úgy hívtak, hogy Lakner Gyermekszínháza, ott voltunk mi tagok, ahonnan rengeteg később híressé vált színész is érkezett - mesélte a pecsinapilap.hu internetes oldalnak négy évvel ezelőtt adott interjújában.

ruttkai3.JPGAmikor édesanyjuk Ruttkai Évát háromévesen elvitte a gyerekszínházba, Ruttkai Iván már ott játszott. Lakner Béla hamar megszerette a kislányt, akiből később legendás színésznő vált.

Ruttkai Iván a második világháború után Szegeden színészkedett - többek között Márkus Lászlóval is játszott, aki akkor volt fiatal, kezdő színész. Később számos budapesti színházban lépett fel, és mellette elkezdett gyorskorcsolyázni. A sportágban sikeresebb lett, mint a színjátszásban, magyar bajnok is volt, az 1948-as St. Moritz-i téli olimpián 1500 méteren tizedik, 5000 méteren 13. lett. Svédországba is ennek köszönhetően jutott el.

- Igazán semmi okom nem volt arra, hogy itt maradjak, de szépek voltak a lányok, kellemes a környezet, és életemben először itt ittam kávét tejszínnel. Mindez olyan hatást tett rám, hogy úgy döntöttem, maradok. Nem volt egyszerű, hiszen először fizikai munkát végeztem különböző gyárakban, de boldog voltam, mert pénzt tudtam keresni, amiből fenntartottam magam - mesélte a pecsinapilap.hu-nak.

A felesége is egy svéd nő lett, akitől egy fia és egy lánya született. Ők öt unokával ajándékozták meg. Élete utolsó éveiben grafikai munkákkal foglalkozott. Forrás: http://www.femina.hu/hazai_sztar/ruttkai_ivan_meghalt

 ruttkai4_eory30.JPGEőry Kató színésznő (aki Simkó Erzsébetként született és abban az időben Mátyássy Tiborné volt a hivatalos neve) lányával együtt hősies tettet követett el a holokauszt idején. A művésznő 1905-ben született, de csak 24 évesen végezte el a Színművészeti Akadémiát. Fiatal lányokat majd később jellemszerepeket játszott. Hosszú éveken át volt a Nemzeti Színház társulatának tagja, majd később több más színházban is játszott. Amikor 1944-ben a magyarországi zsidók üldözése a tetőfokára hágott a művésznő is úgy érezte, hogy tennie kell valamit az üldözöttek, a rászorulók érdekében.

Így került a lakásába az akkor tizenhét éves Ruttkai Éva, annak édesanyja és segített más üldözötteknek is. A későbbi, mentőjénél sokkal ismertebbé váló színésznő, korábban a Skót Nővérek iskolájában tanult, ahol egy másik embermentő, a később Auschwitzba deportált, Jane Heining is segített azokat a tanítványait, akiket származásuk miatt üldöztek. Ruttkai 1944 októberében a nyilas hatalomátvételt követően rejtőzködött Eőry Katónál. Decemberig minden különösebb nehézség nélkül sikerült a bújtatás, viszont akkor a művésznő hírt kapott arról, hogy egyre veszélyesebb Éva rejtegetése.

Lánya, Mátyássy Erzsébet átadta a személyes iratait és szegedi gimnázium diákigazolványát, sőt egyenruháját is a fiatal lánynak. Éva elutazott a déli magyar nagyvárosba, amely akkor már a szovjetek kezén volt. Ebben Eőry Kató testvére Simkó László segítette. Érdekesség, hogy az álruhában, hamis papírokkal egy vidéki gimnáziumi lány történeté Szabó Magda Abigél című regényében olvashatjuk újra. A regény filmváltozatában éppen Ruttkai Éva játszotta el Horn Micit, a kisváros ünnepelt művésznőjét, aki segítséget nyújtott az üldözött Georginának. 

Eőry Kató fellépett a Budapest felszabadulását követő első színházi előadáson. Jubileumi diplomáját 1989-ben vette át a Színház- Filmművészeti Főiskolán. Forrás: http://embermentok.eletmenete.hu/e%C5%91ry-kat%C3%B3

Szerző: MULTMENTO  2016.09.14. 07:04 1 komment

Címkék: emléktábla sarokház