A solymári svábházban jártunkkor a Közösségi ház vezetője panaszkodott, hogy nehézkesen mennek a Rézi című színdarab próbái. Úgy érezte el kellene halasztani a tíz nappal későbbi ősbemutatót. A nagyközönségnek meghirdetett előadást elhalasztani nem lehet, így mi is időben elindultunk, hogy helyet kapjunk a nézők között. Aztán sikerült majdnem elkésni, mert az Árpád hídon éppen akkor zártak le három sávot. Pontosan érkeztünk, és szerencsénkre a feleségem kapott az első sorban egy szívességi helyet. Én kértem egy fényképezési engedélyt, és egy állóhelyet az első sor mellett. Jobb helyet akkor sem kaphattam volna, ha háromnegyed órával előbb érünk ki. Az előadás is nagyon jól sikerült.  

rezi1.jpg

rezi2.jpg

rezi3.jpg

rezi4.jpg

Az új színdarab, a „Rézi” alapötletét Maria-Theresia Posovsky, a solymári Svábházból kitelepített család kisebbik lányának naplója adta, melyet unokái számára készített. A darab történetvezetése nem követi szolgaian Rézi visszaemlékezéseit, annál is kevésbé, mert Rézi családja ezt nem is szerette volna. Bizonyos jelenetek a naplóból, más jelenetek idős solymári emberek elbeszéléseiből, megint mások saját gyerekkori emlékekből álltak össze. Hasonló emlékiratot bármelyik kitelepített sváb lány írhatott volna, hasonló élményeket minden elűzött és itthon maradott család átélt. A kitelepítettek idegen földön küzdöttek a honvágy gyötrő érzésével, az itthon maradottak állandó félelemben éltek, kiszolgáltatva, megalázva, kifosztva.

rezi5.jpg

rezi6.jpg

rezi7.jpg

rezi8.jpg

rezi9.jpg

A darabban vannak persze vidámabb, mulatságosabb részek is, mert kilenc-tíz évesen hogyan is láthatta volna másképpen egy gyerekek a világot? 1944-ben a német, majd később a szovjet hadsereg is igénybe vette Réziék házát, a mostani Svábházat. Az előbbiek csapattestkonyhát, az utóbbiak rádió adó-vevő morzeállomást helyeztek el a házban. A családot nem költöztették ki, így a katonák elnézték a kisgyerekek lábatlankodását, és kifejezett tetszéssel fogadták, ha azok eltanultak tőlük ezt-azt. Az orosz katonáktól orosz szavakat, a csapattest jelszavát, a híradójeleket, a németektől pedig szinte bármit, hiszen velük közös nyelvet beszéltek.

rezi10.jpg

rezi11.jpg

1996-ban, a kitelepítés 50. évfordulója alkalmából sokan hazalátogattak Solymárra. Rézi is jött a kilenc éves unokájával, aki azt kérdezte: „Nagymama, itt olyan szép minden, miért mentetek ti innen el?”  – mire a nagymama válasza: „Mi nem akartunk innen elmenni, minket innen elkergettek.”

rezi12.jpg

Az új darabban az eddigiektől eltérően a Kompanei felnőtt tagjain kívül nagyobbrészt gyerekek szerepelnek a solymári, nagykovácsi, óbudai, vörösvári német kéttannyelvű iskolákból. A díszleteket id. Milbich Tamás tervezte, a kosztümök Zentai Bernadett és Dr. Friedrich Katalin hozzáértését tükrözik. A világítást és a hangtechnikát Érchegyi László kezeli. Forrás: http://bauernhaussolymar.blogspot.hu/2018/04/rezi-uj-szindarab-kompanei-eloadasaban.html

rezi13.jpg

rezi14.jpg

Szerző: MULTMENTO  2018.05.12. 07:11 komment

Címkék: épület Sváb fesztivál

solymar_bauernhaus1.jpg

solymar_bauernhaus2.jpg

solymar_bauernhaus3.jpg

solymar_bauernhaus4.jpg

Feleségem révén ismételten eljutottunk a solymári német nemzetiségi közösségi házba. A német nemzetiségi házak közül nekem is kedvencem. Egy valódi élő tájház, ahol nem porosodik a település helytörténeti gyűjteménye. Itt rendszeresen vannak közösségi események, kiállítások, előadások. Ajánlom felkeresni a ház oldalát: http://bauernhaussolymar.blogspot.hu/

solymar_bauernhaus5.jpg

Nem mondható, hogy zökkenőmentesen indult. A nagyképernyős TV-n a lézermutató által vetített pöttyből semmi sem látszott. Aztán előkerült a teleszkópos mutatópálca, és ezek után már gördülékenyen lebonyolódott az előadás.  

solymar_bauernhaus6.jpg

solymar_bauernhaus7.jpg

Szerző: MULTMENTO  2018.05.09. 06:13 komment

Címkék: épület Sváb fesztivál

dozsa_gyorgy_ut1.jpg

A Dózsa György út páros oldaláról szúrtam ki, hogy a túloldalon van az utca névadójának domborműve. A ház másik oldalán egy emlékmű is látszott, gondoltam nem hagyhatom ki és a következő zebrán át is mentem a páratlan oldalra. Meglepődtem és örültem, hogy a házon az emléktáblát, és a kapubejárat fölötti jelképet nem távolították el.

dozsa_gyorgy_ut2.jpg

A Dózsa György út egy többsávos, roppant forgalmas út Budapesten, a belsőbb VI., VII. és VIII. és a külsőbbnek számító XIV. kerület határán, valamint a XIII. kerületben. A Kerepesi úttól a Váci útig tart, hossza 4200 méter.

dozsa_gyorgy_ut3.jpg

Az 1860-as években Aréna útnak (Arena Weg) nevezték, ami a környék kiépülésével párhuzamosan vált hivatalossá 1874-ben. Nyomvonala ekkor a Kerepesi úttól a Lehel utcáig tartott. Ez 1897-ben a Váci útig hosszabbodott, elérve mai hosszát.

dozsa_gyorgy_ut4.jpg

Mai nevét 1945-ben kapta Dózsa György után, aki 1514-ben vezetett parasztfelkelést a nemesség ellen, s aki emiatt lett roppant népszerű a második világháború utáni új, kommunista vezetés szemében. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%B3zsa_Gy%C3%B6rgy_%C3%BAt

dozsa_gyorgy_ut5.jpg

Szerző: MULTMENTO  2018.05.05. 07:45 komment

Címkék: épület emléktábla

porcelan_malom2.jpg

Idén ősszel lesz harminc éve, hogy a Pécs-Bátaszék vonalon utazva a vonatablakon kinézve egy vízimalmot láttam. Hatalmas vízkerekének nagy része már hiányzott, és az elkorhadt többi rész is éppen, hogy ott volt még. Már akkor is csak rom volt, de akkor még azt gondoltam: Ha nagy leszek, és ez a malom eladó lesz, biza én ezt megveszem.

porcelan_malom3.jpgAztán az idei évben névnapi kisebbik lányomtól névnapi ajándékba egy porcelánfestő tanfolyamon való részvételt kaptam. A tanfolyam akvarell stílusú porcelán festés technikáját mutatta be. A tanfolyamon az általunk választott nyers porcelán tálra festhettük. Nekem akkor ott eszembe jutott a harminc éve a vonatból látott vízimalom, körülötte az éppen sárguló jegenyenyárfa sorral. Ezt képet festettem meg ezen a tanfolyamon.

porcelan_malom4.jpg

A végeredményből Ti is láthatjátok, hogy van még mit gyakorolni. Bár az igazat megvallva negyven éve nem volt ecset a kezemben. Ez a malomépületen is látszik. Szerintem ilyen épületet már hétévesen is tudtam festeni. Sebaj, azért álmaim működő vízimalmát megfestettem. Bármikor ezen tudok én majd süteményt tálalni.

porcelen_malom1.jpg

És, ha már megfestettem ezt a malmot, gondoltam felkeresem a harminc évvel ezelőtt látott malmot. A képek megmutatják, hogy a nyárfasor még megvan. A malomnak és a malomkerék romjainak is ott kell lenni valahol a zöld bokrok között.

porcelan_malom5.jpg

Sétáltam egy nagyot, fényképeztem, és ha nem is malmot, de egy kis patak mellett álló házat is fényképeztem. Akár nyugdíjas éveim álomházának is megtenné.

Szerző: MULTMENTO  2018.05.02. 06:51 komment

Címkék: barkács porcelán épület sarokház

adda_kalman1.jpg

A VII kerületben a Cserhát utcán jöttem a városligeti sétám után. A járda túloldalán felfigyeltem egy kisméretű márványtáblára. Gondoltam, ha már erre járok, átmegyek és lefényképezem a kaput, és a táblát. Otthon egy kis keresés, és megint okosabb lettem.

adda_kalman2.jpg 

adda_kalman4.jpgAdda Kálmán (1862–1901) „Adda Kálmán azoknak egyike volt, akiket a hivatás, becsvágy és erős elhatározás vonzott a geológiai pályára, hogy Magyarország földét hegyeinek alkotásában s azokat minden rejtvényeikkel együtt kutassák: nagy munkájuk eredményeivel egyrészt a tiszta tudományt gyarapítsák, másrészt a gyakorlati élet törekvéseit is támogassák.” (Pethõ Gy., 1902.4. l.)

A magyar geológusok és a selmeci tanáregyéniségek kiemelkedő képviselője Adda Kálmán is. Bár rövid életpályája nem tette lehetővé számára az igazi kibontakozást, tudásának és felkészültségének eredményesebb kamatoztatását, életműve így is figyelemre méltó. Az alig négy évtizedes életút megannyi állomása a Felvidékhez kötötte őt. 1862. július 30-án született a Trencsén megyei Borcsányban, vagyonos bányászcsaládban. Nyitrán, Pozsonyban és Nagyszombatban végezte alap-, illetve középiskolai tanulmányait. A körmöcbányai főreáliskola után a selmeci akadémiára került, ahol 1886-ban fejezte be stúdiumait. Egy ideig bányászgyakornok Körmöcön és Nagybányán, majd Budapesten a fémjelző és fémbeváltó hivatal alkalmazottja 1892-ben lett a selmeci akadémia ásványtan–földtan–őslénytan tanszékének ideiglenes, majd rendes tanára. Itt azonban nem sok időt töltött, mivel a földművelésügyi miniszter 1893. december 5-én kinevezte őt a Királyi Földtani Intézet geológusává. 1900-ban már osztálygeológus ugyanitt. Sajnos, e minőségben nem tudta igazán kifejteni tehetségét, mert súlyos betegsége megakadályozta ebben. Pozsonyi rokonaihoz költözött, s ott is halt meg 1901. június 26-án.

adda_kalman3.jpg

Adda tudományos munkássága elsősorban a Krassó-Szörény megyei hegyek tanulmányozására terjedt ki. Elkészítette azok térképezését és geológiai vizsgálatát. Ezenkívül foglalkozott a petróleum magyarországi előfordulásának feltárásával is. Geológiai tanulmányaiban meghatározta a kutak helyét, mélységét stb. Tanulmányai, szakirányú munkái a Földtani Intézet kiadványaiban jelentek meg. Ilyenek például a Geológiai tanulmányok Krassó-Szörény megyében (Földtani Intézet Jelentései, Budapest, 1895); a Teregova délnyugati vidékének, valamint Temes-Kövesd környékének geológiai vizsgálatairól (Budapest, 1896); a Zemplén vármegye északi részének földtani és petróleum előfordulási viszonyai (Budapest, 1898); a Petróleum-kutatások érdekében Zemplén és Sáros vármegyében végzett földtani felvételekről (Budapest, 1900) stb. Ezeket a tanulmányokat színes nyomású térképekkel egészítette ki. Forrás: http://mek.oszk.hu/01800/01841/01841.pdf

Szerző: MULTMENTO  2018.04.28. 07:06 komment

Címkék: emléktábla

schiman_haz1.png

Szeretek a Wesselényi utca felé sétálni, mert ebben van a kedvenc festett lakóházam, a Schiman ház. Már többször kerestem rá a neten, és a házról ugyan találtam adatokat, de az egykori tulajdonosáról szinte semmit. Pedig a homlokzatra festett mintaként is értelmezhető klasszikus jelenetek olyan jól vannak festve, hogy azt gondolhatnánk kapott ő megrendelést bőven. Legutóbb viszont azt láttam, hogy az első emeleti lakások közül az egyik eladó. Régen a ház tulajdonosa az első emeleten szokott élni családjával, így feltételezhetően Schiman János festő is ott élt. A neten szerencsére a fényképes ingatlanhirdetések között meg is találtam a Schiman ház eladó lakásának képeit. Ugyan a nagyszoba falképei már hiányoznak, de egykori fakazettás mennyezete még megmaradt. A lépcsőház padlómintája is azt sugallja, hogy festőnek voltak megbízásai, és volt miből más iparost is megfizetni.   

schiman_haz2.png

A historizáló lakóház építése Schiman János* épületfestő és mázoló mester nevéhez fűződik, aki 1885-ben vásárolta meg a 4483/30 helyrajzi számú teleket – akkoriban még a Wesselényi utca 45. cím alatt. Először csak egy kisebb földszintes házat építtetett, majd azt 1892/93-ban egy kétemeletes, belsőudvaros bérházzá alakíttatta át. Ő látta el az épületet homlokzati díszítő festéssel is.

schiman_haz3.png

Olyan, mint egy díszítőfestő mester mintakönyve, szinte bemutatja, mi mindenre vállalt megbízást az egyébként nem ismert Schiman úr és műhelye. „Anno 1893” olvasható a homlokzaton, és különböző allegorikus alakok lejtenek jobbra-balra az évszámos sorminta alatt. A kariatidák olyanok, mintha gerendákat, vagy más építészeti szerkezeteket tartanának, de nem tartanak semmit, a perspektívával játszott csak a festő.

schiman_lakas1.png

*Fura, hogy Schiman mester a homlokzatra egy n-nel írta, festette a nevét, míg a Fővárosi Levéltár irataiban – két 1898-as kivételtől eltekintve – mindenütt Schimann-ként írva, két n-nel szerepel… Forrás: http://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2017/03/22/wesselenyi_utca_55

schiman_lakas2.png

schiman_lakas3.png

schiman_lakas4.png

Szerző: MULTMENTO  2018.04.25. 06:16 komment

Címkék: épület emléktábla

süti beállítások módosítása