A generációk óta örökölt és ősök által használt üveg, fazekas és porcelán tárgyakat a mai napig használjuk, ezek szinte elnyűhetetlenek, hacsak nem történik velük baleset.

Így volt az az egyik Gránit „köcsögünkkel” is, melyet kisebbik lányunk még karonülő korában rántott le a polcról, sajnos vagy 60 darabba tört. Megsirattuk, de mégis adtam neki egy esélyt és nylon szatyorban őrizgettem 5 évig, amikor fogtam és pillanatragasztóval összeragasztottam. Ezután új lakásunk egyik dísze lett, mindaddig míg egy telefonszerelés áldozata nem lett. Szerelés közben beleesett egy csavarhúzó, ettől ismét összetört. A köcsögöt megint megragasztottam és megerősítettem belülről cellux-al. A cellux csíkok egy idő után megbarnultak és szegény cserépedényünk igencsak elvesztette fotogén benyomását. Hosszas gondolkodás után hivatásos restaurátornál kötött ki, aki ugyan egy évig nem nyúlt hozzá, mert nagyon félt ettől a darabtól, de végülis szétszedte, letisztította minden darabját és ő ragasztotta össze két komponensű porcelán ragasztóval. A ragasztás ugyan látszik, de igazán fotogén edény lett belőle. A kétfülű köcsög a családi emlékezet szerint komatálként funkcionált, azaz a Komaasszony családja kapta benne az ételt, amíg az gyermekágyban volt.
A népszokás leírása egy néprajzi tanulmányból:
„A szülés, születéshez kapcsolódik a komatálvivés szokása. Komatálnak azt az ételsort hívták, amit a komaasszony küldött a fiatal anyának a szülés után. A komatálnak nagyon praktikus oka volt. Amilyen nagy öröm volt az újszülött érkezése, éppúgy gondot okozott az, hogy ki látja el a gyenge anyát, az újszülöttet, ki főz a családtagokra. Az első komatálat a főkomaasszony, a gyermek keresztanyja a keresztelő után küldte. Ezután következtek a rokonok, szomszédasszonyok, barátnők. Az utolsó alkalommal kb. 8-10 nap múlva újra a főkomaasszony zárta a sort. Ezalatt a fiatalasszony eléggé megerősödött ahhoz, hogy ellássa a családot, s addig is meg volt oldva a család élelmezése. Ahol több komapárt is választottak a közbenső napokon a kiskomák ill. krajcáros komák küldték a komatálat.”
Középütt a család komatálja, a kétoldalt levő edények már új szerzemények ugyanazzal a mintával, ugyanattól a gyártól. Ha egy már van, akkor legyen meg a sorozat többi eleme is.

A kép bal oldalán levő egyfülű tejfölös köcsög új szerzemény, neki köszönhetem, hogy a Vaterán vásárolok, bár többször nézegettem a kínálatot a webáruházakban, de legtöbbször nem vettem, mert egyrészt nem szerettem a futáros átvételt és fizetést, másrészt hiányzott a személyes kontaktus. Amikor ezt a köcsögöt megláttam gyorsan regisztráltam és néhány napon belül enyém lett ez az egyfülű köcsög. Ma már ilyenhez hozzájutni sem lehet, a Gránit gyár sem létezik, és ez a minta is kiment a divatból. A minta a nagyüzemi termelésnek köszönhető, egyszerűen festékfújással előállított minta, nem volt olyan nehéz előállítani, mint az ecsettel vagy írókával készültet, és mégis dekoratív darab az Art Deco korszakból. A jobb oldali korsó is az Internetről való, az egy jellegzetes forma, az akkori divatnak (20-as évek) megfelelő dekorációval.

Szerző: MULTMENTO  2010.01.19. 08:26 Szólj hozzá!

Címkék: porcelán

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr891683915

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.