A hétvégét egy nagy bevásárlással kezdtem pénteken. Egyik kezemben aktatáska, másik kezemben a hétvégére vásárolt nagy "hajléktalan" szatyor tele akciós termékekkel. Már úgy gondoltam mindent megvettem és hazafele mentem, amikor is kedvenc virágárusom mellett elhaladva akciós tulipánra lettem figyelmes. Persze ilyenkor, várva a tavaszt mi kell még a csomagok mellé!? Hosszas gondolkodás után megvettem a tulipáncsokrot, remélve, hogy épségben hazaérek minden csomaggal és a csokorral is. Hazaértem, gyorsan vázát keresni a virágnak és megkezdődhet a jól megérdemelt pihenés. A hétvégén nem is gondoltam rá, hogy erről a tulipánról fényképet készítek és felrakom a blogra, de amikor még vasárnap is ugyanúgy virított, mint pénteken, akkor hamar lefényképeztem és most megosztom másokkal is ezt a tavaszi hangulatú képet. Remélem marad a tavasz. 

 Annak idején ezen a vázán sokat gondolkodtam, hogy megvegyem-e, mert a formája tetszett ugyan , de gyári hibás. Igazi szecessziós forma, sajnos billeg, mert annak idején az égetésnél elgörbült. Sántasága miatt szegény, első osztályú nem lehetett, még virágokat sem festettek rá, az akkor szokásos arany szegélyt sem kaphatta meg, azaz fehéráruként adták el. Mostanában ezen a kerek asztalon már szinte csak ezt a vázát használom a nagyobb virágcsokrokhoz, nem is zavar, hogy fehér maradt. Ő így szép, a mi családunké, és nem adjuk.

Szerző: MULTMENTO  2010.02.21. 18:51 2 komment

Címkék: virág porcelán

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr141778805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szilvi.g 2010.02.27. 17:58:52

Ez annyira jellemző rád, hogy ugyan tele a kezed, de a virágot megveszed. Maradj ilyen!

MULTMENTO 2010.02.27. 21:05:26

@szilvi.g: A teljes történethez hozzátartozik, hogy a boltból hazafele jövet utólértem a 83 éves Klári nénit, aki bottal és gurulós bevásárló kocsival ment a hóban hazafelé. Megálltam és átvettem az ő csomagját is. Karácsony környékén sem lehettem volna jobban felpakolva. Ezt a kis epizódot már nem is írtam be, mert többen azt hitték volna, hogy kitalált történet, pedig így volt.