A bolhapiacon a papírrégiségek között szeretek kutakodni, mert olcsón sok érdekes aprósághoz lehet jutni. Legutóbb egy kicsike képeslap méretű Király színház műsorlapot találtam. Tetszett az Art Deco-s címlapja. Szilveszteri színházi műsorra hívogat. Kinyitva sok mindent megtudunk a színházról, és az év végi műsoráról. Meg egy kicsit arról is, hogy mi mindent kínál az operetten kívül a vendégseregnek.

amit_akarnak1.jpg 

Én az operett szerzőjét nem ismertem, gondolom olvasóimnak sem ismerős. Életében pedig több színművet operettet írt.

amit_akarnak2.jpg

Farkas Imre (Debrecen, 1879. máj. 1. – Bp., 1976. márc. 25.): költő, operettíró, zeneszerző. A jogot Debrecenben és Bp.-en hallgatta, a doktorátus megszerzése után fogalmazó lett a Honvédelmi Min.-ban és onnan ment miniszteri tanácsosként nyugdíjba. Fiatal kora óta írt érzelmes dalokat, s ezekkel nagy közönségsikert aratott. Népszerűségét főleg az Ady-ellenes körök használták ki. Első színpadi művét, a Jön az idvezítő c. dramolettjét a kolozsvári Nemzeti Színház mutatta be 1905-ben. Későbbi művei operettek, daljátékok voltak, s legtöbbnek maga szerezte a zenéjét is. Az elsőt a Népszínház, a többit a Király Színház, Fővárosi Operettszínház és a Budai Színkör mutatta be. A legtöbbször Az Iglói diákok (1909) és A nótás kapitány (1924) címűeket játszották. A Szüreten c. művét Rábai Miklós koreográfiájával a Magyar Állami Népi Együttes hozta színre. Örök tavasz (Bp., 1948) címmel énekes játékot állított össze Petőfi verseire. Ő írta Berczik Árpáddal együtt egy Hubay operának, a Lavotta szerelmeinek a szövegkönyvét. Az iglói diákokat regényformában is átdolgozta, R. Cassim álnévvel adta ki a Vihar a Szentföldön c. regényét. A Színhází Élet c. hetilap magas példányszámát részben az ő rovatának, a Lelki klinikának köszönhette. – M. Operettek: Pünkösdi rózsa (1920); Rózsika lelkem (1922); Túl a nagy Krivánon (1924); Királyné rózsája (1925); Májusi muzsika (1925); versei: Tűnő évek 1905–1908 (Bp., 1909); Melódia (Bp., 1920); Összegyűjtött költeményei (Bp., 1921); Virágzó fák (Bp., 1923); Városliget (Bp., 1940); Háziállataink (verses képeskönyv, Tahi-Tóth Nándorral, Bp., 1956). – Irod. Somlyó Zoltán: Négyszemközt F. I.-vel (Literatura, 1927. 12. sz.); Falu Tamás: F. I. halálára (Élet és Irod., 1976. 14. sz.); Antal Gábor: F. I. (Magy. Nemzet, 1976. márc. 16.); -szi-: F. I. (Film, Színház, Muzsika, 1976. 14. sz.). Forrás: https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/f-7547C/farkas-imre-7550E/

Sírja a Farkasréti temetőben található. „Ezen a drága magyar földön egy-két dalom tudom, hogy élni fog!” – Sírfelirata. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas_Imre_(költő)

amit_akarnak3.jpg

Az operett sem ismerős számomra. Korabeli kritikákat is találtam róla. Nem látszik túlzottan sikeres darabnak.

amit_akarnak5.jpg

A hátoldalon levő VIM súrolószer viszont annál ismerősebb. Mint kiderült a harmincas években kezdték el gyártani, és forgalmazni Magyarországon. A harmincas évek életmód leírásában találtam a mosogatásról és a VIM használatáról egy kis leírást.

amit_akarnak4.jpgA mosogatás dézsában vagy zománcos vájdlingban történt. Ez a munka is komoly előmunkálatokat igényelt: vizet kellett hordani, a tűzhelybe begyújtani, és a jókora fazéknyi vizet felforralni. Fontos volt, hogy a víz forró legyen, mivel mosogatószer híján kizárólag a víz forrósága oldotta le az edényekről a zsírt. (Polgári házaknál szódával vagy szalmiákszesszel segítettek magukon.) Az edények közül a zsírtalan poharakat, kompótostálakat vették előre, ezekkel nem volt gond. Utána jött a porcelán-nemű, vagyis a tányérok, majd az evőeszközök. A tányérokból az ételmaradékot kikotorták, és egy külön moslék-gyűjtő edénybe tették. A tányérokat addig dörzsölték a forró vízben, amíg a zsír leoldódott róluk. Tekintettel arra, hogy az ételek sokkal zsírosabban készültek, mint manapság, a tányérok után a mosogatóvíz már eléggé sűrű volt. Az asztali eszközök után jöttek a főzőeszközök: a fazekak, lábosok tisztogatása. Mivel gyakori volt az étel odakozmálása, ez nagyon fárasztó munka volt: késsel és drótkefével vakargatták a nagyját, a kisebb leégésekhez pedig súrolóként homokot alkalmaztak. A VIM súrolópor megjelent már a piacon, de az egyszerűbb háztartásokban még nem használták. Mivel mosogatószert sem használtak, az öblítés nemigen volt szokásban. Forrás: http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/eletmod/

Érdekesség, hogy a Budakeszi vadaspark előterében látható, felhagyott murvabánya évtizedekig az ún. VIM súrolópor alapanyagforrása volt. A telki (valójában pátyi) és a piliscsabai dolomitbányák végig folyamatosan üzemeltek. Forrás: http://epa.oszk.hu/02400/02451/00097/pdf/EPA02451_Erdeszettorteneti_Kozlemenyek_84_2011.pdf

amit_akarnak8.jpg

A Király színház sincs meg, már 1936-ban csődbe ment. Helyén ma egy vasbeton szerkezetű irodaház épült. Emléktábla van az irodaház falán. Virágot, vagy koszorút még nem láttam a táblánál, pedig sokszor megyek el előtte.

amit_akarnak9.jpg

A Király Színház 1903. november 6-án nyílt meg a Király u. 71. számú épületben. A színházat Beöthy László alapította, és már a működési engedély megszerzése komoly nehézségekbe ütközött. 1903-ban Beöthy László egy belgrádi kávéházban bevallotta barátainak: "Elég volt az újságírásból. Színházat akarok csinálni." Az új színház épülete a Somossy Orfeum volt eredetileg, a lerobbant épületet Rákosi Szidi (Beöthy László édesanyja) családja segítségével megvásárolta és felújította.

A színház első bemutatója Huszka Jenő Aranyvirág című operettje volt, a valódi áttörés azonban Kacsóh Pongrác János vitézével érkezett el, amelyre 1904. november 14-én került sor. 1925-ig a Király Színház – Beöthy kiváló üzleti és művészi érzékének köszönhetően – Budapest legnépszerűbb és legsikeresebb operettszínháza volt. 1918–1925 között a Király Színház az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. színházaként működött; az 1918-ban alapított részvénytársaságot szintén Beöthy vezette. Az UNIO Rt. bukása után megszűnt az állandóság a színház vezetésében, a következő 11 évben 6 igazgató vezette a társulat munkáját, rövid időket töltve el a poszton ahhoz, hogy valódi műsorpolitikát alakíthassanak ki. Beöthyt először Faludi Jenő váltotta, majd 1929 szeptemberétől Lázár Ödön volt az igazgató. Három évvel később már Föld Aurél volt a vezető, majd 1934. szeptembertől 1935. szeptemberig Zoltán Ignác és Varga Sándor vezette a Király Színházat, végül 1935. szeptembertől a bukásig Spitz Artúr következett. A rendkívüli sikersorozat azonban véget ért. A színvonal visszaesése valamint az általános gazdasági visszaesés a Király Színház lassú hanyatlását, majd 1936-ban bukását eredményezte. A Király Színház Beöthy igazgatása alatt élte fénykorát. Az épület homlokzati részét 1941-ben lebontották. A színház egykori épületében ma az Újpesti TE vívó szakosztálya működik.

amit_akarnak6.jpg

A Király Színház társulatához tartoztak többek között: Fedák Sári, Kosáry Emmi, Szamosi Elza, Lábass Juci, Medgyaszay Vilma, Somogyi Nusi, Biller Irén, Környei Béla, Rátkai Márton, Ráthonyi Ákos, id. Latabár Árpád. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kir%C3%A1ly_Sz%C3%ADnh%C3%A1z

amit_akarnak7.jpg

Azt a tábla nem árulja el, hogy mikor is avatták, de az egykori újságokból az megtudható, hogy az Operettszínház 50 éves fennállására avatták. 

emlektabla_avatas.jpg

Szerző: MULTMENTO  2018.02.28. 06:09 komment

Címkék: papír emléktábla

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr3813677444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2018.03.01. 15:43:39

Micsoda jó, kis tarka-barka anyag ! Tippet is adtál vele, majd jelentkezem... :-)
süti beállítások módosítása