A solymári svábházban jártunkkor a Közösségi ház vezetője panaszkodott, hogy nehézkesen mennek a Rézi című színdarab próbái. Úgy érezte el kellene halasztani a tíz nappal későbbi ősbemutatót. A nagyközönségnek meghirdetett előadást elhalasztani nem lehet, így mi is időben elindultunk, hogy helyet kapjunk a nézők között. Aztán sikerült majdnem elkésni, mert az Árpád hídon éppen akkor zártak le három sávot. Pontosan érkeztünk, és szerencsénkre a feleségem kapott az első sorban egy szívességi helyet. Én kértem egy fényképezési engedélyt, és egy állóhelyet az első sor mellett. Jobb helyet akkor sem kaphattam volna, ha háromnegyed órával előbb érünk ki. Az előadás is nagyon jól sikerült.  

rezi1.jpg

rezi2.jpg

rezi3.jpg

rezi4.jpg

Az új színdarab, a „Rézi” alapötletét Maria-Theresia Posovsky, a solymári Svábházból kitelepített család kisebbik lányának naplója adta, melyet unokái számára készített. A darab történetvezetése nem követi szolgaian Rézi visszaemlékezéseit, annál is kevésbé, mert Rézi családja ezt nem is szerette volna. Bizonyos jelenetek a naplóból, más jelenetek idős solymári emberek elbeszéléseiből, megint mások saját gyerekkori emlékekből álltak össze. Hasonló emlékiratot bármelyik kitelepített sváb lány írhatott volna, hasonló élményeket minden elűzött és itthon maradott család átélt. A kitelepítettek idegen földön küzdöttek a honvágy gyötrő érzésével, az itthon maradottak állandó félelemben éltek, kiszolgáltatva, megalázva, kifosztva.

rezi5.jpg

rezi6.jpg

rezi7.jpg

rezi8.jpg

rezi9.jpg

A darabban vannak persze vidámabb, mulatságosabb részek is, mert kilenc-tíz évesen hogyan is láthatta volna másképpen egy gyerekek a világot? 1944-ben a német, majd később a szovjet hadsereg is igénybe vette Réziék házát, a mostani Svábházat. Az előbbiek csapattestkonyhát, az utóbbiak rádió adó-vevő morzeállomást helyeztek el a házban. A családot nem költöztették ki, így a katonák elnézték a kisgyerekek lábatlankodását, és kifejezett tetszéssel fogadták, ha azok eltanultak tőlük ezt-azt. Az orosz katonáktól orosz szavakat, a csapattest jelszavát, a híradójeleket, a németektől pedig szinte bármit, hiszen velük közös nyelvet beszéltek.

rezi10.jpg

rezi11.jpg

1996-ban, a kitelepítés 50. évfordulója alkalmából sokan hazalátogattak Solymárra. Rézi is jött a kilenc éves unokájával, aki azt kérdezte: „Nagymama, itt olyan szép minden, miért mentetek ti innen el?”  – mire a nagymama válasza: „Mi nem akartunk innen elmenni, minket innen elkergettek.”

rezi12.jpg

Az új darabban az eddigiektől eltérően a Kompanei felnőtt tagjain kívül nagyobbrészt gyerekek szerepelnek a solymári, nagykovácsi, óbudai, vörösvári német kéttannyelvű iskolákból. A díszleteket id. Milbich Tamás tervezte, a kosztümök Zentai Bernadett és Dr. Friedrich Katalin hozzáértését tükrözik. A világítást és a hangtechnikát Érchegyi László kezeli. Forrás: http://bauernhaussolymar.blogspot.hu/2018/04/rezi-uj-szindarab-kompanei-eloadasaban.html

rezi13.jpg

rezi14.jpg

Szerző: MULTMENTO  2018.05.12. 07:11 1 komment

Címkék: épület Sváb fesztivál

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr8913882956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2018.05.14. 14:43:58

Egy ilyen emlőadást én is bármikor szívesen megnéznék. Jó, hogy legalább ezek a gyerekek, az ő ismerőseik és a nézők részesei lehettek a darabnak. Sajnos - azt hiszem, ez az összlakosság megzavarodott és felejtés-kényszeres gondolkodásmódjához kevés.Pedig terjeszteni kellene, hogy minél többen lássék és elgondolkodjanak rajta.