"Piros rózsák beszélgetnek" - Nádasdy Ádám és Nádasdy Vilma magyarnóta-estjén voltunk. Az alábbi ismertetőt olvastuk róla annak idején az interneten:„A magyarnóta pontos meghatározása: „népies műdal”. Nem népdalok lesznek tehát a műsorban, hanem zeneszerzővel, szövegíróval ellátott szerzemények, az 1850 és 1930 közötti korszak szórakoztató-iparának jellegzetes termékei. A magyarnóta a városi ember nosztalgiáját fejezi ki a falusi élet iránt, olyan szerepű tehát, mint az amerikai vadnyugat ábrázolása a hollywoodi filmekben. Az urbanizálódó érzületet mutatja viszont, hogy a nóták felvillantják a párkapcsolat házasságon kívüli formáit, a partnercsere lehetőségét is.
A magyarnótát hagyományosan cigánybanda kíséri, ezért néha „cigányzenének” hívják, ám ez nem cigány folklór: inkább a bécsi szalonzene, a klezmer és a magyar népzene elegye. Kétféle szám van: „hallgató” (lassú, amikor az asztalra borulva kell sírni) és „csárdás” (lassabb vagy gyorsabb, amikor felejteni kell). Némelyik szöveg ügyes dramaturgiája – „Mindenkiről írjon, anyám!” – pedig már a sanzon világával rokonítja a nótákat.
A magyarnóta „hazug nosztalgiája, magyartalan hibridsége” ellen keményen fellépett Kodály Zoltán és köre, ám népszerűségét csak a rock tudta megingatni a 60-as évektől kezdve. Mégsem tűnt el: ma is jelentős tömegek napi (és ünnepnapi) kulturális tápláléka.
Nádasdy Ádám és Nádasdy Vilma, a lendületes apa-lánya duó a magyarnóta-irodalom legjavát adja ezen az estén, némi kommentárral, a történeti háttér felidézésével, zongora és hegedű-kísérettel.”
Ilyen szöveg után nem lehetett nem elmenni erre a nótaestre, hisz nemcsak nótahallgatásra hívott, hanem erről a műfajról egy tudományos előadásra is. Nagyon hasznos ismereteket a kaptunk ezeknek a nótáknak a szerzőiről, és költőiről. Megpróbáltam utánanézni, hogy műsoron van-e még ez a tudományosan is hasznos nótaest. Úgy néz ki, már csak a youtobe-on találhatóak részletek belőle. Ez az egyik melyet ott találtam:
Szerencsére feleségem kedvenc magyarnótáját is elénekelték. Ezt a Nádasdy család előadásában én nem találtam meg. Szerencsére találtam egy képeslapot, mely a feleségem kedvencén kívül - a műsorban ott elhangzó műdalok közül - még egy másikat is. A képeslapot a feleségemnek ajándékoztam, így ez a kézzelfogható emléke maradt meg a nótaestnek.
Feleségem kedvence a "Krasznahorka büszke vára, Rászállott az éj homálya" kezdetű dal, melyet II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalakor szerzett 1906-ban gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyuláné, született vásonkői Zichy Eleonóra grófnő. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorkav%C3%A1ralja)
A másik megfejtését a kommentekbe kérem. A dalról még egy kis információ: Sárosi Gyula verse, Vizsnyai Gusztáv zenéje (Források:http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyizsnyay_Guszt%C3%A1v http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rosi_Gyula http://mek.oszk.hu/02200/
