A Rottenbiller utcasarki lerobbant bérházat régóta ismerem. A ház földszintjén levő húsboltba rendszeresen jártam. A hentesnél vettem télen olyan fűszerezésű sütőkolbászt, amilyet régen mi is készítettünk. A hentesüzlet csődbe ment, én meg egyre kevesebbet jártam a házhoz, és nem is terveztem bemutatni, mert én sem tudtam, hogy van rajta emléktábla. Egyszer aztán valaki viccből, egy reklámszatyorban szemetet akasztott föl a tábla koszorú tartójára. Ekkor lettem figyelmes arra, hogy ennek a háznak a bejáratánál egy emléktábla van.

Építésekor biztosan nagyon mutatós sarokház lehetett, mert nem sajnálták a díszítő elemeket a házról. Jól megépítették, építése óta nemigen tatarozták, de mégis használható.

Ebben a házban élt egykor Baghy Gyula, akinek a Wikipédiás szócikke csak a pécsi Eszperantó parkban ismeri emléktábláját.  

Édesapja színész volt, édesanyja színházi súgó. A családi hagyománynak megfelelően a színészi és a rendezői pályára lépett 1910-ben. 1911-ben kezdett az eszperantó nyelvvel foglalkozni. Az I. világháborúban szibériai fogságba esett, több szibériai hadifogolytáborban megfordult, mindenütt tanította az eszperantót, s a hadifogoly színház előadásaiban Berezovka és Nikolsk-Usurisk, Baghy színdarabokat rendezett és színészként is játszott.Hat év (1915–1920) után került haza a fogságból és teljesen az eszperantónak szentelte idejét: baráti köröket szervezett, tanfolyamokat vezetett itthon és külföldön. 1933-ig a Literatura Mondo (Irodalmi Világ) című folyóirat társszerkesztője Kalocsay Kálmán főszerkesztő mellett.

Több regényt és novellát fordított eszperantóra, szép számmal vannak eszperantó nyelven írt költeményei, regényei. Sokat foglalkozott az eszperantó színjátszás megteremtésének gondolatával is. Első eszperantó színművét Számum címen 1929-ben mutatták be Budapesten a 21. Eszperantó Világkongresszuson. Nagy sikere volt. 

Számos eszperantó nyelvű nyelvkönyve, nyelvtankönyve, olvasókönyve közül az egyik legsikeresebb La verda koro (Zöld szív) című olvasókönyv, számos kiadást megért 1937 és 1982 között. Forrás:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Baghy_Gyula

Kiegészítés: Szegedi olvasómtól kaptam Baghy Gyula szegedi szülőházáról az alábbi kettő fotót.