Amit a lányok akarnak operett reklám füzetecskéjéről írtam nemrég. Érdekelt a darab szerzője, mert akkor rossz kritikát kapott, de korábbi műveit dicsérték. Életéről a neten nem sokat írnak.

Nagybégányi Farkas Imre (írói álneve: R. Cassim, Debrecen, 1879. május 1. – Budapest, 1976. március 25.) magyar költő, operettíró, zeneszerző.

Debrecenben és Budapesten tanult jogot, doktori fokozatot szerzett. Ezt követően fogalmazóként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban, később miniszteri tanácsosi rangban vonult nyugdíjba.

Már fiatalon írt nagy sikernek örvendő érzelmes dalokat. Az Ady-ellenes körök kihasználták népszerűségét. A Jön az idvezítő című dramolettjét a kolozsvári Nemzeti Színházban tűzték műsorra 1905-ben, ez volt az első színpadi műve. Írt még operetteket, daljátékokat, zenét is szerzett hozzájuk. Ezeket a Népszínházban, a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban és a Budai Színkörben adták elő. Gyakran játszották Az iglói diákok (1909) és A nótás kapitány (1924) című műveit, Szüreten című darabját a Magyar Állami Népi Együttes adta elő Rábai Miklós koreográfiájával. Petőfi verseire készítette Örök tavasz (Budapest, 1948) című énekes játékát, Hubay: Lavotta szerelmeinek a szövegkönyvét is megírta Berczik Árpáddal közösen. Az iglói diákokat átdogozta regénnyé is, a Vihar a Szentföldön című regényét R. Cassim álnév alatt jelentette meg.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak. Vezette a Lelki klinika című rovatot a Színhází Életben.

Sírja a Farkasréti temetőben található. 35. parcella, 12-56. „Ezen a drága magyar földön egy-két dalom tudom, hogy élni fog!” – Sírfelirata Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas_Imre_(k%C3%B6lt%C5%91)

Rövid életrajza kíváncsivá tett, ezért be is szereztem életrajzi regényét az „Iglói diákot”. Az idei Költészet napja előtt ebből az első nyomtatásban megjelent verséről írt visszaemlékezését idézem.