Amikor Gödöllőn a városi múzeumban jegyet vettünk a pénztáros rögtön üzleti ajánlatot tett. A kombinált belépő jegyet ajánlotta, amelyikkel a városi múzeumon kívül az onnét tízpercre levő királyi várót is megtekinthetjük. Még így is olcsóbban úsztuk meg, mintha a királyi kastélyt néztük volna meg belülről.
Jó volt a séta a nagy városi parkon keresztül, még a királyi kastélyt is láttuk kívülről. A királyi váróterem és annak kiállítása jól összeválogatott. Ugyan csak három éve van meg ez a kis múzeum, de már találtunk olyan tablót, amelyik módosításra érett. Habsburg Ottó a kiállításon még aktív politikus. A tárlókban kiállított királyi relikviákhoz még hiányoznak magyarázó szövegek.
Lehetne még hiányosságokat találni, de ennyi pénzért ne várjunk többet. A kombinált jegy árában szabadon lehetett fényképezni. A teremőrök többen voltak, mint a látogatók. Még ingyen prospektust is kaptunk a kiállításról.
„Az épület története 1867-ig nyúlik vissza, amikor a gödöllői Grassalkovich-kastély I. Ferenc József birtokába került. Szükségessé vált egy olyan épület felépítése a vasútállomáson, amely megfelelő környezet a királyi család és udvartartása számára. Ekkor készült el az első váró, amely egy faszerkezetű pavilonépület volt és mindössze egy helyiségből állt, ezért csak átmeneti megoldást jelentett. Az Északi vasút az 1880-as évek elején építette meg a második várót, amely világviszonylatban is egyedülállónak számított.
Ripka Ferenc hajdan így írt az épület részleteiről: „Az élénk személyforgalomhoz képest nagyobbította a Magyar Államvasút a pályaudvart is, melynek legszebb része a különálló királyi váróterem. A pompás renaissance stylben, nagyrészt terméskőből épült, s jóni oszlopokkal díszített pavilon közepén van a nagy váróterem, melyből jobbra a Királyné várószobája nyílik, balra pedig a Királyé. Berendezésük egy-egy író- és toilette- asztal nagy velencei tükörrel, s préselt selyem bútorzat, mely a Királyné várószobájában halványsárga, a Királyéban pedig olívzöld színű, s ugyanilyen a fal kárpitja is. A nagy váróterem ajtajából szőnyeg fut a síneken át a vasúti kocsiig, mely a fejedelmi vendégeket Gödöllőre hozza, vagy onnan elviszi. A tágas váróteremben a három sarkon bordó selyem zsöllyék, pamlagok kínálkoznak. Ezen a várótermen át szállnak ki Őfelségeik, s a főhercegek; innen egy kurta folyosó vezet ki az épület másik oldalára, ahol a csinos oszlopsor előtt az udvari fogat várja a vendéget.”
Érdekes, hogy a neves épület tervezőjének kilétét illetően megoszlanak a szakvélemények, egyesek Rochlitz Gyula, mások Ybl Miklós nevéhez kötik azt; az épület műemlékké nyilvánításakor utóbbit, Ybl Miklóst tüntették fel.
A királyi váró az I. világháború után az államforma-váltáskor tulajdonost és nevet cserélt, kormányzói váróként nevesítették ezekben az időkben. A 2. világháború végén a kivonuló német csapatok felgyújtották az épületet. 1960-ban renoválták, ám a korlátozott anyagi lehetőségek miatt a korábbi koronaszerű manzárdtető helyére csonkolt tetőformát építettek. Szintén anyagi oka volt annak, hogy az épületet ekkor bevonták a vasút forgalmának lebonyolításába. Az egykori királyi váró azóta is az utasforgalom lebonyolítását látta el.” Forrás:http://hg.hu/cikkek/varos/12171-ujjaszuletett-a-godolloi-kiralyi-varo
