Már régóta tervezek egy kirándulást a baráti körömmel Máriahalomra. Rossz idő, beteg barát, és így tovább valami mindig közbejön. Van aki szerint minek oda elmenni, hisz kutatva van, és sok képet lehet látni róla az Interneten is. A különlegessége a temetőnek, hogy a Balaton felvidék mellett, itt maradt meg a legtöbb szív alakú fejfa. Szombaton valami azt súgta nekem, hogy a baráti kör nélkül egyedül is el kell menni ebbe a temetőbe. Féltem is gondolattól, hogy odacsődítem kirándulásra a baráti köröm, és nem fogom megtalálni a temetőt, illetve talán nem is érdekes ez a temetődomb.
Igaza volt a néninek a kocsi ott volt másfél óra múlva is, ahol hagytam. A temető pedig csodálatos, sok szép sírkő maradt fenn a XIX. századtól kezdve napjainkig. Úgy néz ki itt a jövőre is gondoltak és egy újabb parcella van kijelölve, parkosítva a jövőbeli temetkezésekhez. Ez a kis temető maga a csoda. Sok képet készítettem. Sajnos most visszanézve nem adja vissza azt a hangulatot, szépséget, amit ott, akkor éreztem. Így hát nem marad más hátra - leteszteltem a leendő kirándulási helyünket,- és csak kivárom, hogy a baráti kör előbb-utóbb velem együtt megnézhesse ezt a csodálatos kis temetőt. Néhány képet azért kedvcsinálónak idetettem, van itt szíves fejfa, sőt még tulipános is, de véleményem szerint ezt mindenkinek látni kell.
