Amíg a feleségem Tatán dolgozott, én egy nagyot sétáltam és nosztalgiáztam az Öreg tó körül. Az Öreg tó melletti sétaút mellett áll Öveges József szobra. Éppen egy diákcsoport ment el előtte. A vezető tanár meg se állt előtte, hanem ment, hogy más nevezetességeket mutasson be. A diákok közül az egyik gyerek azért hangosan megjegyezte, hogy az apukája egykor nagy tisztelője volt Öveges Józsefnek. Én meg megvártam, hogy elvonuljanak a gyerekek, és lefotóztam a szobrot. Öveges József televíziós fizika óráinak én is nagy nézője voltam. Öveges tanár úr műsorának – és általános iskolai fizika tanáromnak - is köszönhettem, hogy a komlói gimnázium fizika tagozatára jelentkeztem. Nem is szaporítanám a szót, hisz biztos más olvasómnak is van emléke, és emlékszik még Öveges tanár úr érdekes kísérleteire. Mindesetre én elsétáltam a tati Eötvös gimnáziumhoz, és lefényképeztem a felújított épületet. A felújításban egy ici-pici részem nekem is van, mert egyetemista korom egyik nyarán egy hónapot a gimnázium tatarozásán dolgoztam társadalmi munkában. A sétámon készített képekhez Öveges tanár úrról válogattam egy kis összeállítást, hátha az olvasóim közül valaki még nem tudta róla.
Öveges József (Páka, 1895. november 10. – Budapest, 1979. szeptember 4.) piarista szerzetes, pap, tanár.
A családi hagyomány szerint ősei – apai ágon – legalább kétszáz évig visszamenőleg népiskolai tanítók voltak. Édesapja, Öveges József (1871–1910), Öveges Alajos iskolai tanító fia volt, aki a Dunántúl több községében is tanított. Édesanyja Mihálovics Ilona (1877–1953), Mihálovics István pákai körorvos (1840–1892) leánya volt. Szülei a Zala vármegyei Göcsejben, Páka községben éltek, amikor legidősebb fiúként 1895. november 10-én megszületett József, akinek később még három testvére született.
Az elemi iskola első öt osztályát 1901-től 1906-ig a Győr vármegyei Péren végezte, utóbb a település a tiszteletére róla nevezte el az intézményt. Ezután szülei a győri bencés gimnáziumba adták. Tizennégy éves korában, 1910-ben meghalt az édesapja, de édesanyja tovább taníttatta. Mivel a bencés rendnek nem minden tagja foglalkozott tanítással, ezért szerzetesi családjául a legnagyobb tanító rendet, a piaristákat választotta. A piarista rendbe 1912-ben, tizenhét éves korában vették fel, és szerzetesi újoncévét – a noviciátust – a váci rendházban töltötte. A gimnázium VII. és VIII. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett.
Egyetemi tanulmányait, mint matematika-fizika szakos tanárjelölt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) végezte, ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat is folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az ünnepélyes fogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel teljesítette. A későbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.
A piarista rend 1919. szeptember elsejétől a szegedi Piarista Gimnáziumba helyezte, ahol 1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát. A tanári oklevél megszerzése után középiskolai tanárként tanított. 1920. július 4-én szentelték pappá, így vált teljes értékű piarista tanárrá. 1919–1922 között kezdte pályáját Szegeden, a piarista gimnáziumban, ahol mennyiségtant, vallástant, történelmet és földrajzot tanított, fizikát akkor még nem. 1922–1924 között Tatán volt tanár, szintén a piarista rend gimnáziumában. Ekkor jelent meg első zsebkönyve, melyet az újságban szellemesen így hirdetett: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József: Időjóslás és időhatározás című könyvét”. 1924-ben Vácra került a piarista gimnáziumba, de 1930-tól ismét a tatai piarista gimnáziumban lett tanár. Ezekben az években írta első tankönyveit (pl. Kis fizika). Szerette a természetet járni, többféle sportot űzött, rendszeresen úszott, télen korcsolyázott. Az Öreg-tó jegén reverendában korcsolyázva találta ki a vitorlás korcsolyázást. Sok időt töltött a fiatalok testi, szellemi nevelésével egyaránt, például a 146. számú Révai Miklós Cserkészcsapat cserkésztisztjeként. 1940-ben Budapestre került, ahol 1946-ig a piarista gimnázium tanáraként dolgozott.
A budapesti piarista gimnázium 1946/1947. tanévi évkönyvében a következők szerepelnek: „Öveges Józsefet a tartományfőnök úr erre a tanévre felmentette a gimnáziumi tanítás alól és megengedte neki, hogy a Magyar József Nádor Műegyetem Gazdasági Szaktanárképző Intézetében a négy évfolyam hallgatóinak teljes fizikai képzését elvállalja.” Öveges József középiskolai tanári működése ezzel lezárult, majd 1947-1948-ban a Közgazdasági Egyetem intézeti tanára, illetve 1948-1955 között a Budapesti Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanáraként oktatott. 1955-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugdíjba vonult. Később 1958-ban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre hívták tanszékvezető egyetemi tanárnak, amit visszautasított.
Öveges József az 1948-ban alapított Kossuth-díj első kitüntetettjei közé tartozott. A díjjal járó pénzből és egyéb támogatásokból öröklakást vásárolt magának Budán, a Széll Kálmán tér közelében és elöljárói engedéllyel kiköltözött a rendházból, ahova azonban később is visszajárt ebédelni.
A természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakjaként nagyon sokat tett a tudományos igényű ismeretterjesztés területén, többek között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulaton (TIT) keresztül, amelyben több mint harminc éven át az országos elnökség tagja volt. Szerkesztőbizottsági tagként 1953-tól részt vett az Élet és Tudomány című hetilap munkájában is. Ő vezette főszerkesztőként 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát, ez a népszerű adás 135 alkalommal volt műsoron. Legkedvesebb kísérleteim című műsorában egyszerűen elvégezhető, mégis látványos kísérleteket mutatott be, miközben élvezetesen, magával ragadó lelkesedéssel és könnyen érthetően el is magyarázta azokat. A Magyar Rádióban 256 előadást tartott.
Az élete hátralévő éveiben is fegyelmezett, szigorú rend szerint élt, rendszeresen hajnalban kelt. Minden évben csupán július végén vagy augusztus elején engedélyezett magának két-három hetes nyári szünetet. Ezt a szabadságot szülőföldjén, Pákán töltötte. Halála előtt egy héttel még rádiós riporton dolgozott. 1979. szeptember elején agyvérzéssel kórházba szállították és néhány nap múlva meghalt. 1979. szeptember 14-én a budapesti Farkasréti temetőben volt a szállítás előtti beszentelése. Szeptember 18-án temették el Zalaegerszegen, díszsírhelye – kívánságának megfelelően – édesanyja sírjának közelében van.
Az egykori piarista tanár a Magyar Televízió 1957-es megnyitó műsorában félórás fizika bemutatóra kapott szerepet. A sikeres bemutató után – mely élő adásban ment le, így minden kísérletnek elsőre sikerülnie kellett – Öveges a TV-nél ragadt, s 12 éven át mutatta be legendás fizikai kísérleteit a hangtan, a hőtan, a fénytan és az elektromos jelenségek tarka palettájáról. A professzor hallatlanul komolyan vette az ország tanítását, minden kísérletének bemutatására alaposan felkészült, és gyakran még a tükör előtt is próbákat tartott.
1958-tól lett főszerkesztője a 100 kérdés – 100 felelet címmel jelentkező havi műsornak, melyet 11 évig vezetett, s 135 adást élt meg. A műsor olyan hétköznapi kérdéseket járt körbe, mint például: „Miért nem esnek le a felhők?”, „Van-e a levegőnek árnyéka?”, „Mi van a buborékban, ha forr a víz?”. Az ismeretterjesztő sorozat rávilágított arra, hogy az egyszerű hétköznapokban is számtalan csoda vesz körül minket, amiknek megfejtésével a természet törvényeinek megértése felé teszünk egy-egy lépést.
Öveges József szeretetből tanított, a tudás átadása tette boldoggá, nem érdekelte a honorárium. Bár látszólag hátat fordított a rendjének, mégis szilárdan hitt abban, hogy a vallás és a tudomány nem egymást gyengítő, hanem épp ellenkezőleg, egymást kiegészítő részei a világ megismerésének. Öveges József professzor 1979. szeptember 4-én, 84 éves korában hunyt el, agyvérzés következtében. Nevét országszerte számos általános és középiskola viseli, a Nemzetközi Csillagászati Unió pedig a 67 308-as sorszámú kisbolygót Öveges-nek nevezte el a tiszteletére. Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96veges_J%C3%B3zsef http://mult-kor.hu/20120605_oveges_professzor_mindenki_fizikatanara https://moly.hu/system/covers/big/covers_133874.jpg?1395393515 http://retrolegends.hu/2013/05/05/oveges-professzor-kiserletei/
