Láng György neve nem volt ismeretlen nekem, mégis amikor felfedeztem emléktábláját és utána néztem az élettörténetének és műveinek nagyon meglepődtem. Középiskolában hallgattunk tőle modern zeneműveket, és néhány mondatban dicsőítették. Nem voltam elragadtatva tőle, most mégis meghatódva olvastam az emléktáblája avatásáról írt emlékeztetőt.
Születésének 100. évfordulója alkalmából szerdán megkoszorúzzák Láng György író, muzsikus, zeneszerző, grafikus emléktábláját utolsó lakhelyén, a budapesti Andrássy út 97. számú házban. Hollós Máté, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke a távirati irodának nyilatkozva az utolsó polihisztorok egyikének nevezte Láng Györgyöt, aki a Zeneakadémián Kodály Zoltán növendékeként zeneszerzőként és karnagyként is diplomázott, szimfonikus, kamara- és kórusműveket is komponált. Emellett a Képzőművészeti Főiskolát is elvégezte, és íróként is tevékenykedett. Zenei kritikái a 30-as években az Est-lapokban, a Budapester Montagszeitungban, a Budapesti Hírlapban, az Újságban, a Heti Hírekben és az Előrében jelentek meg. Kismonográfiát írt Bartókról, színdarabot, regényeket, amelyek közül talán a legjelentősebb a Hanele című kötet, amely egy kárpátaljai zsidó lány megrázó sorsát mutatja be. A könyvet saját grafikáival illusztrálta. Karrierjét a második világháború törte ketté, de optimizmusa a haláltáborban sem hagyta el, újságot szerkesztett Alpenjager tábor címmel. “Minden nehéz helyzet kijutott neki a háború előtt és a háború után is, mert igen szókimondó egyéniség volt” – jegyezte meg Hollós Máté. Hozzátette: az ötvenes években zenei és képzőművészeti előadásokat tartott, énekkarokat szervezett, de számos politikai támadás érte, ezért sem zeneszerzőként, sem íróként nem tudott érvényesülni. Szórakozóhelyeken zongorázott, hogy eltartsa családját, és közben írt és komponált. Legjelentősebb kompozícióját, a Concerto Ebraico című hegedűversenyt, amely zsidó motívumokat dolgoz fel, a Hungaroton 1998-ban nagy sikerrel jelentette meg. A sok teher mellett azonban nem születhetett meg több maradandó zenemű, amelyek komponálására pedig hivatott volt – jegyezte meg Hollós Máté. Életrajzi munkái közül a Johann Sebastian Bachról szóló Tamás templom karnagya, a Beethoven tavasza, vagy a Haydnról, illetve Botticelliről írt életrajzi regénye máig népszerű olvasmány. Három színművét is bemutatták: Katz bácsi (zenés játék, Bethlen téri színpad, 1935); Akik túlélték (Belvárosi Színház, 1946); Két férfi az ágy alatt (Dosztojevszkij témája nyomán, Vígszínház, 1949-50). Láng György 1908. április 4-én született és 1976. április 3-án hunyt el. Forrás: http://www.breuerpress.com/2008/04/08/lang-gyorgy-100-eves-lenne/
A Bálint házban emlékest is volt néhány éve, és az egyik ott elhangzott megzenésített műve nagyon megfogott.
Forrás: http://divany.hu/stilfuresz/2013/07/03/aki_meg_a_halaltaborban_is_ujsagot_irt/
Hanele című regényét pedig biztosan el fogom olvasni. Főleg azok után, hogy Ortutay Gyula, miket írt róla.
“Megrendítő olvasmány egy délután egy ültömben végigolvastam.,. ha teli is van néprajzi vonatkozásokkal… ez Irodalmi mű, Irodalmi alkotás a javából." Írta Ortutay Gyula Láng Györgynek egy magán levélben a Hanele című regényről. A Tamás-templom karnagya és más népszerű könyvek szerzőjének hagyatékában maradt ránk a Hanele. Látszólagosan idilli környezetben játszódik a regény a Kárpátalja világ zajától rejtett falvaiban: Gyertyánligeten és Nagybocskón. Együtt éltek a ruszinok, magyarok, románok, szlovákok és zsidók, küszködve a nehézségekkel, békés egyetértésben. Pedig nem is akármilyen különbségek jellemezték ezeket a népeket: eltérő vallási törvények és hagyományok, eltérő szokások. Igaz: nem keveredtek össze, de nem is ellenségeskedtek addig, amíg a világháborúk és a gazdasági válságok hisztériája, fanatizmusa idáig el nem szivárgott. Láng György regényének Hanele, a korán árvaságra jutott zsidó lány a főhőse. Kálvária járása megdöbbentő: szegénysége, rongyossága, ragyássága miatt elébb csak megtűrt, később megvetett lesz. Pedig – amíg van miből – segíteni próbálja őt a hitközség, a ruszin favágók, Rozsma Mátyás főerdész. Vagyontalansága, kiszolgáltatottsága azonban szinte az elállatiasodásig űzi Hanelét: a hitközségben ki akarják átkozni, mert nem tartja be a törvényeket, tréflit, azaz nem kósert eszik, hogy éhen ne haljon, és elszánja magát arra is, hogy áttér a pravoszláv hitre, mert Podluszki Cyril feleségül venné, mindenekelőtt dolgossága miatt De “pátfogásukért” cserébe könyörtelen ellenszolgáltatást követelnek tőle a ruszin favágók is: nőiségében részvét nélkül megalázzák. Nem csoda hát, hogy Hanele elfásul. Vágyai a puszta létfönntartásig hatolnak csupán: falni mindent, ami ehető, Láng György megrázó regénye Hanele élettörténetén keresztül néprajzi hitelességgel mutatja be e kárpátaljai népek életét, szokásait is. Forrás: http://moly.hu/konyvek/lang-gyorgy-hanele
