Felsőerdősor utca – olyan jól hangzik ez az utcanév. Várnánk, hogy az utcát égig érő fák szegélyezzék. De nem.

felsoerdosor1.jpg

Az utca két végét keresztező utcák ugyan fasorok vannak, de ebben a rövid kis utcában sajnos nincs. Ebben az utcában élt Koch Valéria. Húsz éve annak, hogy az Erdősor utcából Szederkény dombos erdői közé, szülőföldjére tért vissza.

felsoerdosor2.jpg

Vali lakóházát jól ismertem, mert a családunkkal sokszor látogattuk. Távozása óta a házat kerültem, pedig tudtam, hogy bemutatásra érdemes. A házban működik a Magyarországi Methodista Egyház pesti imaháza. A házról 1998-ból az alábbi bérház szociográfiai írást találtam.

felsoerdosor3.jpg

Csernák Zsófia: Budapest, Felsőerdősor utca 5. - bérház-szociográfia (1998)

felsoerdosor4.jpg

A ház a VI. kerületben áll, a Felsőedősor utcában, a Kodály körönd és a Lövölde tér között. Központi helyen, mégis kicsit elrejtve - hiszen teljesen beleolvad az utcaképbe, egy a sok egyforma budapesti utca közül. Ez a ház viszont csak kívülről olyan, mint a többi, a története csöppet sem szokványos. Az itt lakók nem is tudják talán, mi mindent élt már meg ez az öreg épület.

Az első adatok 1890-ből maradtak fenn. Ebben az évben, augusztus 26-án dr. Herczel E. Manó tanár kérvényt nyújtott be a székesfőváros tanácsához, hogy az egyszintes épületben sebészeti gyógyintézetet működtethessen, valamint egy halottas kamrát is magába foglaló földszintes toldalék épületet szeretett volna. Az alpolgármester 1891. március 25-én írta alá az engedélyt.

felsoerdosor5.jpg

A második emelet 1897-ben épült. Ha jól megfigyeljük, a ház külsején is látszik, hogy nem egyszerre építették, az egyes emeleteken ugyanis különbözőek a díszítések (az ablakok felett). Ugyanebben az évben nyújtott be kérvényt Feldmann Gyula háztulajdonos és neje lakhatási engedélyért. 1898. április 30-án meg is kapták.

felsoerdosor6.jpg

A ház életében az 1916-os esztendő hozott nagy változást. Február 18-án ugyanis a Püspöki Metodista Egyház vette meg az épületet, 308.000 koronáért. Mivel viszont nem volt még törvényesen elismert egyház, a Rottenbiller utcában található Keresztyén Könyvesház nevére íratták. A felavató ünnepségre ez év szeptember 3-án került sor. A ház vásárlásánál fontos megemlíteni Fanny Nast Gamble nevét, aki egy amerikai német metodista prédikátor lánya, illetve egy amerikai szappangyáros menye volt. Ő volt az, aki anyagilag támogatta az egyházat, hogy meg tudja venni az épületet. (Érdekesség, hogy ettől a Gamble nevű szappangyárostól ered a ma is működő Proctor & Gamble cég.) Az emléktábla, ami a tiszteletére készítettek ma is megtalálható a kapualjban:

 felsoerdosor8.jpg 

"Az első emeleten szép tágas imaterem van. Az első emeleten egy-két szobás lakás, leányotthon számára, a második emeleten szintén két szobás lakás, 'fiatal emberek otthona' számára van kijelölve. A 2. emeleten van a lelkészlakás is, amely 3 szép tágas szobából áll. Az épületben számos lakás van, melyek azonban mind ki vannak adva." (Békaharang 1916.)

felsoerdosor7.jpg

A harmadik emelet 1923-ban épült meg. "Az eddigi két emeletre, még egy harmadikat emeltettünk, melynek minden helyisége a mi rendelkezésünkre áll. Ezen a harmadik emeleten van a szuperintendens irodája és lakása, a prédikátor előképző iskola, az ifjúsági otthon egyetemi hallgató- és iparos- vagy hivatalnok-lakóinak szobáival, a gazdasági felügyelő irodája, ebédlő, társalgó, konyha és a házvezetőnő lakása. Az első emeleten, az utca felöli fronton van a magyar imatermünk és a földszinten az első üzlet: a Keresztyén Könyvesházunk könyvkereskedése." (Békeharang 1923. május 15. Az újságot a Keresztyén Könyvesház adta ki.)

 1949 szeptember 29-én a ház tulajdonjoga a már törvényes vallásfelkezetként elismert Metodista Egyház kezére került. Erről az időszakról a lakók pozitív emlékekkel számoltak be. Különösen egy Dobozi Ferenc nevű házmester emlegettek. Állítólag az ő idejében volt a legnagyobb a rend. Pontos ember volt, szigorúan nyilvántartotta a lakókat. (A lakbér 35 pengő volt.) Azoknak is be kellett jelentkeznie, akik vidékről érkeztek rövidebb időre. A házirend is szigorú volt. A kapu reggel 6-tól este 10-ig volt nyitva. Az este 10 után érkezőktől 10 fillért szedett be a házmester. (Ez egy héten kb. 30 pengő bevételt jelentett.) Mellette működött még egy viceházmester is, aki pl. a szemetet gyűjtötte össze az ajtók elől.

felsoerdosor9.jpg

A ház érdekességének számított a 3. emelet utcai részén található "legényotthon", amelyhez 11 szoba, egy hálóterem, ebédlő, konyha és személyzeti szobák tartoztak. Egy házvezetőnő rendszeresen főzött az itt élőknek. A ház többi lakója is szívesen járt ide ebédelni.

Az utcai fronton, a földszinten több üzlet is működött. Egyrészt a Keresztyén Könyvesház, amely füzeteket és más írószert is árusított, másrészt volt egy fodrász, valamint itt dolgozott egy Likota nevű cipész, aki állítólag 20 pengőért készített cipőt méretre.

Az újabb változás 1953-ban következett be. Ebben az évben, egy 1952-es törvény alapján az épület 70%-a a magyar állam birtokába került. 1969. április 15-én, mikor a ház társasházzá alakult a VI. kerületi Ingatlankezelő Vállalatot és a Metodista Egyházat tulajdonostársaknak jelölték meg. A társasház alapító okiratban részletesen leírták, mi az, ami a közös tulajdon és mi az, ami az Ingatlankezelő Vállalat, illetve az egyház tulajdona.

Az 1990-es évektől kezdte az Ingatlankezelő Vállalat a lakásokat eladni a bérlőknek. Így a jelenlegi, 1998-as felmérés alapján az egyházé 30,67%, az önkormányzaté 10,90%, a többi pedig magántulajdon.

A mostani lakások nagyon különbözőek. A földszinten található 8 lakás, 2 üzlet (Videotéka, Fegyverbolt), egy gyülekezeti terem, illetve egy pinceterem. 10 lakás van az első, és 9 lakás a második emeleten. A harmadik emeleten pedig 5 lakást találunk, valamint a Metodista Egyház otthonát, illetve könyvtárát.

 Az átlagos lakásméret 58,02 négyzetméter, az átlagos szobaszám pedig kb. 2. (Ha az imatermet, üzleteket, egyházi irodát, pincetermet nem számoljuk.) A lakások összesen 1972,80 négyzetmétert tesznek ki, a ház 2543 négyzetméteres. Ebből egyházi tulajdon 779,65 négyzetméter, önkormányzati tulajdon 277,12 négyzetméter, a többi magántulajdon.

felsoerdosor10.jpg

A ház kívülről eléggé "megviselt" állapotban van, még a háborús lövedékek nyomai is látszanak a falán. Ennek oka talán az, hogy közös tulajdonban áll. Az utóbbi években kezdték el a belső udvar, a körfolyosók, illetve a lépcsőház rendbetételét. A közös tulajdon időnként a lakók között is teremtett, illetve teremt kisebb konfliktusokat, mégis azt mondhatjuk, hogy mára egy jól működő lakóközösség alakult ki, amely magába foglalja a házban sok mindent megélt 80 éven felülieket és a legújabb generációt képviselő gyerekeket is. Forrás: http://mix.metodista.hu/mixujsag/2005/2005JUN/2005jun.htm

Szerző: MULTMENTO  2018.03.17. 07:23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr7513715076

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2018.03.17. 19:04:46

Ennek a háznak a történetéről valószínű lehetne egy regényt írni. MI minden mellett megyünk el úgy, hogy nem tudunk róla semmit, pedig, ha beszélni tudnának a falak....

MULTMENTO 2018.03.18. 16:49:55

@aranyosfodorka: Ha regény nem is, de K.V. életrajzi kötetben egy fejezet biztosan kerül a házról. Egy másik házról egy 60 évvel ezelőtti lakónévsort ígértek, abból meg ha regénynem is, de posztot biztosan írok.
süti beállítások módosítása