Érdekes, hogy egyes porcelánokon nem látszik az öregedés, főleg a keményporcelánoknál. A lágy porcelánokon már sokszor 50 év után, vagy előbb is megjelenik a sötétedés, és antik kinézetük van. A kemény porcelánoknak nem látszik a kora, így ha csak kívülről nézünk egy 120 éves kemény porcelánt nem tudjuk megkülönböztetni egy fele annyi időstől. A Zsolnay porcelánokat a XIX. század vége óta jelölik, előtte ezeket a porcelánokat tömegével jelöletlenül gyártották, azért a család mindig is Zsolnaynak hívta azt a komacsészét is, mely jelöletlenül ugyan, de ma is közöttünk díszeleg máz alatti matricás díszítésével. A díszítés egyszerű szederág, persze érett szeder és virágos egyszerre van rajta. A családi emlékezet szerint még volt a csészéhez egy ugyanilyen leveses tál is, de az valamikor eltört, így a szemétbe került. Egyszer csak mit hoz a sors, mit veszek észre, hát egy szedermintás tálat. No mit gondolnak, mit csinál ilyenkor egy Múltmentő? .... Azt hiszem a kedves olvasó hamar rájött, hogy én sem sokáig gondolkodtam, és meg is vettem a levesestálat, melyen ugyanolyan minta díszeleg, mint a  komacsészén. Valaha, csecsemőkorukban lehet, hogy egymás mellett áltak a pécsi manufaktúra műhelyében félkészen, és épp azon kísérletezett Zsolnay Vilmos, hogy hogyan tud szép és sorozatban gyártható komatálat és csészét készíteni a környékbeli paraszti konyhákra. Úgy gondolom ez a kísérlet sikerült, annyira, hogy vagy 120 év múlva is tökéletesen használható porcelán tárgyaink vannak. És Nézzék csak meg újra milyen "fiatalosan" feszítenek ergymás mellett! Ilyenkor örülök, hogy sikerült összehozni megint egy párt. Száz, százhúsz, vagy ennél is több éve már annak, hogy nem látták egymást ? Én úgy gondolom lesz még azért újabb száz évük egymás társaságában.