Már régi vágyam, hogy a Biedermeier asztalon legalább néha valódi Biedermeir porcelán álljon. Ez a készlet a XIX. században készült, legalább is a jelölt darabok (a jelöletlenek pótlások később készülhettek). A gyárak többsége abban az időben még nem használta a fenékjegyeket, ezeket Zsolnay Vilmos is csak az 1880-as évekről használja. Előtte a kereskedők saját készletre és fenékjellel készíttettek divatos porcelán készleteket a polgári asztalokra. Kedvenc Bidermeier mintám ez az egyszerű szögletes csésze bordázott fallal, mely arany szegélyű. Az igazi szépsége a füle, mely szépen görbül és igazán játékos, a szecesszió előfutára ez a Bidermeier görbe. Fischer Emil porcelán üzlete annak idején igencsak elegáns helyen volt a Bécsi utcza és a Kristóf tér sarkán, a Nyugati Pályaudvarról valószínűleg még csak konflissal lehett a porcelánkereskedéshez jutni, és csak később 1879-ben nyitott a HAAS & CZJZEK üzlet a Nugatihoz közel ( a pótlást lehet, hogy már itt vették hozzá). Ezt a formájú porcelánt gyártotta a Lukafai Üveggyári Raktár Pécsett, mert találkoztam pont ilyen fülformájú jelzett árverési darabbal. Kuny Domokos is biztosan gyártott Budán a Déli Pályaudvar helyén hasonlót. Akárhol is készült, az biztos, hogy eddigi életében sokat utazott, ló vontatta szekéren rázkóhatott a Lánchídon Budáról Pestre, akár még az Aranyember is szállíthatta hajón   Mohácsról Pestre. Én az Operaház melletti kis régiségkereskedésből hoztam, talán egy hajdan nagysikerű Operaénekesnő kínálta vele kávéval egykori udvarlóját. Most reméli, hogy a  korban hozzáillő asztalon szolgálhat még sokáig.