Tegnapi napom elég rosszul indult, mert mire beértem munkahelyemre kiderült, hogy a rendszer, aminek szállítását várom késik, mert nem sikerült hozzá beállítani a szükséges paramétereket. Azaz a várt munka megint tolódott egy kicsit. Mindenféle szervezés eredményeként ebédidőben beesett a kisebbik lányom, akit elvittem a közeli kínai büfébe ebédre. Ebéd után aztán kénytelen voltam lányomat a metró megállóig elkísérni, mert mint a nők többsége ő sem a tájékozódó képességére büszke. A lányom már 19 éves, de mégis meg kellett állnunk a játszóház kirakata előtt és nagyon megtetszett neki Mazsola figurája. Nem is tudtam, hogy lányomat ez a figura érdekli. Én ezen a mesén nőttem fel, sűrűn játszották gyerekkoromban az Esti mesében a Mackó után. Lányom alig látott Mazsolát, úgy látszik mégis megfogta és születésnapra ezt kért ajándékba. Természetesen nem lehet ennek ellen állni, így valószínűleg meg fogja kapni.

Megfordult fejemben számtalan gondolat, mígnem eszembe jutott gyerekkorom kedvenc mesekönyve a Bátyácska és Húgocska. Gyönyörűen illusztrált és egy gyönyörű iniciáléval indul a könyv, és szinte minden oldalon kép és szöveg is van. Így megszületett az ötlet és egyelőre annyit elárulhatok belőle, hogy mindegyik rajzocskához fog tartozni egy szöveg egy különleges iniciáléval, és ha valósággá válik egy meseszép mesebeli kiállítás fog kerekedni belőle. Egyelőre az ötlet a szerzőnek is nagyon tetszik és már sikerült is a tervhez harmadik társalkotót is beszervezni.