Rendes város volt, ahol példás rend uralkodott. A polgárai szerettek itt lakni, szerették a városukat, ahol minden megtalálható volt. Minden. Ott volt pl. a Virág utca. Itt üzemelt az a piros lámpás műintézet, ahova olyan lelkesen jártak a tisztes férjek, a serdülő ifjak, és a nagypapák is. Itt is példás rend uralkodott. A "madam" megkövetelte a higiéniát, a lányainak makulátlanul tisztának és egészségesnek kellett lenniük. Üzleti vállalkozásának ez volt az alapja. Azt már pontosan nem tudni, hogy ki volt az értelmi szerzője annak, hogy a szódásüveg nem csak arra való, hogy a frissítő nedűjével az ebéd elmaradhatatlan kelléke legyen. Egy szó mint száz, a szemfüles és leleményes lányok illetve a madam hamar rájött hogy a szódásüveg és a benne lévő folyadék milyen kiválóan hasznosítható az ő szakmájukban is. No nem a vendégek itatására gondoltak. A félelmetes lehetőség abban rejlett, hogy irányíthatóan erős vízsugár lövellt ki az üveg csövéből. Mi másra is lehetne ezt használni, mint tisztálkodásra, ötlött fel bennük a nagyszerű felismerés. A cső hosszúsága pont jó, a vízsugár adott, abszolúte tisztán tartható a kiöblítésre szánt testrész..
A probléma ott kezdődött, hogy az üvegek nem egyszer használatosak voltak, hanem újra kellett tölteni őket. Így tehát a kiürült Virág utcai szódásüvegek pár nap múlva, ugyanazzal spriccelős csővel, pár nap múlva Viczéék ebédlőasztalán díszelgett.
A botrány ott robbant ki, hogy a Virág utcai lányok forgalma megnőtt, ezzel együtt a szódásüvegek száma is .Egy szép napon a kisváros tisztes polgárai arra virradtak, hogy a szódás nem tudott nekik szódásüveggel szolgálni.
— Mi a kő? Hova lett az a sok üvege? — kérdezték a tisztes feleségek és háziasszonyok felháborodva a szódástól.
— Ja kérem, kezicsókolom, a Virág utcába viszem.
A Virág utcába? — néztek össze az asszonyok sokatmondóan. — Tudtunkkal ott a kedves vendégeket nem szódával itatják.
Erre a szódás csak sunyin vigyorgott, mire az asszonyokban felébredt a gyanú. ( talán mert ők is használták effélére az üveget, vagy csak megfordult már a fejükben?) Ettől kezdve a kisvárosban elszabadult a pokol, a feldühödött asszonyok egészen a városházáig mentek, hogy követeljék a szódásüvegek eladásának a megszüntetését a Virág utcába. De mivel ez lehetetlen volt, no meg a polgármester is a Virág utcába járt, és szerette ha egy lány tiszta, valami más megoldást kellett kitalálni. Nem lehetett csak úgy megtiltani, hogy a piros lámpás házba ne menjen a szódás.
Végül a felesége találta meg a megoldást.
— Legyen olyan a szódásüveg kiöntő csöve, hogy díszes és cirádás legyen, mint egy kinyílt virág szirmai. —mondta az urának. — Így szép látványt fog nyújtani az ebédlőasztalon, és azok a szégyentelen perszónák nem tudják oda bedugni, ahova eddig bedugták. —sipította.
Így történt azután,hogy a város rendeletben szabályozta a szódásüveg kiöntő csövének a formáját.
Képek: Különféle díszes szódásüveg fejek, jófejek. Alul, egy igazán színes egyénisége a szódásüvegeknek, fél literes.
