Haladás és hagyomány mindkettő fogalom nagyon a miénk. Napról napra újabb és még újabb számítógépekkel dolgozunk, én is egyre jobb és korszerűbb számítástechnikai gépekre vágyom, mégis hagyományos régi tárgyakkal, megszokott eszközökkel veszem körbe magam. Lányomra ugyanez jellemző, ha lenne pénze a legdrágább hordozható számítógépet venné, és használná. Ugyanakkor régóta emlegeti, hogy ő saját maga szeretne szódát készíteni. Nem ám modern szódagéppel, hanem a legközönségesebb hagyományos szódásszifonnal. Tulajdonképpen a hétvégi házunkban is van szódás szifonunk, használhatná a lányom azt is. A mi szódásüvegünk még a nyolcvanas évekből származik, műanyag fejű modern darab. Az én gyerekkoromban egyszerűbb alumínium szódásszifonok voltak, inkább egy olyat tudnék elképzelni a lányomnak.
Emlékszem a hatvanas években nehezen lehetett a szódásüveghez hozzájutni, szüleim az ÁFÉSZ boltban külön feliratkoztak egy szódásüvegre, hogy legyen nekünk is olcsó szódánk, ne csak a szikvizestől vásárolható drágább. Az iskolában komoly beszélgetéseink voltak a szódásszifonról. Egyes „jól értesült” gyerekek azt mondták, hogy azért nincs, mert gyártanak eleget, kell a fegyverekhez, mert ez a szódásszifon nemcsak szódakészítéshez jó, hanem vadászrepülő gyártáshoz. Azokban a hidegháborús időkben még igaz is lehetett. Ipari csúcsteljesítménynek számított nekünk akkor az a szifon, talán ezért is lenne jó megint egy ilyenhez hozzájutni. Hazafelé sétálva aztán egy régiségkereskedésben megláttam gyerekkorom szódás szifonját. Igazi magyar alumínium szódásüveg, nyakán felirat „Made in Hungary”, még a szifon feje is fémből van. Nem modern rozsdamentes, hanem egyszerű magyar alumíniumból.
Ez kell a lányomnak ! — Kiáltottam fel, csak úgy magamban, aztán meg is vettem. Rögtön a felújítását is megoldottam, mert ha a lányomra hagyom tíz év múlva sem készülne benne szóda. Én meg elhatároztam, hogy ebből márciusra használható szódásüveg lesz. Lett is. Nem kellett hozzá sok utánajárás, mert alkatrészeket még lehet vásárolni hozzá.
Tulajdonképpen csak jól jártam a szifonnal, mert ehhez egy új szifon árának töredékéért (kevesebb, mint feléért) hozzájutottam, és ezentúl kevesebb teli ásványvizes palackot kell felcipelnem az ötödik emeletre. Az ásványvíz és szódavíz közötti árkülönbözetet, meg félre fogom tenni, és elutazunk rajta. Azt még nem tudom, hogy hova utazunk, de azt igen, hogy a szifont és a patronokat visszük. Nem fogok én a pálmafák alatt palackos ásványvizet inni !?
Ezen az oldalon rengeteg szódával kapcsolatos linket találni:
Ezt a blogbejegyzést ugyan másfél éve írták, de ma is elgondolkodtató:
Kép: Felújítva a retro szódásszifonunk, megfelelő hátteret is találtam hozzá!
