Az előző posztom úgy látszik több barátomnál hozta elő a hatvanas éveket. Felemlegettük a tejeskannát, és láss csodát barátom már is előszedte vidéki haciendájában lakó tejeskannát. Ez éppen nem a magyar ezüstből készült, hanem zománcozott fémlemezből, de mégis féltve őrzött kincse barátomnak. Nyaranként talán még vázának is használják, mint mi a vidéki házunkban, de sajnos már frissen kimért tejet nem szállítanak benne. Múlt év nyarán még találkoztam egy tejes kocsival, melyből kimérve is lehetett tejet vásárolni. De jó lett volna, ha akkor nálam lett volna a régi tejeskannám! A szomszédos Ausztriában pedig négy évvel ezelőtt Willendorfban még tejautomatát is láttam, sőt ki is próbáltam, vettem belőle tejet. A prospektus szerint a környékbeli gazdák pasztőrözött tejét lehetett ott megvásárolni. A tej olcsóbb volt, ha saját bögrébe kértük, máskülönben meg papír bögrét adott hozzá az automata. Nagyon tetszett, de jó lenne, ha nálunk is lehetne már így valódi tejet vásárolni.
