Legújabb bolhapaici szerzeményemre, már évek óta várok. Régóta keresek a piacon egy TINTENKULI-t. Nem magamnak, hanem a kisebbik lányomnak keresem, mert szeret kézzel írni. A hagyományos töltőtollnál jobban szeret csőtollal írni, de azt nem olyan kényelmes fogni, mint a töltőtollat. A TINTENKULI sok szempontból a legjobb választás lenne a lányom számára, mert ötvözi a csőtoll precizitását a töltőtoll kényelmével. Évek óta a baráti köröm elfogadható Tintenkulit keres nekem, egy legutóbbi levélben  például ezt  írta a barátom a tintenkuli keresésről:

„Feltúrtam az egész piacot. Eredmény:2 tintenkuli.6000Ft.-tiszta, mozog benne a tű.12000Ft.-tiszta, a tű nem mozdul, eredeti kartondoboz+német használati utasítás, dátum nincs. Áztatni,kipróbálni csak csak langyos vízzel engedik.(Mozdul-e a tű,felszívja a vizet,nem csöpögteti,ha lefele tartom?) Egy picit biztos lehet alkudni,tudom,akkor is sok.”
Én ugyan nem túrtam fel soha a piacot, csak mindig átnéztem a töltőtoll kínálatot. Tintenkulit valóságban még soha nem láttam, de interneten utánannézva tudtam, hogy a Tintenkulikon egy vörös csíkon van a felirat. Egy hatalmas dobozban vagy négyszáz régi töltőtoll között 2 méterről kiszúrtam a Tintenkulit. kiemeltem, ezt az egyet. Megnéztem, beleszáradt tintát láttam, de a toll hiánytalan. Ezt egykori gazdája tintával együtt rakta el évtizedekre. Tudom, hogy nem kell mást tennem, mint várni, míg szép lassan feloldódik a beleszáradt tinta. Már csak az árát kellett megtudakolnom. Féltem, hogy számomra elfogadhatatlan árat fog mondani, de nem a vételár ezer forint alatt volt. Így aztán évek után szerencsés TINTENKULI fogásra akadtam.
Aki nem ismerte eddig ezt a nagyszerű régi töltőtollmárkát annak ajánlom olvasásra az alábbi regényrészletet: „Emlékszik-e valaki a technológia akkori csúcsteljesítményére a TINTENKULIRA? Az első modern, a fémtollas típustól eltérő, csőszerkezetes töltőtollra, a mai golyóstoll ősére. Irodában, hivatalban rangot, tekintélyt, iskolában ájulást jelentett. Még a tanár uraknak sem volt, még Szép Agenor énektanár úrnak sem, aki pedig mindég csokornyakkendősen, hófehér ingnyakban, lakkcipőben tartotta az óráit….és a toll Greta Garbóval együtt! Hát ennek nem lehetett ellenállni.”

A TINTENKULI reklám 1936-ból innét: http://www.fountainpen.it/

Szerző: MULTMENTO  2012.05.07. 01:01 2 komment

Címkék: papír

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr554490389

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2012.05.07. 07:49:59

A tollat én is csak hírből ismertem.De a történet - amit az adott címen visszakerestem - nagyon kedves.
süti beállítások módosítása