Ma, amikor hat óra után nem sokkal elindultam otthonról nem gondoltam, hogy egy posztírással fogom kezdeni a napom. Aztán felnéztem az égre, és megláttam a hajnali égbolton a Holdat. Mögöttem épp kelt fel a nap, és előttem pedig búcsúzott a hold. A Föld légkörén át kéknek látszott. Sokszor lehet ilyennek látni, amikor egyszerre van jelen az égbolton a Hold és a Nap. Van amikor nincs fenn még a nap, de a úgy világítja meg a holdat, hogy az sötétkék. A sötétkék holdra vadászni kell — ezt próbálta megtenni Aranyos Fodorka nemrég —, mert azt kevés ideig lehet megfigyelni. a most bemutatott világoskék holdat sokszor és sokáig lehet tanulmányozni. Én mentem Északnak, Jobbról néha láttam a Napot felkelni, Hátam mögött pedig Ballra éreztem, hogy ott figyel rám a Hold. Néha megálltam fényképezni, és ez lett belőle. Az utolsó képen még az is látszik, hogy a felújított panelházra festett napórán még hét óra sincs. Ezekkel a képekkel kívánok most „Jó Reggelt” Szeptember első munkanapján minden Kedves Olvasómnak!