A budapestiek szerint még mindig a legjobb a Központi Nagyvásárcsarnokban vásárolni, mert lám az angol királynő is itt vásárolt, amikor Budapesten járt. Én pedig azért mentem fotózni, mert egy újabb gyöngyszem, amely Budapesten a Zsolnay gyár és az ott dolgozók hírnevét dicséri.
Röviden ennyi az épületről a főbb tudnivaló: „Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. A magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete kb. 10 000 négyzetméter. Óriási vas tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké. Az idők folyamán erősen tönkrement, 1994-re azonban felújították, 1999-ben pedig elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díját.”Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zponti_V%C3%A1s%C3%A1rcsarnok
Amikor legutoljára ott jártam, pont pécsi vendégeim voltak. A vendégekkel előtte a Nyugati pályaudvarnál jártam, amelyikről elmeséltem, hogy az Gustave Eiffel irodája tervezte. Vendégségem férfitagja, amikor meglátta a csarnok vasszerkezetét, megelőzött az idegenvezetési szövegem ismertetésében és mondta: „Tudjuk, ezt is Eiffel tervezte” —… Én meg javítottam, hogy ezt nem, de a szülővárosához sokkal több köze van, mert a Zsolnay gyárban készült sok részlete, amelyikre a lakásuk nézett évekig.
A képekről: A Vásárcsarnok néhány részlete, ahogy én láttam. Az utolsó kettő kakukktojás a főbejárattal szemben levő szecessziós épületről, melynek homlokzatán levő mozaikja szemet gyönyörködtető.
