Nemcsak az eltűnő temetőt érdemes fotózni Kánban. Az utóbbi években a falu újraéled, és ezt jó látni. A faluról ajánlom az alábbi kis mesét elolvasni, mely az idei évben Barátság folyóirat februári számában jelent meg. A mesét nem én írtam, de közöm volt hozzá, mert a szerzőjének én voltam az egyik adatközlője. Egyszer volt… avagy „sváb” csipkerózsika: http://nemzetisegek.hu/repertorium/2012/01/belivek_24-25-2.pdf
Illusztrációként készítettem a faluról, és annak mostani állapotáról néhány képet. Szemet gyönyörködtető házak, és falukép. Amikor sétáltam a faluban és fotóztam feleségem felfigyelt egy házra, melyet eladóként hirdettek. Mondta, hogy siessünk, mert még megveszem. Én tudom — hogyha lenne is rá pénzem — én már nem vennék Kánban házat. Mai formájában úgy néz ki Kán, mint egy múzeumfalu. Én pedig nem érzem magam múzeumi tárgynak.
