Pünkösd hétvégéjén az M6-os út mellett a töltését szinte végig végtelen pipacstenger borította. Most kellene megállni és fényképezni gondoltam, de nem lehetett. Aztán a parkolóban, ahol megálltunk, mintha megszakadt volna a pipacsok vérvörös folyama.

Ezen a képen, éppen közelítek a néhány pipacshoz, mely a töltés oldalán található.

Távolról egész jókat tudok fotózni, de közelről.

Sokszor kellett próbálkoznom, mire összejött egy használható makró fotó a virágról. Nagy szerencsém volt, mert az egyik virághoz épp egy zümi közelített.

Falura leérve, aztán meséltük, hogy mennyi sok szép pipacsot láttunk az út szélén. „Nálunk itt falun nem lehet már találni, se pipacsot, se búzavirágot.” – Panaszkodott anyósom.

Valóban nem találtam a környéken a búzatáblák mellett, se pipacsot, se búzavirágot. Úgy néz ki a szelektív gyomirtás megtette a hatását. Csak éppen a parlagfüvet nem sikerült kiirtani. Az Amerikából behozott gyom kiirthatatlan. Sajnos ezt tapasztaltam a falu szélén. Szerencsére az út szélén még sok a pipacs.