Már korábban is írtam, hogy ha bolhapiacon, régiségkereskedésben, vagy múzeumokban járok vadászok német feliratú kézimunkákra. Fontos kortörténeti dokumentumok ezek. A magyarországi németektől nagyon kevés írott szöveg maradt meg. A temetők fejfáin még lehet sírverseket találni, ezeket gyűjtjük is. Lehet még találni hímzett textileket, melyeken szövegek jelennek meg. Hímzett szövegek lehetnek lepedők szélein, falvédőkön, törölközőkön, mintakendőkön. Amennyiben találok ilyen kincseket, ezeket megvásárolom, vagy, ha nem eladóak lefényképezem, hogy legalább az legyen meg az utókornak. Fontos ezeket összegyűjteni, mert a huszonnegyedik órában vagyunk.

Eddig nem sokat sikerült összegyűjteni belőle. A cél, ezek tudományos elemzése, és az értékek megőrzése az utókornak. Ezek tudományos feldolgozásához ugyanakkor – feleségem szerint -, alsó hangon is legalább száz darabra lenne szükség. Minden egyes darabokról tudni kellene, hogy mely faluban, és mely időszakban készült. Az sem lenne hátrány, ha még a készítőjéről, annak családjáról is lehetne információval rendelkezni.

Jelen esetben egy ilyen anyagnak alig tíz százalékával rendelkezünk. Nem tudom valaha összejön-e egy kutatásra érdemes korpuszgyűjteményem. Én optimista vagyok, és reménykedek.

Amennyiben olvasóim között akad olyan, aki a fentebb említett német hímzett szöveges textíliával, vagy annak fotójával rendelkezik, kérem, nekem jelezze. Amennyiben legalább lefényképezni tudja, szívesen veszem, ha részemre elküldi a multmento@indamail e_mail címre.

Példaképpen most egy tulajdonomban levő mintakendőt mutatok be. A mintakendőkről az alábbi kis hasznos ismertetőket találtam.

"A mintakendő textil alapanyagra hímzett, különféle öltéstechnikákkal kivitelezett minták gyűjteménye. Ahogyan a megnevezésük is mutatja, a hímzéstechnikák és - minták elsajátítására és megjegyzésére, fejben tartására szolgáltak. Egyetlen kendőről sem hiányozhatnak az ábécé betűi és a számok, ezért készítésük az írás- olvasás és számolás elsajátításában is segítséget jelentett. A kézimunkával foglalkozó lány így tanulta meg, hogyan hímezze rá nevét a fehérneműire és hogyan számozza azokat....A mintákat leggyakrabban keresztszemes technikával öltötték, és csaknem valamennyi mintakendőt bebélelték. A biedermeier stílusú darabokon megmaradtak a korábbi jellegzetes motívumok: a fekvő szarvas, a páva, a húsvéti bárány, a keresztre feszítés vagy Ádám és Éva, megjelentek újabb elemek is, például a bőségszaru vagy a barátság és az örök hűség szimbólumai: az urna, különféle koszorúk és virágok - mindenekelőtt azonban a rózsa." /Semsey Réka: A hímzőművészet ábécéje, Műértő, 2005/ Forrás: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.586217694777927.1073741826.141244222608612&type=1

„A 16. századtól külföldön már nyomtatott mintakönyvek közvetítették a különféle hímzésmintákat. Ezeknek a mintagyűjteményeknek textilre másolása a mintakendő, melyeken később is a lányok, asszonyok a legszebb motívumokat gyűjtötték össze.A lányok háztartással kapcsolatos teendőinek egyik fontos területe volt a szövés, varrás és hímzés elsajátítása. Ebben idősebb családtagjaik mellett az iskola is segítséget nyújtott, az ott tanult minták, technikák gyűjteménye az iskolai mintakendő.

A varrás, szövés, hímzés oktatását Mária Terézia az árvaházakban már a 18. század közepén bevezette. 1868-tól a polgári és felsőbb népiskolákban, 1905-től pedig a népiskolákban lett kötelező tantárgy. Az igényesebb darabokat a lányok megőrizték, gyakran bekeretezték, utódaikra örökítették.

A bemutatott mintakendők általában keresztszemes munkák, változatos betű- és számsorokat, illetve sormintákat tartalmaznak. Vagy egy színnel, vagy színgazdagon hímezték ki. Egy mintakendő fehér hímzés, melyen változatos vagdalásos és szálhúzásos technikákat örökítettek meg. Ezen a darabon a textilek javításának fontos elemeként foltozás és stoppolás is található.

A múzeum legkorábbi mintakendője 1878-ban, az utolsó darab pedig 1922-ben készült. A mintakendő mellett egy mintahorgolást is kiállítottak, mely a hagyomány szerint 1926-ban készült. Dr. Füvessy Anikó”  Forrás:http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=5352&ID=459

A képen levő mintakendőt a Petőfi csarnok bolhapiacán vásároltam. Az eladó a származási helyének Veszprém megyét adta meg. A mintakendőn a készítő neve és a készítés évszáma is szerepel, SCHIPPERT OLGA, 1895. Ennek alapján szerencsés esetben - levéltári kutatások alapján - ki is derülhetne a szűkebb származási hely.