Kettő virág beszélget.
- Szeretsz?
= Szeretlek.
- Biztos, hogy nagyon szeretsz?
= Nagyon-nagyon szeretlek !!!
- Na, jó. Akkor hívjuk a méhecskét!
Jutott eszembe ez a régi vidám kis szerelmi „egyperces”, amikor megálltam a telken a virágzó cseresznyefa alatt a fűnyírás közben. Látni ugyan nem nagyon láttam, de a méhecskék olyan szorgalmasan dolgoztak, hogy a zümmögésüket a fától távolabb is hallani lehetett. Nagyon szeretem a szorgalmas méhcsaládokat hallgatni. Sokáig nem hallgathattam, mert nekem is szorgalmasan kellett dolgoznom, hogy be tudjam fejezni a fűnyírást a kertben. A virágba borult fáimról távoli képet nem is készítettem, csak néhány makrót, hogy bemutassam milyen szép a virágszerelem.
