Az Andrássy úttal párhuzamos Délibáb utcában van egy kisebb méretű társasház, a ház falán szemmagasság fölött egy kis emléktábla. A kis táblát, sokan észre sem veszik. Az észlelők többsége úgy megy el, hogy még csak hallani se hallott a táblán szereplő házaspárról. Az 1978-ben kiadott matematika-történeti ABC-ben Rényi Alfrédról csak néhány soros szócikk emlékezik, Rényi Katót meg sem említik. A neten azért többet találni a Rényi házaspárról, bár nem könnyű összeollózni egy kis ismertetőt. Nemrég könyv is jelent meg a házaspárról, amely könyv megvételén el is gondolkodtam. Biztos érdekes család és matematika történeti könyv a házaspár gyermekétől.

Rényi Alfrédról:

Igazi szellemi dinasztia tagjaként látta meg a napvilágot 1921. március 20-án: édesanyja Alexander Borka Budapest talán legismertebb fényképész-szalonját tartotta fenn, Ferenc nagybátyja Freud tanítványaként az USA-ban megalapította a világhírnévre szert tett amerikai pszichoanalitikus iskolát. Másik nagybátyja híres feltaláló volt Angliában, Erzsi nagynénje énekesként fut be karriert Amerikában, nagyapja, Alexander Bernát az újkanti filozófia legjelentősebb hazai képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki matematikusként is megállta a helyét.

Ő 1940-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be, innen megszökött, a háború végéig bujkálnia kellett. 1945-ben doktorált matematikából Riesz Frigyesnél a szegedi egyetemen, majd 1946-47-ben Leningrádban volt aspiráns, 1947-től a budapesti egyetem matematikai intézetében tanársegéd, majd magántanár. 1949-től Debrecenben a matematika nyilvános rendkívüli tanára, a II. sz. matematikai intézet vezetője lett. 1950-ben nevezték ki az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetének igazgatójává, 1952-től az ELTE valószínűségszámítási tanszékét is vezette, mindkét tisztségét haláláig viselte.

A hatvanas években már az információelmélet köti le figyelmét. Ezen a területen szó szerint létfontosságú, hogy mennyi a legszükségesebb mennyiségű adat, amivel a rendszer még megbízhatóan működik. Napjaink technikájára vetítve: a televíziós központokban másodpercenként 270 megabit (Mb) adatot dolgoznak fel, ekkora adatmennyiséget otthoni készülékeink csak akkor tudnának feldolgozni, ha a vevőkészülék egy autó árába kerülne. Viszont van rá lehetőség, hogy akár 10 Mb (MPEG-2 adatcsökkentő rendszer) akár 1-2 Mb (MPEG-4) átvitele esetén sem legyen komolyabb minőségromlás. Rényi matematikai módszerei nélkül, amelyekkel megadta az információmennyiség és a bizonytalansági mérőszámok közötti kapcsolatot, aligha tudnánk napjainkban a digitális műsorszórást bevezetni. Rényi érdeme annak igazolása is, hogy az információ értéke átalakításkor (dekódolás, transzformáció stb.) nem változik. E tétel jelentősége az energia-megmaradás törvényével vetekszik. Rényi utolsó nagy kutatási területe a kereséselmélet volt. Többmilliárd matematikai adat közül kell a számunkra fontosat kiemelni a lehető legrövidebb úton. Ennek a számítógép programozásban van rendkívüli jelentősége.

Rényinek a matematika volt a lételeme, annak majd minden ágában maradandót alkotott. 1947-ben megvédett kandidátusi disszertációjában megoldotta az ún. kvázi Goldbach-sejtést. Ő volt a magyar valószínűségszámítási iskola megalapítója, a valószínűségszámításnak több számelméleti alkalmazására jött rá, közöttük a legjelentősebb a Borel-féle tétel nagymérvű általánosítása volt. A valószínűségszámítás elméletének új, axiomatikus megalapozását adta, bevezetve a feltételes valószínűség fogalmát. Vizsgálatai több, a valószínűséggel kapcsolatos fizikai kérdés megoldásához járultak hozzá, főleg a kvantummechanika terén.

Két végéről égette a gyertyát: lázasan dolgozott, közben számtalan társadalmi funkciót is vállalt. Egyik kezdeményezője és előkészítője volt a matematika oktatás reformjának, szerkesztette az MTA Matematikai Kutató Intézetének Közleményeit, a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára, később elnöke volt, 1956-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szinte hihetetlen, hogy emellett ismeretterjesztő tevékenységre is jutott ideje. Nem is akármilyenre: a tudomány legnemesebb hagyományait élesztette újjá a nagyapjára oly jellemző izgalmas, érdekes stílusban.

Foglalkozott a matematikával összefüggésbe hozható filozófiai problémákkal is, ő kezdeményezte az ókori matematika történetére vonatkozó hazai kutatásokat, elemezte a matematikatanítás módszertanát, s egyik elindítója volt az iskolai matematikaoktatás reformjának. Rendszeresen publikált matematikát népszerűsítő cikkeket, a tévében Játék és matematika címmel tartott előadássorozatot.

48 éves korában halálosan megbetegedett. Felesége, Rényi Kató (1924-1969) a nagyreményű magyar matematikus tehetség nem bírván elviselni férje szenvedéseit, önkezével vetett véget életének. Rényi Alfréd fél évvel később, 1970. február 1-jén követte őt a halálba. Források:

http://ujszo.com/napilap/tudomany/2011/03/21/lefektette-a-digitalis-musorszoras-elmeleti-alapjat ; http://www.stop.hu/tudomany/renyi-alfred-a-matematika-megszallottja-90-eve-szuletett/845263/

Rényi Alfréd idézetek, mondások:

"Arkhimédész: A matemetika olyan, mint a te Heléné lányod, aki minden kérőjére gyanakszik, hogy az valójában nem is őt szereti, hanem csak azért udvarol neki, mert a király veje akar lenni. Ő olyan férjet akar, aki önmagáért, szépségéért, bájáért és sziporkázó szelleméért szereti őt, és nem azért a vagyonért és hatalomért, amit a királylány feleségül vételével szerezhet. Hasonló képpen a matematika csak azoknak enged bepillantást titkaiba, akik szépségéért lelkesedve, tiszta tudásvággyal közelednek hozzá. Ha valaki minden apró lépés előtt azt kérdezi: Mi hasznom származik abból, ha ezen átrágom magam? - az nem fog messzire jutni a matematikában." (Rényi Alfréd: Dialógus a matematikáról)

„Aki azt mondja, nem szereti a matematikát, az tulajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkozni.”

„Ha rossz kedvem van, matematizálok, hogy jó kedvem legyen. Ha jó kedvem van, matematizálok, hogy megmaradjon a jó kedvem.”

„A matematikus olyan gép, amely kávéból tételeket készít.”

Rényi Katóról:

Született: Budapest, 1924. okt. 24. ; Meghalt: Budapest, 1969. aug. 31. Matematikus

Rényi Alfréd felesége, Schulhof Ödön orvos lánya. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen kezdte 1942-ben, 1945-ben a szegedi, majd ösztöndíjasként 1946-47-ben a leningrádi egyetemen folytatta és a budapesti tudományegyetemen 1949-ben fejezte be. 1950-ben tanársegéd, 1951-54-ben Turán Pál vezetése alatt aspiráns volt. 1954-től 1958-ig tanársegéd, 1958-tól 1962-ig adjunktus, 1963-tól haláláig docens az ELTE I. sz. analízis tanszékén. Tudományos munkásságot a komplex függvénytan területén fejtett ki. Forrás: http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=renyi