A Rottenbiller utcasarki lerobbant bérházat régóta ismerem. A ház földszintjén levő húsboltba rendszeresen jártam. A hentesnél vettem télen olyan fűszerezésű sütőkolbászt, amilyet régen mi is készítettünk. A hentesüzlet csődbe ment, én meg egyre kevesebbet jártam a házhoz, és nem is terveztem bemutatni, mert én sem tudtam, hogy van rajta emléktábla. Egyszer aztán valaki viccből, egy reklámszatyorban szemetet akasztott föl a tábla koszorú tartójára. Ekkor lettem figyelmes arra, hogy ennek a háznak a bejáratánál egy emléktábla van.

julio_baghy5.jpg

Építésekor biztosan nagyon mutatós sarokház lehetett, mert nem sajnálták a díszítő elemeket a házról. Jól megépítették, építése óta nemigen tatarozták, de mégis használható.

julio_baghy1.jpg

Ebben a házban élt egykor Baghy Gyula, akinek a Wikipédiás szócikke csak a pécsi Eszperantó parkban ismeri emléktábláját.  

julio_baghy2.jpg

julio_baghy.jpgÉdesapja színész volt, édesanyja színházi súgó. A családi hagyománynak megfelelően a színészi és a rendezői pályára lépett 1910-ben. 1911-ben kezdett az eszperantó nyelvvel foglalkozni. Az I. világháborúban szibériai fogságba esett, több szibériai hadifogolytáborban megfordult, mindenütt tanította az eszperantót, s a hadifogoly színház előadásaiban Berezovka és Nikolsk-Usurisk, Baghy színdarabokat rendezett és színészként is játszott.Hat év (1915–1920) után került haza a fogságból és teljesen az eszperantónak szentelte idejét: baráti köröket szervezett, tanfolyamokat vezetett itthon és külföldön. 1933-ig a Literatura Mondo (Irodalmi Világ) című folyóirat társszerkesztője Kalocsay Kálmán főszerkesztő mellett.

Több regényt és novellát fordított eszperantóra, szép számmal vannak eszperantó nyelven írt költeményei, regényei. Sokat foglalkozott az eszperantó színjátszás megteremtésének gondolatával is. Első eszperantó színművét Számum címen 1929-ben mutatták be Budapesten a 21. Eszperantó Világkongresszuson. Nagy sikere volt. 

Számos eszperantó nyelvű nyelvkönyve, nyelvtankönyve, olvasókönyve közül az egyik legsikeresebb La verda koro (Zöld szív) című olvasókönyv, számos kiadást megért 1937 és 1982 között. Forrás:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Baghy_Gyula

julio_baghy3.jpg

Kiegészítés: Szegedi olvasómtól kaptam Baghy Gyula szegedi szülőházáról az alábbi kettő fotót.

eszperanto.jpg

eszperanto_1.jpg

 

Szerző: MULTMENTO  2015.05.13. 06:46 2 komment

Címkék: emléktábla sarokház

A bejegyzés trackback címe:

https://multmento.blog.hu/api/trackback/id/tr357423980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aranyosfodorka · http://aranyosfodorka.blogspot.com 2015.05.15. 23:00:07

"világhírű" ?? Hát lehet, de én még sosem hallottam a nevét. Igaz, nem beszélek eszperantóul....

eventoj 2020.06.09. 19:39:29

Kedves Aranyosfodorka, a világhírnév nem azt jelenti hogy te is halljál róla, elég ha a világ 100+ országában ismerik nemcsak a nevét, de a műveit is az eszperantóul beszélők... :-) Az eszperantó vikipédia elég részletesen ír róla.

Egyébként Baghy Gyula és Kalocsay Kálmán két olyan irodalmár, nyelvész, író, akiknek a nevét az eszperantó révén a világ távoli zugaiban is ismerik - de a közismert szabály szerint itthon nem lehettek próféták. Az igaz viszont, hogy ők nem a magyar hanem az eszperantó nyelvet használó közösség számára írtak. Mi büszkék vagyunk rájuk!