A Benczúr utcában sétálva a 35/C ház téglahomlokzatán egyetlen feliratos tégla van, „DRASCHE TÉGLAGYÁR” felirattal. A ház ma társasház, és aljában a terézvárosi üzemeltet egy szociális éttermet és konyhát. A ház önmagában nem egy nagy szám, azt is gondolhatnánk, hogy „szocreál foghíjbeépítés”. Valójában egy két világháború között ART-DECO stílusú garzonház egy és kétszobás lakásokkal, és kitűnő étteremmel épült. Nekem a téglahomlokzat tetszik nagyon, kitűnő minőségű téglából építették egykoron, ami most is jól kitart.
A Drasche téglagyárat a XIX. századi nagy Dunai árvíznek köszönhetjük.
1838-ban lesújtott a hármasvárosra a nagy árvíz. Főleg a balpart szenvedte meg a katasztrófát. Pest Városa szerződést kötött Alois Miesbach bécsi vállalkozóval – akinek ekkor már több üzeme működött – egy nagyteljesítményű téglagyár azonnali felállítására, negyven holdnyi területet bocsátva rendelkezésére a Jászberényi út mellett. Miesbach kitűnő szervező volt, és már az év őszéig több mint hárommillió téglát adott át a városnak. A gyors termelési eredményhez valószínűleg vetőládákat is hozott át más gyáraiból, mert pesti bontásokból is kerültek elő ausztriai jelzésű termékei.
Ausztriai gyáraiban az A és M betűk között kerek palást formában az osztrák címer látható, a kétfejű sas karmai közt a karddal és országalmával. Ez a címerhasználat jelezte, hogy elnyerte az „udvari szállító” megtisztelő minősítést. Magyarországi tégláit a korábban kialakított téglakép szerint jelölte, a vetőládába erősített betétekkel, középen a magyar címerpajzs volt látható, fölötte a kihajló formájú koronával. Miesbach kőbányai gyára vezetését unokaöccsére, Heinrich Draschéra bízta. A század közepére jelentősen felfutott a termelés: elérte a 15 milliós darabszámot. A telep is terjeszkedett: a Gránátos és Kozma utcák felé, bekebelezve a korábbi Zitterbarth-féle gyárat is. A téglaégetéshez a szenet Dorog–Tokod térségében működő saját bányáikból biztosították. Drasche Henrik 1847-ben az üzemek vezetését átadta öccsének, Gusztávnak. 1857-ben Miesbach meghalt, hatalmas gyár- és bányabirodalmát Henrik örökölte.
Miután ausztriai vállalata 1869-ben Wienerberger-részvénytársaságként működött tovább, ez időtől fogva természetesen más jelet kellett használniuk. A magyar téglakép viszont csak annyit változott, hogy a H D, máskor (magyarul) a D H betűrendet használták. 1864-ben megszerezték a Duna mellett fekvő Gubacsi téglagyárat is. A pesti vállalat tovább fejlődött, és 1867-ben már évi 30 millió téglát, dísztéglát égettek. Forrás: http://budapestfolyoirat.hu/467-teglarol-teglara
Építés ideje: 1930 - 1932
Forrás: http://habitation.archivportal.hu/benczur-utca-35c