Válogattam a még blogon meg nem jelent 2015-ben készült képeim között. November 11-én reggel munkába menet a ligeten át mentem. A ligeti sétányról a fák között megláttam a Városligeti fasor két templomtornyát.
Később a városligeti tó száraz tavának szélén megláttam az őszi színekben pompázó ginkgó fát. Nem tudtam fényképek nélkül elmennei mellette. El is határoztam, hogy ha nekem egyszer egy pagonyom lesz, akkor abba legalább egy fasor erejéig ginkgó biloba fákat ültetek.
Utána néztem a neten, és jól hasznosítható a termése:„Kínában nem ismeretlen a ginkgo biloba mag orvosi célú felhasználása, hiszen már több, mint 500 éve használja e magot gyógyításra. Maga a mag is rengeteg hasznos anyagot tartalmaz: több, mint fele keményítő, 6%-a szénhidrát, 3%-a zsír, 11%-a fehérje. Sok rost is van benne, de ezenkívül számos gyógyhatású anyag is: ginkgolsav, hydroxyginkgolsav, bilobol, ginnol, ginkgotoxin, nyomokban cyanhydrogen. Arra azonban figyelni kell, hogy a magnak nyersen enyhe mérgező hatása lehet. Ennek okozója a B6 antivitamin (4-methoxypyridoxin), mely a B6 vitamin felszívódását és hasznosítását akadályozza. A főzés vagy pörkölés az antivitaminthatást kiküszöböli és a mag élvezhető lesz. A csekély cyanhydrogén enyhe mérgezést okozhat, a szem és torok égető érzése a nyálkahártya izgalom miatt, valamint felléphet fejfájás és gyengeségérzet is. Ezek a tünetek hasonlóak a kb. 50-60 db. keserűmandula vagy barackmag elfogyasztása után észlelhetőkhöz.
De ha megpörköljük a magokat, akkor számos betegségben alkalmazhatjuk: a kísérletek kimutatták, hogy lazítja a simaizmokat és csökkenti a gyulladásokat. Ennek következtében pl. az idült hörghurutra kedvező hatású: csökkenti a váladékozást, szünteti a köhögési ingert. Javítja a keringést is, növeli a hajszálerek átjárhatóságát és elősegíti a vizenyő kiürülését. Patkányoknál agyi vérkeringést javító hatást is észleltek. Antibiotikus hatást is tapasztaltak, bélférgek ellen is hasznos. Vizes kivonatát a bőr gombás betegségeinek kezelésére találták hatásosnak.
A ginkgó magot a buddhisták előszeretettel fogyasztják, sokszor helyettesítik vele a húsételeket. Kínában és Japánban teljesen természetesen használják a magot. Mi még ugyan nem fedeztük fel gasztronómiai előnyeit, de a keleti népeknél ez már nem ismeretlen. A termés ősszel érik be, az első fagyok után gyűjthető a fáról vagy fa alól. A puha gyümölcsből óvatosan kell kihámozni a csonthéjas magot (a húsos burok és leve maró hatású). Az így nyert magokat meg kell mosni. Felhasználás előtt a csontos héj megroppantása után, legjobb körömmel kiemelni a nedves, puha, rugalmas, gazdagon húsos magot. Öntsünk rá forrásban lévő vizet és áztassuk 10 percig, ekkor a fellazult bőrét is lehúzhatjuk. Ezután tegyük forró vízbe és főzzük fél órán át, szűrjük le.
Távol-Keleten a megtisztított magból sós lével konzervet is készítenek, ezt már nem kell forralni, csak leöblíteni. A pirított, sózott magot piacon árulják, kedvelt csemege. A pirított ginkgómagnak férfi nemi erőt fokozó hatást tulajdonítanak, ezért az impotencia kezelésére ajánlják. Maga a mag édeskés ízű, igen különleges ízt kölcsönözhet az ételeknek. Szárnyasokkal főzik, töltelékekbe kerül, de levesbetétként is ismert.
Forrás: http://ginkgobiloba.hu/a-ginkgo-biloba-magja
Február ötödikén reggel, amikor a gingkó biloba fa előtt mentem el, a nap éppen pirosra estette az ég alját. Alighanem, ezért készült ez utóbbi kettő kép.
