Azt hittem, hogy magyarországi német kézimunka, emiatt nem tudtam ellenállni a kísértésnek. Megvettem, és Nyíregyházáról hamar el is hozta a posta. A hirdető szerint kávéházi jelenetet ábrázol, de én tudtam, hogy ez nem igaz. Ez a hímzett kép és a szöveg szerint is egy Karlsbadi gyógyvízkúra emléke. Amíg a férj az epebántalmainak kezelésére az ivócsarnokban kortyolgatott, addig a feleség a várakozás alatt megörökítette ezt a neves eseményt. Sokan jártak ott Magyarországról is, többek között Arany János is ott gyógyult.
Csehország leghíresebb fürdőhelyén az elmúlt évszázadok során számos magyar keresett gyógyulást. Közülük talán a leghíresebb Arany János (1817-1882) volt, aki epebántalmait enyhítendő 1869-től hét esztendőn át a nyár egy részét itt töltötte. A legnagyobb magyar epikus költő - betegeskedése és leánya, Juliska 1865-ben bekövetkezett korai halála miatt - szinte felhagyni látszott irodalmi tevékenységével. A "karlsbadi kúra" azonban nemcsak Arany testi bajaira hozott enyhülést, de újból kedve mutatkozott a poézis iránt is. Itt írta (németül) Mottó című kis költeményét, a Nőmhöz című verstöredéket, és görög drámákat is fordított Karlovy Varyban. A hely szelleme felbukkan a Toldi szerelmében, midőn IV. Károly cseh király (a fürdőhely névadója) vadásztársaival - köztük Toldi Miklóssal - szarvasüldözés közben felfedezi a gyógyító erejű forrást. A költemény erre vonatkozó strófájában a költő magát is megörökítette:
Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe, S hol a fürdő épült a forrás fölébe, Ötszáz évvel utóbb - vagy igen, már többel, Sokat ábrándozott egy beteg ősz ember; Megáldotta vizét, nagy jótéteményért, Ha nem új életért, új élet-reményért, S ha valaha célhoz bir jutni ez ének: Köszöni e forrás csuda hévvizének.Forrás: http://www.bibl.u-szeged.hu/oszikek/karlsbad/karlsbad.html
Az általam vásárolt kendő kalandos utat járhatott meg. A kendőt ugyan Nyíregyházáról vettem, de mint kiderült oda Svájcból került, hogy egy antik kézimunka-gyűjtemény darabja legyen. A gyűjteményből aztán kikerült, német nyelvű szövegével kilógott a tömegből. Én meg befogadtam a gyűjteményünkbe. Mesél a Habsburg birodalom legismertebb gyógyhelyéről.
A Habsburg birodalom legismertebb fürdővárosa a mai Csehország Szudéta vidékén helyezkedett el. Karlsbadot IV Károly német-római császárról nevezték el, aki Prágából irányította Európa akkor legnagyobb birodalmát. A várost 1370 körül alapították. A XVI. század elején élt humanisták már a kontinens első gyógyfürdőjeként említik. A harminc éves háború cseh születésű rettegett hadvezére Wallenstein is vendégeskedet a városban. 1732-ben III. Károly Mária Teréza apja folytatott tárgyalásokat I. Frigyes Porosz királlyal a két atya halála után hosszú háború kezdődött gyermekeik országai között. Az 1759-es tűzvész után klasszicista stílusban kezdik az újjáépítést. 1813-ben Metternich kancellár a német szövetség uralkodóinak titkos tanácskozását szervezte meg és Szövetséget kötöttek Napóleon ellen. 1864-65ben Bismarck Porosz kancellár tartott Karlsbadban titkos találkozókat. De mi maradhatott titok egy nyüzsgő fürdőhelyen, hiszen a diplomaták fel-feltűntek a város sétányain. A dalizmus időszaka gyors fejlődést hozott a városi színházat a Fellner és Helmer vállalat építette. A belső tér festését a jugendstil nagytehetségű alkotója Gusztav Klimt végezte el. Ők építettek színházakat Bécstől Kecskemétig Salzburgtól Fiuméig.
A hőforrások vonzották a birodalom, sőt Európa valamennyi sarkából a gyógyulásra vagy csak üdülésre vágyókat. A 75 fokot is elérő glubersós vizet gyomorbajokra ajánlották. A glaubersót vagy karlsbádi sót hashajtóként árusították. A XIX században az elegáns fürdőhelyeken az ivókúra központi helyet foglalt el. A karlsbadi ivócsarnok a Sprudel a század említésre méltó építészeti alkotása volt. A díszes Sprudelcollonnade 1879-re készült el, és a második világháborúig a várost jelképező épületként beszéltek róla. A vendégek ivópoharaikkal sorban felkeresték a 12 forrást. A forró vizet a forrásnál a kútleányok osztogatták fahorogra akasztott korsóikkal. A fürdővendégek közben szépen libasorban haladtak ez volt a karlsbadi Gansemarsch. Divattá válik a díszes ivópohár, melyeket emléktárgyakként is árusítottak. A XX. századra a Karlsbadi Porcelángyár és a helyi Moser üveggyár poharai váltak a legismertebbé. A téli szezonban is üzemelő ivócsarnokot a vendégek fedett üvegfalú téli kertszerűen berendezett sétacsarnokokon átközelíthették meg. Aki végig járta a gyógyulás reményében a 12 ivókutat jutalomként megkotolhatta Becher doktor találmányát a Becherovkát. A Becherovka 13. ivókútként kárpótolja a sok keserűvizet nyelő ivókúrázó vendéget. A fürdőváros jelentőségét vendégei adták, akik Európa szellemi elitjét képviselték. Közismert Goethe vonzódása a városhoz 13 alkalommal járt itt. I. Péter orosz cár és Schiller szintén vendégek voltak. Gogol Lev Tolsztoj Liszt és Chopin Brahms Grieg és Dvorák jelenete kulturhistóriai zarándoklatok helyszínévé avatta Karlsbadot. A hagyomány szerint Eötvös József báró bejárta Goethe tartózkodásának színhelyeit és emléktábla állítását kezdeményezte. Már a XVI. Században munkálkodott Karlsbadban magyarországi illetőségű fürdőorvos a kolozsvári Jordán Tamás. Hadik András tábornok Berlin megsarcolója 1779-ben keresett gyógyulást a fürdővárosban. Arany János a napi ivókúra után háromnegyed órát sétált és a Posthofban reggelizett elolvasta az újságokat déli egy órakór pontosan megjelent. A Hannover vendéglőben ebédelni a délutánt ismét pihenéssel és sétával töltötte. Arany a Toldi szerelme IX. énekében mondja el a város keletkezésének történetét. 1869-76 között nyolc alkalommal kezeltette máj epe és gyomorproblémáit. Arany János emlékpadja melyet dr Králik Lajos 1906-ban készíttetett ma is látható habár a költő életében nem létezett. Közel lakott Eötvös József és Turgenyev szállásához legalább is a jelenleg olvasható emléktáblák tanúsága szerint. A magyar vendégek közül ismertebbek Csengery Antal Horváth Boldizsár Tóth Lőrinc Thaly Kálmán Fejérváry Géza báró illetve Arany László. 1878-ban itt hunyt el Horváth Mihály történetíró a Szemere kormány vallás és közoktatási minisztere. Az első világháborút megelőző hetekben nem sokkal halála előtt Lechner Ödön keresett itt gyógyulást.
Karlsbad ragyogását a habsburg birodalom széthullása beárnyékolta. A birodalmi arisztokrácia eltűnése után a gazdagodó Cseh polgárság alakítja a fürdőhely életét. A harmincas években Móra Ferenc gyógyítatta magát a városban. 1945-után a német jellegű Szudéta vidéki városból kitelepítik lakóssága nagy részét. Kalovy Vary filmfesztiválja és tudományos konfereciái jelentős szerepet töltötenek be napjainkig.
Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2010-0019_furdokultura/ch08s04.html