Elmúlt egy év, és ismét egy régi blogon témáját hozom elő. Történt annak idején, hogy egy nem túl érdekesnek tűnő naplót találtam a ma már megszűnt Kacatboltban. Ez az öt éve született bejegyzésem, aztán az évek során egyre több érdeklődött hozott. Kerestek már Békésből, hogy az ottani helytörténeti gyűjteménynek is jól jönne. Engem is jobban elkezdett érdekelni, hogy mi is volt olyan egyedi és érdekes Vevér Oszkár életében.
Fogtam magam és a neten elkezdtem keresni újabb információkat. Itt találtam rá Bicsérdy Béla könyvére, melynek az egyik fejezetcíme ez: „Véver Oszkár filozófus megújulása 62 éves korában tanításaim alapján” (Forrás: https://www.antikvarium.hu/konyv/bicserdy-bela-a-halal-legyozese-130337).
A könyv már elkelt, de találtam egy 2003-as kiadású Bicsérdy könyvet, amelyet rögtön meg is vettem. Egy szépséghibája van, hogy hiába 1938-as bővített kiadás, de az idézett fejezet már nem szerepel benne. Egyszerűen a szerző kihagyta. Sebaj, így is megtudtam, hogy az általam őrzött napló egykori tulajdonosa Bicsérdy Béla útmutatásai lapján újult meg, és lett a Szentendrei vegetár közösség egyik vezéregyénisége.
Maga a könyv is érdekes. Biztos, hogy a mai tudomány már többet tud Bicsérdynél, de azért egy érdekes életút, volt az övé is.
Bicsérdy Béla (Pest, 1872. március 20. – Billings, Montana, 1951. december 7.) életreformer. A róla elnevezett bicsérdizmus táplálkozási formának, életmódnak és egyben eszmének a népszerűsítője.
Bicsérdy Béla Pesten született, az erdélyi Fogarason tett kereskedelmi érettségit. Berettyóújfaluban majd Fogarason dolgozott adótisztként. Még 20 éves korában szerzett egy súlyos nemi betegséget, a szifiliszt, amely megváltoztatta az életét, új irányt szabva annak. Az akkori orvostudomány képtelen volt kigyógyítani a betegségéből. Megtanult franciául, németül, angolul. Rengetegszer utazott Németországba, de volt Franciaországban és Angliában is, gyógykezelései és ismereteinek fejlesztése céljából. 1900 körül vegetáriánus lett, majd később áttért a kizárólagos nyers gyümölcs és zöldségfélék, nyers tej fogyasztására.
Aktívan sportolt és atlétikai versenyeket is nyert. A víz alatti búvárkodásban megteremtett rekordjáról az angol Health and Strength c. sportlap 1904/10-es száma is beszámolt. Rengeteg táplálkozástani kutatást folytatott és a tapasztalatszerzés jegyében különböző kísérletek százait hajtotta végre magán. Ezek a kísérletek nagyrészt böjtből és különféle izzasztókúrák kombinációjából álltak, nagy hangsúlyt fektetve a helyes táplálkozás kialakítására is. Tanulmányozva a természetes életmód gyógyhatásait minden betegségéből kigyógyította magát, gyógyíthatatlannak mondott betegségéből is. A kopasz Bicsérdy visszanyerte hajzatának nagy részét, és saját állítása szerint három – korábban elvesztett – foga is visszanőtt.
1909-től naponta tartott díjtalan előadásokat magánszemélyeknek. 1920 körül már nagy számú értelmiségiek (újságírók, tanárok, papok stb.) vesznek részt több előadásán. 1921 júliusában, Nagyszebenben kezdi meg rendszeres nyilvános előadásait. Eleinte ingyen, később belépődíjat szedett, hogy utazásait és könyveinek kiadását finanszírozhassa. Pár év leforgása alatt bejárta egész Erdélyt, több száz előadást tartva az összes nagyobb erdélyi városban. Fogarason megjelentette A halál legyőzése című művét, amely nagy visszhangot váltott ki. Magyarul és románul megjelenő könyvei az élet több évszázadig való meghosszabbítását ígérték. Bicsérdista kolóniát létesített Ada Kaleh szigetén, és rövid ideig ott élt feleségével és híveivel a földi paradicsom megteremtésén munkálkodva.
Saját magát Zoroaszter (Zarathustra), Buddha és Krisztus után a következő egyetemes mesternek nevezte, akinek az a feladata, hogy az emberiségnek világosságot nyújtson és utat mutasson. „A mesterek felemelik szavukat tévelygő embertársaik érdekében és igyekeznek visszavezetni őket a helyes útra.” 1922-ben, 50 évesen, életmódjának és a mindennapi edzéseinek köszönhetően, Kolozsvárott súlyemelésben világrekordot döntött. 188 kilót nyomott ki fekve. Theodor Siebert, Európában egy elismert német testedző Bicsérdyt az akkori világ legerősebb emberei egyikének minősítette. E véleményt a Siegfried című újságban is közölték. 1923-tól rendszeresen megjelentetett könyveiben reformétrendjéhez, amelyben a koplalás és a nyerskoszt-fogyasztás dicséretét hirdette, komplett filozófiai rendszert is tálalt. Könyveiben közölte a módszere által meggyógyított személyek hálaleveleit is. Ugyanakkor a hivatásos orvosok többsége (nem mindegyik) sarlatánnak tartotta őt, és elmarasztalóan nyilatkoztak róla. Bicsérdyt ez nem zavarta tanai hirdetésében. Azt állította, hogy az egyén mindent elérhet, ha fizikumát helyes táplálkozással rendben tartja. Kérkedett, hogy olyan képességeket fejlesztett ki magában, amivel addig nagyon kevesen rendelkeztek. „Mester lettem”– hangoztatta elhivatottságának érzékeltetésére. „Más vagyok, mint ti. Nekem már megnyíltak a szemeim és látni tudok velük, nem úgy mint ti.”
A magas, szikár, elegánsan öltözködő és választékosan társalgó Bicsérdy karizmatikus személyiség volt, rendkívül népszerű lett és tanításai nagyon gyorsan terjedtek. Bicsérdy hívei egyre sokasodtak, egész mozgalom alakult ki tanainak népszerűsítésére. Ők voltak a „bicsérdisták”, a társadalom valamennyi rétegét képviselve. 1925 körül már 120-150 ezer híve lehetett. „Nincsen ma már olyan ember még a legfélreesőbb faluban sem, aki legalább hírből ne hallott volna valamit a Bicsérdyzmusról.” - írta egy kortársa.] Erdélyben valóságos tömeghisztéria alakult ki. A romániai orvosok egy része hajszát is indított a kuruzslással vádolt Bicsérdy ellen, és az egészségügyi főfelügyelőségtől vizsgálat megindítását követelték. Több előadását betiltották. Ez azonban hatalmas ellentiltakozási hullámot váltott ki. Az egészségügyi főhatósághoz beérkezett több ezer tiltakozó levél hatására (melyben az emberek gyógyulásaikról számoltak be) az ellene folyó vizsgálatot megszüntették.
Több bicsérdista étkezde is nyílt Erdélyben. Követői közé tartozott többek között Tóth Menyhért, Lévai Lajos, Magyar Ilona, rövid ideig Kosztolányi Dezső is.[12] Több ízben hallgatta előadását Babits Mihály és Darányi Kálmán is. Budapesti otthonában többször felkereste Bartók Béla és Kodály Zoltán. A követők körében nagy népszerűségnek örvendett Dr. Soós Gábor orvos Bicsérdy Béla, a természetes gyógy- és új életmód feltalálója című magasztaló könyve is.(1926)
Hívei Petrozsényban lapot is próbáltak alapítani Az Emberiség érdekében! Bicsérdizmus (1925), majd Bicsérdyzmus cím alatt (1925-26). Ebben az időben követői fiókegyesületeket alapítottak Debrecenben és más városokban és több nyerskosztos telep is létesült vagy próbált létesülni az országban (Szolnok, Vác, a Fertő-tó környéke). Az ellentábor sem tétlenkedett, Károly Sándor újságíró például a nemesen egyszerű Bicsérdy, a gyilkos! címmel adott ki egy pamfletet a „legújabb tömegőrület” vezéréről, amelyben százak meggyilkolásával vádolta a Mestert, ugyanis csakugyan hívei közül – még ha az adat túlzó is volt – számosan belehaltak a koplalásba.
1926-os budapesti látogatását a korabeli sajtó szenzációként tálalta. Az Ada Kaleh szigetéről érkező hajóról partraszálló Mestert rajongói köszöntötték, míg az ellentábor „Hurka, kolbász, sonka, rántott csirke!” jelszavakkal tüntetett ellene. Bicsérdy az 1920-as évek végétől beszüntette rendszeres nyilvános előadásait, később pedig még a könyveit is kivonta a kereskedelmi forgalomból. Véleménye szerint az emberek nagy része nem volt képes megérteni azokat, és a nagy botrányt okozó halálesetek is könyveinek félreértelmezésből adódtak. Tanítványai részére viszont továbbra is ingyenes magánelőadásokat tartott. 1939-ben a vele készült riportban, amely Beszélgetés Bicsérdy Bélával, aki még hatszáz évig akar dolgozni rendszerén címmel jelent meg, így nyilatkozott: „Erőm háromszorosa a húsz évvel ezelőttinek... Mester lettem, szellemi és testi erőm folyton növekszik... Napi 22 órát dolgozom. Kétórai alvás folytonos tökéletesedésem mellett is elegendő részemre... Amit Bicsérdizmus néven ismernek és emlegetnek az csak nagyon kis része az én rendszeremnek. Nem mondom, annak is van jelentősége az egyénre nézve, ha egészségét a nyers növényi táplálékok evésével rendbe hozza. De ahhoz, hogy valaki a tanítványom lehessen, ahhoz nagyon sok megértés és munka kell... Az én rendszeremben nem a betegségek gyógyításáról van szó, hanem annak a tudásnak a megszerzéséről, amelynek révén az egyén rendben tartja egészségét és folyamatosan tökéletesíti magát.” A cikkíró leírja még, hogy a pesterzsébeti ház egybenyitott három szobája egy hatalmas könyvtárnak felel meg, hatezer könyvvel. A falakon a Mester saját festményei. A földön hatalmas súlyzók, amivel végzi a napi tornagyakorlatait.
1939-'40-ben Lengyel Miklós a Gyönyörök vezeklői című könyvében így ír róla: Bicsérdy lenéz és megvet mindenkit, aki utána hasonló tanokkal fellépett, ezek szerinte kóklerek és megtévesztik az embereket. Ő maga legyintve beszél az évszázadokról, amiket élni fog és arról, hogy pár száz év múlva elkezdi egy olyan kampány irányítását, amellyel az akkor már nem annyira fertőzött emberiséget visszavezeti a természethez és az évszázados, majd az évezredes élethez.. Kiváló festőművész. Eladott egy képet egyik ügyvéd tanítványának - 120 évi részletre. Hatalmas szál, tagbaszakadt ember, atléta tagokkal és hihetetlen izomerővel. Szobájában mázsás súlyok között él. Hetvenedik éve felé jár. Testi állapota - ebben a korban - orvosi szempontból csodálatraméltó. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bics%C3%A9rdy_B%C3%A9la )
