A VII kerületben a Cserhát utcán jöttem a városligeti sétám után. A járda túloldalán felfigyeltem egy kisméretű márványtáblára. Gondoltam, ha már erre járok, átmegyek és lefényképezem a kaput, és a táblát. Otthon egy kis keresés, és megint okosabb lettem.
Adda Kálmán (1862–1901) „Adda Kálmán azoknak egyike volt, akiket a hivatás, becsvágy és erős elhatározás vonzott a geológiai pályára, hogy Magyarország földét hegyeinek alkotásában s azokat minden rejtvényeikkel együtt kutassák: nagy munkájuk eredményeivel egyrészt a tiszta tudományt gyarapítsák, másrészt a gyakorlati élet törekvéseit is támogassák.” (Pethõ Gy., 1902.4. l.)
A magyar geológusok és a selmeci tanáregyéniségek kiemelkedő képviselője Adda Kálmán is. Bár rövid életpályája nem tette lehetővé számára az igazi kibontakozást, tudásának és felkészültségének eredményesebb kamatoztatását, életműve így is figyelemre méltó. Az alig négy évtizedes életút megannyi állomása a Felvidékhez kötötte őt. 1862. július 30-án született a Trencsén megyei Borcsányban, vagyonos bányászcsaládban. Nyitrán, Pozsonyban és Nagyszombatban végezte alap-, illetve középiskolai tanulmányait. A körmöcbányai főreáliskola után a selmeci akadémiára került, ahol 1886-ban fejezte be stúdiumait. Egy ideig bányászgyakornok Körmöcön és Nagybányán, majd Budapesten a fémjelző és fémbeváltó hivatal alkalmazottja 1892-ben lett a selmeci akadémia ásványtan–földtan–őslénytan tanszékének ideiglenes, majd rendes tanára. Itt azonban nem sok időt töltött, mivel a földművelésügyi miniszter 1893. december 5-én kinevezte őt a Királyi Földtani Intézet geológusává. 1900-ban már osztálygeológus ugyanitt. Sajnos, e minőségben nem tudta igazán kifejteni tehetségét, mert súlyos betegsége megakadályozta ebben. Pozsonyi rokonaihoz költözött, s ott is halt meg 1901. június 26-án.
Adda tudományos munkássága elsősorban a Krassó-Szörény megyei hegyek tanulmányozására terjedt ki. Elkészítette azok térképezését és geológiai vizsgálatát. Ezenkívül foglalkozott a petróleum magyarországi előfordulásának feltárásával is. Geológiai tanulmányaiban meghatározta a kutak helyét, mélységét stb. Tanulmányai, szakirányú munkái a Földtani Intézet kiadványaiban jelentek meg. Ilyenek például a Geológiai tanulmányok Krassó-Szörény megyében (Földtani Intézet Jelentései, Budapest, 1895); a Teregova délnyugati vidékének, valamint Temes-Kövesd környékének geológiai vizsgálatairól (Budapest, 1896); a Zemplén vármegye északi részének földtani és petróleum előfordulási viszonyai (Budapest, 1898); a Petróleum-kutatások érdekében Zemplén és Sáros vármegyében végzett földtani felvételekről (Budapest, 1900) stb. Ezeket a tanulmányokat színes nyomású térképekkel egészítette ki. Forrás: http://mek.oszk.hu/01800/01841/01841.pdf
