Munkába menet-jövet mindig át kell mennem a Dózsa György úton. Az utóbbi hetekben épült fel egy cirkuszsátor az egykori felvonulás téren. A cirkuszt a Regnum Marianum templom egykori helyén állították fel, és az interneten talált műsorismertető szerint ott fog még rémisztgetni egy hónapon keresztül. A műsor ismertetője szerint:  

Műsorunk egy 20 századi regénybe invitálja a vendégeket, melyben egy történetet mesélünk el a főszereplő átváltozásáról. (Hősünk rossz megállón száll le éjszaka a vonatról: a temetőben, aki utat keresve rengeteg szörnnyel, démonnal, vámpírral és múmiákkal találkozik.) A 2 órás műsor 3 műfajt foggal össze: színház, cirkusz, és kabaré. A történetet színészek, cirkuszi akrobaták keltik életre, humorral és hátborzongató jelenetekkel, a nézőket inspirálva, hogy vegyenek részt a show-ban. Híres karakterekkel lehet találkozni, mint pl: NOSZFERÁTUSZ, a démon. "Ha átmentél azon a kapun, semmi sem lesz a régi..." Forrás: http://www.eventim.hu/hu/jegyek/horror-cirkusz-budapest-felvonulasi-ter-409856/event.html#event-details

Mit mondjak? Egy kicsit meglepett, hogy ezt a horrorcirkuszt miért nem tudták legalább a Dózsa György út Ajtósi Dürer utcai végébe vinni.

Én történetileg tudom, hogy az erzsébetvárosi plébániának a Városliget felé húzódó részén lakó hívei messze laktak a templomtól. Ezért az ifjúság nevelésével foglalkozó Regnum Marianum Közösség épített egy kápolnát házának udvarán (Budapest VII. Damjanich u. 50.), de ebben csak kevesen fértek el. 1901. december 8-án szentelték fel. 1919-ben az érsekség az erzsébetvárosi plébániából leválasztva megalapította a Magyarok Nagyasszonya plébániát, melynek hivatalos neve Magna Domina Hungarorum lett. Átmenetileg a Damjanich u. 50. alatt működött.

 A Városliget szélén, a Damjanich utca tengelyében kezdődött meg a templom építése. A templom alapkövét 1925-ben rakták le, a tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján. Az épület, amely a budapesti Városliget szélén, a Dózsa György úton állt, 1820 négyzetméter volt, kupolás, erősen emlékeztet a jeruzsálemi Szent Sír- templomára. Tornyát, egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette. Az első plébános a Regnum Marianum Közösség házfőnöke, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök lett 1927-től 1928-ig. A közbeszédben így lett a templom a Nagy Regnum, a kápolna a Kis Regnum. Shvoy Lajos utóda már nem regnumi atya volt, így a közösség és a plébánia elvált egymástól. Gróf Mailáth Gusztáv támogatásával készült el a templom, délfrancia stílusban (pénzhiány miatt a harangtorony nem készült el). 1931. június 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.

A felszentelés idejéből a bolhapiacon találtam is egy képeslapot, melyen pecséttel van hitelesítve, hogy a felszentelés napjáról származik, és a tervezett templomot ábrázolja.

A nemrég bemutatott könyvben is van kép a főszereplőről, ami az egykori templomban készült.

1951-ben Rákosi Mátyás, Sztálin születésnapjára szánt ajándékként építtetni kezdte a nagy felvonulási teret, a templomot pedig lebontásra ítélték. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a templomot az 1919-es kommün bukása után építették, és ezt a gondolatot megörökítették az alapkő letételénél és a benne elhelyezett dokumentumokban. Emberek élőlánca próbálta megakadályozni a pusztítást, ám az ÁVH tagjai szétoszlatták a tömeget, és a templomot felrobbantották. Az ingoványos területen beton cölöpökre épült vasbeton szerkezetű templom bontása több mint fél évig tartott és csak katonai segédlettel, robbantásokkal sikerült porba tiporni. Ifjú regnumisták, köztük Hajnal György atya, követték a maradványok sorsát és figyelték azok nyughelyét. A templomnak még a nyomait is igyekezett eltüntetni a szocialista kultúrpolitika, fényképeit még az építészeti szakirodalomban sem engedték megjelentetni, mintha nem is létezett volna. A lerombolt templom helyét hamarosan elfoglalta a szocialista Felvonulási tér, majd a Magyarországi Tanácsköztársaság emlékműve. A Sztálin-szobor és a tribün a mai Városligeti fasor tengelyébe épült. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Regnum_Marianum_(templom)

Utolsó kettő kép forrása: http://www.fortepan.hu/

Szeptember végén, amikor is az alábbi képeslap került a kezembe kedvet kaptam ellátogatni a Palára. 1961-ben feladott képeslap, de emlékeim szerint ugyanígy nézett ki a 80-as években is.   

 Itt a története:

A Palatinus strandfürdő volt Budapesten az első fürdő, amely a szabadban való fürdőzést tette lehetővé. Az 1919 óta üzemelő, de véglegesen 1921-ben megnyitott strand három medencével és egy dunai ún. kosaras uszodával rendelkezett. A nagymedence több mint 5000 m²-es vízfelületével Európa legnagyobb strandmedencéje volt. A strand népszerűségét mutatja, hogy 1937-ben már bővíteni kellett. Ekkor épült a központi öltöző épület és a népszerű hullámmedence, melynek falát Bálint Endre festőművész szürrealista mozaikja díszíti, melynek megrendelését 1966-ban a medence átalakítása tette szükségessé. 2002-ben a strand medencéi a kor igényeinek megfelelően át lettek építve és vízforgató berendezésekkel lettek ellátva. A nagy medence három részre lett osztva: úszó, élmény és strandmedencére úgy, hogy az egybefüggő vízfelület hatását meg kellett őrizni, mivel a strand műemléki védettség alatt áll. Az élménymedencébe sodrófolyosó, buzgár, vízsugármasszázs, nyakzuhany és látvány szökőkutak lettek beépítve. A strandon 2013-ban felújításra került a termálmedence és új óriáscsúszdák kerültek kiépítésre. A bátrabbak akár versenyeket is rendezhetnek az időmérő órák segítségével. Multimédiás csúszda is várja a fürdőzőket, így csúszás közben zenét hallgathatunk és fényjátékban gyönyörködhetünk. A medencék vízellátását a Margitsziget fúrt termál kútjai biztosítják. Forrás: http://www.palatinusstrand.hu/a-strandrol

 Műemléki védelem alatt áll, így gondoltam hasonló képet készítek, mint amelyen, a képeslapon is van. Csalódtam. Úgy látszik, már minden műemléket elrontanak modern kiegészítőkkel.

Az idei évben már többször botlottam Hajós Alfrédhez kötődő épületekbe. Most a Margit szigeten a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodáról készítettem fényképeket.

Hajós Alfréd építész tervezte, aki 1896-ban Athénban az első újkori olimpián Magyarország első aranyérmét  megszerezte. A műemlékké vált vöröstéglás modern stílusú épület az első magyar fedett uszoda. 1930-óta szolgálja az úszósport nevelést, valamint hazai és nemzetközi versenyek színhelye, de a közönség számára is nyitva áll. 1937-tôl Csonka Ferenc tervei szerint szabadtéri úszómedencékkel és műugró toronnyal bővült. Mellette, a 2006. évi EB-re új versenyuszoda épült. Az épületen Hajós Alfréd aláírása kerámiába égetve több helyen is megtalálható. Az előcsarnokban Hajós Alfréd bronzból készült portréja Reményi József alkotása látható. Forrás: http://mek.oszk.hu/12300/12346/12346.pdf

Már évek óta nem jártam a Szent István körúti kedvenc boltbejáratomnál. Harmincöt éve, amikor Budapesten elkezdtem egyetemre járni ez volt a kedvenc Ápisz boltom. A kollégiumhoz közelebb is volt papírbolt, de mégis jobban esett a nagykörúti villamossal átmenni a Szent István körúti Ápisz boltba dipáért és rotring ceruzabélért. Csak azért, hogy gyönyörködhessek Kovács Margit kerámiáiban.Szerencsére a mozaik még megvan. Az egykori Ápisz üzlet ?,.. ahogy az egyik mozaikkép címe, „Egyszer volt…”

Budapest V. kerület, Szent István körút 21. Kovács Margit 1941; 60 x 280cm-es színes plasztika kép kétszer 4x19 kép 5-5 sokalakos jelenettel. Az üzlethelyiség eredetileg Népművészeti Boltként működött, a kis apró jelenetek a népi élet epizódjait elevenítik föl. Forrás: https://www.kozterkep.hu/~/2784/Keramia_Budapest_1941.html

Kovács Margit

(Győr, 1902. november 30. - Budapest, 1977. június 4.)

1924-26 között Budapesten Jaschik Álmosnál, 1926-28 között Bécsben Hertha Buchernél tanult, a bécsi art deco meghatározó hatással volt művészetére. Münchben a Staatschule für Angewandte Kunst-ban (1928-29) folytatta tanulmányait, tanárai Karl Killer és Adalbert Niemeyer, Koppenhágában (1932) Wilkersen voltak. 1933-34 Franciaországban, a Severs-i gyárban dolgozott. 1929-ben Budapestre költözött, és létrehozta műhelyét. Minden bizonnyal a legnépszerűbb keramikusművész nálunk, akinek a késő art deco stílusában gyökerező mesevilágát, stilizáltan naív formakincsét saját humora, termékeny fantáziája tette hitelessé. Műveinek sokszor áttételesen érthető, általános érvényű üzenetei mindig elismerést hoztak számára. Dekoratív, figurális kerámiaművészetének ihletői a középkor művészete és a magyar népművészet. Körplasztikáit és edényeit korongolással és mintázással készítette, domborművei mintázottak. Munkáinak karakteres eleme az ornamens-jellegű felirat. A használt anyagok és megmunkálásuk tekintetében ragaszkodott a fazekas hagyományokhoz, fölfestésekkel (engobe) és fedőmázakkal dolgozott. Az országos Magyar Iparművészeti Társulat, a MKISZ és a Művészeti Alap tagja volt. Forrás: http://magyarkeramia.hu/keramia/kovacs_m/page.html

Jó kis kép képzavar lett a posztom címe, de mit tegyek, ha egyszer így tapasztaltam. Most a Nagykörút és a Szondy utca sarkán álló szálloda homlokzatán a „BÉKE SZÁLLODA” feliratot két oroszlán őrzi. Nem akármilyen oroszlánok. Ezek az oroszlánok már több mint száz éve vigyáznak az épületre. Sokat látott épület ez, mely angol mintára jött létre, aztán az évtizedek alaposan átalakították. A hátsó homlokzatot a nyolcvanas években építették modern stílusban. A sarkon a Szondy apródja mozaik miatt sokan állnak meg, és gyönyörködnek a negyvenes években készült mozaikban.  Egy évszázad emlékei keveredtek össze ebben a sarki szállodában.   

Az 1900-as évek elején Fábri Henrik kávékereskedő angliai és távol-keleti utazásairól hazatérve elhatározta, hogy korszerű szállodát létesít a Nyugati pályaudvar környékén. Választása egy négyemeletes sarokházra esett, melyet átépített és külföldön szerzett tapasztalatai alapján a kor minden igényét kielégítő szállodává alakított. 1913. május 10-én nyitotta meg kapuit a mai Radisson Béke Hotel őse, melynek alapítója - akire nagy hatással volt az angol szállodaipar - a BRITANNIA nevet adta.

1926-ban Németh Aladár került a szálloda élére, s hozzáértésének köszönhetően megkezdődhetett a BRITANNIA második fénykora. A polgárság igényeinek megfelelő helyiségeket alakítottak ki, lehetővé téve ez által a szálloda bekapcsolódását Budapest virágzó kulturális és művészeti életébe. Haranghy Jenőnek, az Iparművészeti Főiskola tanárának művei díszítették a szálloda termeit. Ekkor alakították ki a híres Kupola termet, a Szondi sörözőt, a Nótás éttermet, a Székely Ivót és a Móra szobát. Ez utóbbi Móra Ferencről kapta a nevét, aki a BRITANNIA-t második otthonaként emlegette, oly sokat tartózkodott itt. A szálloda körútra néző oldalán kávéházat nyitottak, falai között pezsgő kulturális élet zajlott, így a BRITANNIA Budapest kávéházi kultúrájának és történelmének részévé vált.

A háború megviselte a BRITANNIA épületét, bombatalálat érte és hadikórház működött falai között. A harcok végeztével azonban ismét megnyithatta kapuit, ekkor már az új és beszédes BÉKE SZÁLLÓ néven. A régi hírnév vonzotta a vendégeket, a ház sok hírességet, politikust, művészt fogadott. A Kupola műsoros estjein népszerű magyar művészek kezdhették meg pályafutásukat. Hofi Géza, Korda György, Máté Péter, Klapka György, Medveczky Ilona, Honthy Hanna és Feleki Kamill lépett fel itt. Az Orfeum Pest legszínvonalasabb éjszakai mulatójává vált, a híres budapesti kabaré világát idézte fel. 1985-ben a Hungarohotels teljes körűen felújította és modernizálta az épületet, így megkezdődhetett a BÉKE SZÁLLÓ harmadik fénykora. A szálloda újjáépítésekor szem előtt tartották a múlt értékeinek megőrzését: Haranghy munkái ma is az épület díszei. 1988-ban, Európában elsőként a szálloda az amerikai Radisson SAS hotellánc tagja lett. 1995-óta a Danubius Hotels Groups tagja. 2009-től viseli a Radisson Blu Béke Hotel nevet. Forrás: http://egykor.hu/budapest-vi--kerulet/beke-hotel/1216

Láng György neve nem volt ismeretlen nekem, mégis amikor felfedeztem emléktábláját és utána néztem az élettörténetének és műveinek nagyon meglepődtem. Középiskolában hallgattunk tőle modern zeneműveket, és néhány mondatban dicsőítették. Nem voltam elragadtatva tőle, most mégis meghatódva olvastam az emléktáblája avatásáról írt emlékeztetőt.

Születésének 100. évfordulója alkalmából szerdán megkoszorúzzák Láng György író, muzsikus, zeneszerző, grafikus emléktábláját utolsó lakhelyén, a budapesti Andrássy út 97. számú házban. Hollós Máté, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke a távirati irodának nyilatkozva az utolsó polihisztorok egyikének nevezte Láng Györgyöt, aki a Zeneakadémián Kodály Zoltán növendékeként zeneszerzőként és karnagyként is diplomázott, szimfonikus, kamara- és kórusműveket is komponált. Emellett a Képzőművészeti Főiskolát is elvégezte, és íróként is tevékenykedett. Zenei kritikái a 30-as években az Est-lapokban, a Budapester Montagszeitungban, a Budapesti Hírlapban, az Újságban, a Heti Hírekben és az Előrében jelentek meg. Kismonográfiát írt Bartókról, színdarabot, regényeket, amelyek közül talán a legjelentősebb a Hanele című kötet, amely egy kárpátaljai zsidó lány megrázó sorsát mutatja be. A könyvet saját grafikáival illusztrálta. Karrierjét a második világháború törte ketté, de optimizmusa a haláltáborban sem hagyta el, újságot szerkesztett Alpenjager tábor címmel. “Minden nehéz helyzet kijutott neki a háború előtt és a háború után is, mert igen szókimondó egyéniség volt” – jegyezte meg Hollós Máté. Hozzátette: az ötvenes években zenei és képzőművészeti előadásokat tartott, énekkarokat szervezett, de számos politikai támadás érte, ezért sem zeneszerzőként, sem íróként nem tudott érvényesülni. Szórakozóhelyeken zongorázott, hogy eltartsa családját, és közben írt és komponált. Legjelentősebb kompozícióját, a Concerto Ebraico című hegedűversenyt, amely zsidó motívumokat dolgoz fel, a Hungaroton 1998-ban nagy sikerrel jelentette meg. A sok teher mellett azonban nem születhetett meg több maradandó zenemű, amelyek komponálására pedig hivatott volt – jegyezte meg Hollós Máté. Életrajzi munkái közül a Johann Sebastian Bachról szóló Tamás templom karnagya, a Beethoven tavasza, vagy a Haydnról, illetve Botticelliről írt életrajzi regénye máig népszerű olvasmány. Három színművét is bemutatták: Katz bácsi (zenés játék, Bethlen téri színpad, 1935); Akik túlélték (Belvárosi Színház, 1946); Két férfi az ágy alatt (Dosztojevszkij témája nyomán, Vígszínház, 1949-50). Láng György 1908. április 4-én született és 1976. április 3-án hunyt el. Forrás: http://www.breuerpress.com/2008/04/08/lang-gyorgy-100-eves-lenne/

A Bálint házban emlékest is volt néhány éve, és az egyik ott elhangzott megzenésített műve nagyon megfogott.

Forrás:  http://divany.hu/stilfuresz/2013/07/03/aki_meg_a_halaltaborban_is_ujsagot_irt/

Hanele című regényét pedig biztosan el fogom olvasni. Főleg azok után, hogy Ortutay Gyula, miket írt róla.

“Megrendítő olvasmány egy délután egy ültömben végigolvastam.,. ha teli is van néprajzi vonatkozásokkal… ez Irodalmi mű, Irodalmi alkotás a javából." Írta Ortutay Gyula Láng Györgynek egy magán levélben a Hanele című regényről. A Tamás-templom karnagya és más népszerű könyvek szerzőjének hagyatékában maradt ránk a Hanele. Látszólagosan idilli környezetben játszódik a regény a Kárpátalja világ zajától rejtett falvaiban: Gyertyánligeten és Nagybocskón. Együtt éltek a ruszinok, magyarok, románok, szlovákok és zsidók, küszködve a nehézségekkel, békés egyetértésben. Pedig nem is akármilyen különbségek jellemezték ezeket a népeket: eltérő vallási törvények és hagyományok, eltérő szokások. Igaz: nem keveredtek össze, de nem is ellenségeskedtek addig, amíg a világháborúk és a gazdasági válságok hisztériája, fanatizmusa idáig el nem szivárgott. Láng György regényének Hanele, a korán árvaságra jutott zsidó lány a főhőse. Kálvária járása megdöbbentő: szegénysége, rongyossága, ragyássága miatt elébb csak megtűrt, később megvetett lesz. Pedig – amíg van miből – segíteni próbálja őt a hitközség, a ruszin favágók, Rozsma Mátyás főerdész. Vagyontalansága, kiszolgáltatottsága azonban szinte az elállatiasodásig űzi Hanelét: a hitközségben ki akarják átkozni, mert nem tartja be a törvényeket, tréflit, azaz nem kósert eszik, hogy éhen ne haljon, és elszánja magát arra is, hogy áttér a pravoszláv hitre, mert Podluszki Cyril feleségül venné, mindenekelőtt dolgossága miatt De “pátfogásukért” cserébe könyörtelen ellenszolgáltatást követelnek tőle a ruszin favágók is: nőiségében részvét nélkül megalázzák. Nem csoda hát, hogy Hanele elfásul. Vágyai a puszta létfönntartásig hatolnak csupán: falni mindent, ami ehető, Láng György megrázó regénye Hanele élettörténetén keresztül néprajzi hitelességgel mutatja be e kárpátaljai népek életét, szokásait is. Forrás: http://moly.hu/konyvek/lang-gyorgy-hanele